A britek még 2003-ban 250 darab ilyen készüléket adtak el Iránnak a drogcsempészet elleni harcra.

A brit külügyminisztérium szerint ugyanakkor az előzetes vizsgálat szerint a most talált felszerelés nem volt része az Iránba küldött szállítmánynak. A végleges választ az adja meg, amikor összevetik a Teheránba küldött éjjellátó eszközök sorozatszámát a Dél-Libanonban talált készülékekével.

A brit Kereskedelmi és Ipari Minisztérium egyik illetékese azt mondta, katonai felszerelést csak exportengedély birtokában lehet külföldre eladni, és a mostani vizsgálat során ki fog derülni, hogy kijátszotta-e valaki a korlátozást.

A drogellenes háborúra szánták

2003-ban, a brit hatóságok azért adtak különleges exportengedélyt az éjjellátó készülékekre, hogy azokat az iráni rendőrség az Afganisztánból kiinduló heroin- és ópiumcsempészet megfékezésére használja fel.

Az akkori brit külügyi államtitkár a westminsteri parlament alsóházában még közölte is, nem állt fenn a lehetősége annak, hogy a katonai eszközök az iráni hadsereghez kerüljenek.

A Hezbollah éjszaka is jól láthatta az izraelieket

London számára roppant kínos lenne, ha brit katonai felszerelések kerülhettek a Hezbollah-hoz, mert a szervezet katonai szárnyát terrorista csoportnak minősítették.

Tony Blair emellett világossá tette, hogy Izraelt támogatja a síita csoporttal szembeni harcában, egyrészt azért, mert más kormányfőkkel szemben nem követelt azonnali tűzszünetet Dél-Libanonban, másrészt, mert engedélyezte, hogy brit reptereken keresztül szállítsanak Izraelnek bunkerek ellen bevethető bombákat.

A dél-libanoni harcok idején az izraeli parancsnokok arra panaszkodtak, hogy a Hezbollah-harcosok képesek voltak megfigyelni a csapatmozgásokat és fékezni a támadásokat.