Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Az Egyesült Államok tárgyalna Iránnal

Közel harminc éve tartó politikai irányvonalát feladva az Egyesült Államok közvetlen tárgyalásokat ajánlott fel Iránnak a Teherán atomprogramjáról folyó vita rendezésére. Ezzel párhuzamosan a Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország csütörtökön tárgyal Bécsben arról, hogy milyen hangulatjavító javaslatokkal csábítsák vissza Iránt a tárgyalóasztalhoz.

A teheráni kormány egyik minisztere azonban máris elutasította a washingtoni javaslatot.

Az Egyesült Államok azóta nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot Iránnal, hogy 27 éve Teheránban túszul ejtették az ottani amerikai nagykövetség diplomatáit.

George Bush elnök mostani ajánlata szerint Washington csatlakozna az Iránnal tárgyaló három európai országhoz, de csak akkor, ha Irán felfüggeszti az urándúsítást és együttműködik az ENSZ ellenőreivel.

Megfigyelők figyelemreméltónak nevezik az amerikai lépést, de egyelőre nem tudják, hogy a politikaváltás diplomáciai áttörést hoz-e.

Egyesek szerint mindez annak a jele, hogy az amerikai diplomáciában háttérbe szorulnak a neokonzervatívok, és a pragmatikusok törtek előre.

Az európaiak és az oroszok már hetek óta forszírozták, hogy Washington is csatlakozzon a folyamathoz, mert csak így láttak lehetőséget a haladásra.

Az iráni vezetésből elsőként reagáló olajügyi miniszter azt mondta, Irán soha sem fog tárgyalni nukleáris programjáról Washingtonnal. Az iráni hírügynökség pedig "propagandának" nevezte az ajánlatot és azt írta: a dúsítás leállítása ellentétes az ország érdekeivel. Ahmedinedzsád elnök ugyanakkor még nem reagált.

A tárgyalásokban érintett európai országok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsából az Egyesült Államok, Oroszország és Kína külügyminiszterei csütörtökön tanácskoznak Bécsben arról a csomagról, amellyel szeretnék tárgyalásra bírni Teheránt.

Az úgynevezett Euro-3-as csoport ajánlatban politikai, kereskedelmi, biztonsági javaslatok szerepelnek, és kitérnek a nukleáris energia felhasználására is. Cserébe azt várják Teherántól, hogy ismét függessze fel az urándúsítást.

A Biztonsági Tanács közben arra készül, hogy határozatban kötelezi Iránt az urándúsítás leállítására, és gazdasági szankciókkal fenyegeti meg arra az esetre, ha elutasítaná a tárgyalásokat. A szöveget azonban Oroszország nyomására úgy írták át, hogy az ne utaljon katonai fenyegetésre.

Lapjelentések szerint az európai ajánlatban szerepel egy olyan kitétel, amely szerint "regionális biztonsági megállapodás keretében garantálnák Irán területi egységét és politikai szuverenitását".

Ha Washington ezt támogatná, az azt jelentené, hogy ígéretet tesz arra, hogy nem fogja elmozdítani, vagy aláásni az iráni vezetést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×