Hadd kezdjem a surveillance-t kifejezéssel, miért nincs erre magyar szavunk?

Teljesen igaza van, kerestük mi is a magyar megfelelőt, de egyelőre nincsen. Egy szakma, egy tudományág fejlődése egy adott országban azt is előrevetíti, hogy azokra az új fogalmakra, kifejezésekre, amelyeket a nemzetközi szakirodalom már evidenciaként használ, nekünk is legyenek új kifejezéseink, de Magyarországon a járványügy még nem tart ott. Vannak olyan fogalmak, akár epidemiológiai fogalmak, amelyekre nagyon nehéz jó magyar szót, fogalmat találni.

Azt mondja, hogy a járványügy Magyarországon még nem tart ott. Ez mit jelent? Hajlamosak volnánk azt gondolni, hogy ha egy magyart rakta össze a Covid elleni vakcinát, egy eljárást az ő jelentős közreműködésével fejlesztettek ki, akkor mi biztosan a járványügy élvonalába tartozunk a világban, de ezek szerint ez nem feltétlenül van így.

Ez így is volt nagyon sokáig, Magyarországon a járványügy nagyon jól teljesített, és Magyarországon a járványügyi helyzet is azt bizonyította, hogy mi még az Európai Unión belül is az élvonalba tartoztunk. Ám az elmúlt években a járványügy nem fejlődött olyan dinamikusan, mint amennyire a világ járványügye. Gondoljuk el, hogy megváltozott a világ, egyre gyakoribbak a fertőző betegségek, újra a járványok korát éljük, és Magyarország egy kicsit úgy viselkedik, mintha nem venne arról tudomást, hogy a világ megváltozott.

Ez miben nyilvánul meg?

Abban, hogy nagyon sok olyan fertőző betegség fordul elő Magyarországon, amely jól megelőzhető, mi viszont ölbe tett kézzel nézzük, hogy mi zajlik. Gondoljunk itt a légúti járványokra, a SARS-CoV-2-re, a Covid-19-re, vagy akár az influenzára, ami ellen az idősebb korosztályokat, a kockázati csoportokat igenis meg lehetne védeni. Magyarországon jóval többet tehetnénk annál, amit most teszünk, a tudomány állása jóval többet tenne lehetővé.

Mi lenne a több ebben az esetben? Vannak védőoltások, az időseknek ajánlják ezt, sőt, mindenkinek ajánlják, hozzáférhető ingyenesen. Min múlik az, hogy nem törődünk ezzel megfelelően?

Egyrészt az oltóanyagok hozzáférhetősége ma már nem olyan széleskörű, mint amit mi korábban megszoktunk. Covid-19 ellen, például, nem rendelkezünk védőoltással, holott a járvány zajlik, nyugat-európai országokban a Covid-19 ellen már bőven oltanak. Ebben Magyarországnak jelentős a lemaradása, ami azt eredményezi, hogy nagyon sokan megbetegednek, holott egyébként nem betegednének meg, vagy legalábbis nem súlyos tünetekkel betegednének meg. A másik az emberek hozzáállása a fertőző betegségek megelőzéséhez. Én nagyon gyakran hallom azt, hogy ezek a járványok lezajlanak, úgysem tudjuk megelőzni ezeket. Ebben kellene egy kicsit képezni, edukálni az embereket, hogy igenis megelőzhetők a fertőző betegségek, azoknak egy nagy része, és mindenki aktívan tehet azért, hogy megvédje magát és a családját. Viszont ha nem teszünk semmit, akkor ezek a fertőző betegségek járványokat okoznak, amelyek végül is szenvedéssel, munkából való kieséssel, sőt emberéletek elvesztésével járnak. Ez a fajta nem túl proaktív hozzáállás a járványügyhöz, a fertőző betegségek kezeléséhez egy olyan sajátosság, amin lehetne változtatni. Ebben az esetben sokkal egészségesebbek lehetnénk mi, magyarok.

A Covid, idején volt egy nagy ijedség, felbuzdulás, nagyon sok minden történt abban az egy-két évben, ám utána mintha az emberek megnyugodtak volna, hogy enyhül a Covid is, ez már nem olyan veszélyes, ez igazából csak olyan, mint egy influenza, tulajdonképpen nem is nagyon kell vele foglalkozni.

Valóban így történt. A járványok gyakran okoznak pánikot, a pánikot viszont nagyon gyorsan a közömbösség, a közöny követi. Ez egy ördögi ciklus. Az igazság félúton kell, hogy legyen, és ott is van. Nem kellene az elején sem annyira pánikolni, hanem ésszel beavatkozni, a végén, a járványok második felében pedig nem kellene teljesen elengedni a védekezést, és azt mondani, hogy innentől kezdve történik, ami történik, kit érdekel. Tudni kellene, hogy mit, miért teszünk, és mit miért nem teszünk. De itt a pánik és az elhanyagolás ördögi köre zajlik, és ebből, ha nem lépünk ki, akkor az elkövetkezendő évek, évtizedek fertőző betegségekkel lesznek telítettek, zavarni fogják a mindennapjainkat a munkából való kiesés miatt, a gyermekeink betegsége miatt, a szülő, idős hozzátartozó betegsége miatt.

Beszéljünk az aktuális helyzetről! Az adatok azt mutatják, hogy a Covid jelen van a szennyvízkoncentrációban is, a környezetünkben, itt is, ott is covidosok vannak. Az influenza is megérkezett. Mi a jelenlegi helyzet?

A jelenlegi járványügyi helyzetét Magyarországnak az jellemzi, hogy a légúti szezon elindult. A légúti szezont jelen pillanatban a SARS-CoV-2, azaz a Covid-19 megbetegedés határozza meg. Ezt mi alapvetően nem a szennyvízmintákból határozzuk meg, illetve nem annak alapján tájékozódunk, hanem az emberi megbetegedésekben. Van az epidemiológiai és surveillance központunkon belül működő kutatóhálózatunk őrszem háziorvosokkal, őrszem kórházakkal, onnan nagyon részletes adatokat kapunk, ráadásul szekvenálásra is küldjük a légúti mintákból kinyert kórokozók genetikai anyagát. Ezekből azt látjuk, hogy nemcsak az idén, hanem már az előző években is – egyébként nemcsak nálunk, hanem más országokban is – a nyár közepén, augusztusban elindul a SARS-CoV-2 terjedése és a járvány szeptember-októberben fokozódik. Ez így volt tavaly is, tavalyelőtt is. Igyekszünk arra felhívni a figyelmet, hogy senki ne gondolja azt, hogy az influenza és a SARS-CoV-2 együtt jön majd valamikor az őszi-téli időszakban. Először jön a SARS-CoV-2, és az influenza jó, ha jövőre megérkezik. A kutatóhálózatunkban a légúti minták több mint a fele SARS-CoV-2 pozitív, amit légúti tünetekkel orvoshoz fordulóktól vesznek, a kórházakban is egyre nagyobb számban látunk súlyos lefolyású megbetegedéseket. SARS-CoV-2-járvány van Magyarországon, és a Covid-19 megbetegedések magas száma ebből adódik. Influenzacirkuláció szinte nincs is. Talán egy-két víruskimutatás történt eddig Magyarországon, ezeknek még az is lehet, hogy jó része importált, de nincs influenzajárvány Magyarországon, nem is szokott lenni. Az influenzajárvány jellemzően februárban szokott elkezdődni, miután a gyerekek a téli szünet után az iskolába mennek, illetve visszamegyünk a munkahelyre. Most a SARS-CoV-2 ellen kellene védekezni védőoltással, ami viszont, sajnos, nem elérhető.

Ezen rajta van valaki?

Biztos vagyok abban, hogy azok a kollégák, akik ezért felelősek, mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél előbb legyen oltóanyag Magyarországon. Akkor mindenkit, aki 60 évnél idősebb, aki krónikus alapbetegséggel rendelkezik, aki egészségügyi dolgozó, vagy aki idősotthonban él, vagy idősotthonokban dolgozik, minél előbb be kellene oltani Covid-19 ellen. Annál is inkább, mert van egy új variáns.

Ebben most éppen hol tartunk?

Mindig van új variáns, júniusban, Németországban találták ezt, amelyik ellentétben az összes többi új variánssal nagyon gyorsan veszi át a dominanciát, nagyon gyorsan terjed és váltja le az előző domináns vírust. Az Egyesült Államokban már 10 százalék vagy annál még magasabb az aránya ennek az új variánsnak a légúti tünetekkel orvoshoz fordulók légúti mintáiban.

Van neve?

Igen, XEC, abbahagyták a variánsoknak az elnevezését fantázianévvel, most már olyan sok van. Az Egyesült Királyságban is nagyon magas már az aránya. Ha jön egy új variáns, amikor körülbelül a 10 százalékát eléri az összes többi variánshoz képest, elkezdi fűteni a járványgörbét és egészen addig fűti, egészen addig növeli a járványt, ameddig 50 százalékát el nem éri a vírusoknak, utána persze megy tovább 80-70-80-90 százalékra, de általában 50 százalék fölött már nem tudja a járványt tovább növelni. Ez az új variáns nagyon sok nyugat-európai országban még csak most kezdi el fűteni a járványt, azt gondolom, hogy Magyarországra is még ezután fog ideérni.

A hatását tekintve mit lehet tudni az új variánsról? Nagyon sok variáció volt, egészen az omikronig talán az volt az egyik utolsó, és a tünetekben is voltak különbségek. Ez a legújabb mit tud?

Mindegyiknek van szuperképessége. Akkor lesz egy új variáns domináns, és akkor tudja leváltani az előzőt, ha van szuperképessége. Ennek a terjedési képessége nagy, nagyon fertőzőképes, még fertőzőképesebb, mint az előző volt, illetve képes a már felépült immunválaszt kikerülni, kicselezni.

Ez azt is jelenti, hogy aki az előző variánsokra volt oltva, ez ellen már nem védett?

Aki a legfrissebb összetételű vakcinát kapta – sajnos tavaly Magyarországon nagyon kevés ember kapta meg ezt a vakcinát –, annak lehet védettsége, de nem is ez számít igazából, hanem az, hogy mennyi idő telt el a legutolsó vakcinációtól. Aki hat hónapon túl kapta az előző vakcinát, de még inkább, ha egy éven túl, akkor már nem számíthat védettségre.

Azt tudjuk, hogy a népesség ebből a szempontból hogy áll?

Azt tudjuk, hogy az előző évben frissített oltóanyagból a kockázati csoportoknak kevesebb, mint egy százaléka került beoltásra.

Akkor alig van beoltva a népesség?

Igen.

Tehát van egy új variáció, ami ellen szinte senki sincs beoltva?

Mint ahogyan a most terjedő ellen sincs. A járványvédekezésünk gyenge pontja, hogy mi nem védőoltásokkal vészeljük át ezeket vagy szerezzük meg a védettséget, hanem a természetes átfertőződéses betegséggel, aminek komoly ára van.

Beszéljünk erről az árról is! A mostani Covid mennyiben különbözik attól, ami megjelent nálunk? Azt láthatjuk, hogy az akkori helyzet most nincs, nem kell lélegeztetőgépek ezreit beszerezni. Más a lefolyásuk ennek a betegségnek? Milyen tünetei vannak?

A lefolyását tekintve nagy különbség a pandémia első két évéhez képest, hogy van valamennyi védettségünk, hiszen valószínűleg már mindannyian átestünk egyszer-kétszer-háromszor a fertőzésen, sőt a legtöbb magyar ember már védőoltást is kapott, legalább egy vagy két dózist. Vagyis összességében összeszedtünk valamennyi védettséget, ami azt jelenti, hogy nem állunk eszköztelenül a vírusfertőzés ellen. Viszont ahogy telik az idő, úgy csökken a keringő ellenanyagszintünk. Abban az esetben, ha mondjuk egy csomó idegen kórokozó vírusbaktérium ellen védekezünk, mindig ez a helyzet, mindig azokra emlékezik a szervezetünk a leginkább, ami a legrövidebb időn belül történt. Minél régebben történt a találkozó, annál kevésbé emlékszik rá a szervezetünk. Ilyenkor sem felejti el teljesen a védettséget, csak idő kell, amíg a memóriasejtek elkezdik felturbózni az immunvédettségünket. Ez az időablak azt jelenti, hogy ha nagyon régen kaptuk, a fertőzés ellen már nem tud megvédeni a védőoltás, viszont a súlyos lefolyás ellen igen. Amikorra súlyossá válna, vagy amikorra komolyra fordulna a fertőzés, addigra már beindul az ellenanyag-termelés, és ezáltal a szervezetünk nincsen saját magára hagyva, hanem a korábban megkapott védőoltás is segít. Viszont minél régebben kaptuk meg a védőoltást, illetve minél régebben találkoztunk a vírussal, annál gyorsabban csökken ez az ellenanyagszint. Ezért kellenek az emlékeztető oltások, amelyekkel mindig frissül az immunmemória, és sokkal frissebb és sokkal erőteljesebb az immunválasz a betegség ellen. Súlyos lefolyás ellen ily módon is védekezhetünk. Az, hogy nincs súlyos lefolyás, nem állítanám, súlyos lefolyású megbetegedések most is vannak.

Milyen most a súlyos lefolyású megbetegedés?

Nem olyan, mint régen. Lélegeztetésre néha szorulnak, sokkal ritkább a halálos kimenetel, de előfordul. Ha összehasonlítom az influenzát és a Covid-19-et, akkor a Covid-19-cel kapcsolatban azt szoktuk mondani, és a tudományos eredmények azt mutatják, hogy ha valaki kórházba kerül Covid-19-cel, tízszer nagyobb valószínűséggel kerül lélegeztetőgépre, illetve hal meg, mintha influenza miatt kerülne kórházba. Tehát a SARS-CoV-2 súlyosabb lefolyású, még mindig gyakrabban okoz súlyos lefolyást. Az influenzával kapcsolatban nagyon ritkán kell beszélnünk olyan típusú késői vagy hosszú lefolyású tünetekről, mint ami a hosszú Covidnál előfordul. A hosszú Covid az azt jelenti, hogy a fertőzés után néhány hónappal sem egészséges valaki. Idegrendszeri tünetei vannak, fáradékonyságról panaszkodik, álmatlanságról, alvászavarról, légúti tünetei lehetnek, légzészavarral küzd, szív-érrendszeri tünetei lehetnek, és ez mind-mind rontja az illető munkaképességét is. Tehát a SARS-CoV-2-vel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy nemcsak a légúti sejteket támadja meg, hanem képes más szervek sejtjeit is megtámadni. Az influenzánál ilyen lefolyást nagyon ritkán vagy szinte soha nem tapasztalunk.

Azt már régóta mondjuk, hogy különböző szövődményei lehetnek a Covidnak, amelyek nem túl kellemesek, és akár hónapokkal később is jelentkezhetnek. Egy friss kutatás szerint már nem a lélegeztetőgéptől kell félni, ha valaki covidos lesz, hanem az idegrendszeri hatásaitól. Erről mit lehet tudni?

A legkellemetlenebb háromféle tünetcsoport. Az egyik a neurológiai tüneteké, ami akár depresszióval, alvászavarokkal, aluszékonysággal, fokozott fáradtsággal járhat, illetve van ez a bizonyos köd, amikor az ember nem tud tisztán gondolkodni, ilyen is előfordul, ezt is leírták Covid után. Vannak a szív-érrendszeri tünetek. Most már azt tudjuk, hogy főleg egy súlyos lefolyású Covid kockázati faktor későbbi szívproblémákra, szívbetegségekre. Azt is tudjuk, hogy a súlyos lefolyású Covidot átvészelőknél megnő a kockázat a cukorbetegségre. A Covid más betegségek vonatkozásában is kockázati tényezőként léphet fel, amelyek már krónikus, hosszú távú betegségek. Az emberek többsége nem hal meg, és nem is fog megbetegedni súlyos szövődményekben. Az emberek többsége enyhe lefolyású megbetegedésként vészeli át, de azt nem tudhatjuk, hogy kinél lesz súlyos a Covid.

Akad olyan, aki még mindig küzd mondjuk egy két éve bekövetkezett Covid-fertőzéssel?

A legsúlyosabb, akut Covid-megbetegedések következményeit mind a mai napig nyögik bizonyos emberek, akár kardiovaszkuláris, szív-érrendszeri vagy sztrók típusú tünettel. Volt, aki sztrókot kapott, volt, akiknél cukorbetegséget diagnosztizáltak, ezek a Coviddal kapcsolatos hosszú lefolyású megbetegedések itt vannak körülöttünk, embertársaink ezekben jelen pillanatban is szenvedhetnek.

Mindenkinek más az érzékenysége a fertőzésre. Hogyan létezik, hogy valaki abszolút közelségben van egy Covid-beteggel, de ő nem kapja el a fertőzést?

Ez attól függ, hogy mi volt az az abszolút közelség, és milyen volt a kontaktus. A covidos fertőz, az egyértelmű. Az, hogy valaki elkapja a fertőzést, attól függ, hogy fogékony-e. Ha nem fogékony, akkor nem fogja elkapni a fertőzést. Akkor nem fogékony, ha nem sokkal korábban korábban átvészelte a Covidot, vagy ha védőoltásban részesült. Az is lehet, hogy a covidosnak a torkában kevés a vírus, és nem kerül ki annyira a környezetébe, nem kerül át másik emberre. Összességében nagyon sok tényezőtől függ az, hogy valaki megfertőz-e másokat. De alapvetően akkor, ha valakinek a torkában, szájában, orrában ott van a vírus, azt szoktuk mondani, nagyon óvatosnak kell lenni, hiszen fertőzőképes, fertőzhet másokat. Ebben az esetben, aki a beteg, annak vigyáznia kell, hogy lehetőség szerint minél kevesebb vírus kerüljön ki a környezetébe, mert abban az esetben azt más emberek belélegezhetik, és akkor el lehet kapni a fertőzést.

Mit tehetünk? Járvány van, oltás, védőoltás viszont egyelőre nincs. Azért biztosan vannak dolgok, amiket megtehetünk azért, hogy lehetőleg ne kapjuk el ezt a betegséget.

A védőoltáson kívül, amit továbbra is a legjobb módszernek tartunk, a maszkhasználat, ami valóban bizonyítottan és jelentősen csökkenti a Covid-19 kockázatát.

Nagyon kevés emberen látok maszkot.

Keveset látunk, de látunk most már maszkokat, főleg közlekedési eszközön, főleg idősebb emberek hordják. Nem kell mindig maszkot hordani. A maszkhasználatnak is megvan a helye és az ideje, nem az az az elvárás, vagy nem az a javaslat, hogy állandóan hordjuk a maszkot.

Zsúfolt közlekedési eszközön indokolt?

Akkor, amikor zárt térben utazunk, zsúfolt villamoson például, vagy akár egy olyan zárt térben vagyunk több emberrel, hogy nem tudjuk a másfél-két méteres távolságot tartani, vagy éppen repülőgépen utazunk. Ezeken a helyeken, ha valaki covidos, még ha enyhe tünetei is vannak, a környezetében lévőket megfertőzheti. Ilyen esetben a jó, a megfelelő maszkhasználat segít, ez FFP2 maszk legyen, orrot és szájat eltakaró.

Mi az oka annak, hogy nem látunk többet ebből? Feladata lenne valakinek erre felhívni az emberek figyelmét? Magunktól nem jut eszünkbe.

Ez idő kérdése. Ha oltva lenne a népesség, akkor azt mondanám, hogy lehet lazán kezelni a maszk kérdését, de mivel nincsen védőoltás, ezért ha valaki meg akarja úszni a fertőzést, nincs más esélye, mint fölvenni a maszkot. Egyébként el fogja kapni a SARS-CoV-2-t. Kizárt dolog, hogy megússza. Ez az új variáns, meg még az előzők is itt vannak, biztos, hogy előbb-utóbb el fogja kapni. A maszkhasználat nagyon egyszerű és nagyon kézenfekvő dolog. Szinte semennyibe sem kerül, tulajdonképpen én magam szabályozom azt, hogy mikor és hogyan veszem fel. Nem másoktól függ a védekezés. Az egyéni védekezés azért a legkézenfekvőbb, mert nem másokra bízom, hogy én elkerüljem a megfertőződésemet, hanem én irányítom a saját sorsomat. Persze kell idő, és persze igaz az, hogy a maszkhasználat nem ivódott be a köztudatba olyan mélyen, de azért egyre többen fölveszik, különösen az idősek és vélhetően a krónikus betegek. Ezzel nemcsak saját magukat, hanem a környezetüket is védeni tudják, plusz azt se felejtsük el, hogy az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő terhet is tudjuk enyhíteni, hiszen ha kevesebb lesz a súlyos lefolyású megbetegedés, akkor kevesebb beteget kell ellátni a kórházakban. Így pedig mindannyian jobb ellátáshoz fogunk jutni akkor, ha végül mégis oda kerülünk.

A maszkhasználat nagyon sokat segít a Covid-19 ellen. Van-e még valami? Szokták emlegetni az életmódot, a táplálkozást, az immunrendszer állapotát. Azt is, hogy mozogjunk sokat, és egyáltalán próbáljunk meg minél egészségesebbek lenni, hogy ellenállóbbak legyünk a vírusokkal szemben.

Ez persze mind igaz, valóban próbáljunk meg egészségesen élni, hogy sokáig éljünk és sokáig maradjunk egészségesek, de a vírusok meg a baktériumok ellen nem sokat segít az, ha vitaminokat szedünk, meg az sem, ha kocogni járunk vagy rendszeresen sportolunk, mert ezek fertőző betegségek. A légutakban élnek ezek az apró lények, és ezek átkerülnek a légcseppekkel egyik emberről a másikra. A fiatalokra, az idősekre, a gyerekekre, mindenkire egyformán veszélyes lehet abból a szempontból, hogy bárki elkaphatja. Halljuk még a népi bölcsességeket, hogy öltözz fel jól, meg öltözz fel az évszaknak megfelelően. Ez még szerintem abból a régi hiedelemből ered, hogy ezek a valamik ott vannak körülöttünk bárhol, de leginkább a hidegben, minthogyha tagadnánk azt, hogy alapvetően vírusokról, baktériumokról van szó, Mintha valamilyen misztikus dolgok okoznák ezeket a megbetegedéseket, a megfázást. Szeretném ezt a tévhitet eloszlatni, nem azért fázunk meg, mert nem öltöztünk fel rendesen, hanem azért, mert elkaptunk valamilyen kórokozót. Azért is segít ez a hozzáállás, mert ha abban gondolkodunk, hogy ezek a kicsi lények az orrunkban, a szájunkban, a torkunkban élnek, akkor tudunk védekezni ellenük.

Hallottam olyan véleményt is, hogy ezeket jó elkapni, merthogy az immunrendszer így erősödik. De a másik oldalról meg olyat is hallottam, hogy ez azért függ attól, hogy a betegségek milyen lefolyásúak. Ha az emberi életet egy elemként képzeljük el, aminek van egy bizonyos töltöttségi szintje, akkor ezek a betegségek levesznek ebből az töltöttségi szintből? Vagyis igaz, hogy ezek nem múlnak el nyomtalanul? Lehet, hogy az immunrendszert akkor, ott éppen erősítik, de próbára is teszik.

Amikor megszületünk, van egy egészségvagyonunk. Ezt az egészségvagyont aztán a későbbiekben vagy növeljük, vagy csökkentjük, attól függően, hogy hogyan élünk, mit teszünk, hogyan viselkedünk, hányszor és milyen betegséget kapunk el. Ezek a fertőzések nem veszélytelenek. Mindamellett, hogy munkából való kiesést jelentenek, szenvedést is okoznak, senki sem szereti nyomni otthon az ágyat. Ráadásul ezeknek szövődményei lehetnek, illetve olyan hosszantartó hatásuk, ami mind-mind megúszható akkor, ha ezeket a fertőzéseket megelőzzük. A mi 21. századunk egyik nagy vívmánya, hogy nagyon sok megbetegedést meg tudunk előzni, képesek vagyunk rá, megvan hozzá a tudásunk, a technológiánk, minden eszközünk. Lehet, hogy jó ötletnek tűnik átvészelni a fertőzéseket, de ez olyan, mintha visszatérnénk a középkorba. Amikor a csontok is maguktól gyógyultak, egy-egy járvány után megtizedelődtek a városok, a lakosság. Nem gondolom, hogy az a helyes irány, hogy visszatérjünk abba az időszakba, amikor a járványok saját maguktól dúltak. Gondoljunk bele, hogy ma már hány gyermekkori megbetegedés ellen védekezünk védőoltással. A szamárköhögés, a torokgyík, csak hogy néhányat soroljak, ezeken régen minden gyermek átesett. Nagyon sokan maradandó károsodással, de voltak, akik nem élték túl ezeket a betegségeket. Semmiképpen se becsüljük alá a fertőző betegségeket.

Szóval attól nem leszünk egészségesebbek, vagy nem leszünk hosszabb életűek, és erősebb szervezetűek, ha megbirkózunk egy ilyen betegséggel, és nem azért kell a védőoltás, hogy be lehessen menni dolgozni.

Nem leszünk tőle egészségesebbek, és semmilyen formában nem gondolnám, hogy több előnyünk származik belőle, mint hátrányunk. A betegségek átvészelése egyértelműen sokkal több kockázattal jár, mint azok megelőzése, akár védőoltással vagy akár más módszerrel, maszkkal.

Vannak olyan érdekes, újnak tűnő vírusok, vagy régi-újak, mint például a szamárköhögés, ami az utóbbi időben megjelent Magyarországon, vagy például a majomhimlő, amiről meg nagyon sokáig nem is tudtuk, hogy az micsoda, és hogy egyáltalán létezik.

A szamárköhögést pont egy baktérium okozza, és valóban szokatlan Magyarországon az, hogy akkora járvány legyen, mint amekkorát idén tapasztaltunk.

Mekkora?

A bejelentett esetek száma körülbelül október közepéig már majdnem elérte az ezret, szerintem most már járunk ezernél. És ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, mert nagyon sok olyan szamárköhögés-megbetegedés történhetett Magyarországon, amit nem biztos, hogy felismertek, nem biztos, hogy laboratóriumi vizsgálatra küldték a mintát, éppen ezért sosem került bejelentésre. Ezt a közel ezer esetet érdemes annak fényében nézni, hogy az elmúlt öt évben az év azonos szakaszában nyolc megbetegedés fordult elő, de ha a pandémia előtti időket nézzük, akkor sem több tíz-tizenkettőnél. Ennyi volt az ötéves átlagos esetszám október közepéig, most pedig ezer. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy Magyarországon a szamárköhögés járványosan fordul elő, visszatért.

Mi a szamárköhögés?

A szamárköhögés egy baktérium által okozott megbetegedés, amely úgy terjed emberről emberre, hogy a baktérium az orrban, a torokban, illetve a szájban található, akár beszéddel, akár köhögéssel egy másik emberre átvihető. A megbetegedés egy-két hét lappangás után fejlődik ki. Az első tünetek influenzára emlékeztetnek, rossz közérzet, hőemelkedés, láz, és aztán utána elindul a köhögés. A köhögés viszont nagyon kegyetlen tud lenni.

Azért is hívják így mert, ilyen iázásra, ugatásszerűségre hasonlít.

Azt szokták mondani, hogy a szamár bőgésére hasonlít, és egy ilyen húzó hangot ad ki az illető, főleg a köhögési roham után, amikor igyekszik levegőt venni. Ez nagyon kegyetlen és kellemetlen megbetegedés, ráadásul súlyos szövődményei is lehetnek. A szövődmények elsősorban csecsemőknél súlyosak, tüdőgyulladás, középfülgyulladás, de agyvelőgyulladás is előfordulhat, sőt halálos kimenetel sem feltétlenül ritka. Idősebbeknél, illetve felnőtteknél, főleg, ha valaki kapott védőoltást, vagy átvészelte korábban a szamárköhögést, kevésbé típusosak a tünetek, de akkor is nagyon kellemetlen köhögéssel jár. Nem véletlenül nevezik a száznapos köhögés betegségének. Ez egy elhúzódó, nagyon csúnya betegség. Különösen veszélyes a hat hónaposnál fiatalabb, főleg az oltatlan csecsemőkre, akik még nem kapták meg az életkorhoz kötött védőoltásukat.

Van ez ellen oltás?

Igen, második, harmadik, negyedik oltás.

Akkor annak az ezer embernek a nagy része, akikről beszéltünk, akik elkapták ezt, elvileg be volt oltva ellene.

Igen, elvileg be voltak oltva Elsősorban az oltatlan csecsemőket féltjük, mert őket semmi nem védi.

Az anyatejen kívül.

Abban az esetben, ha az édesanya kapott emlékeztető oltást, magas az ellenanyagszintje. Ahhoz, hogy a csecsemőket megvédjük, nagyon fontos, hogy az édesanyák legalább egy emlékeztető oltásban részesüljenek. Erre vonatkozóan Nyugat-Európában, sőt Magyarországon is vannak ajánlások, hogy a második-harmadik trimeszterben, főleg, amikor szamárköhögés-járvány zajlik egy országban, érdemes emlékeztető oltást kapni. Nincs igazából élethosszig tartó védettség. Akkor sem, ha valaki megkapta a védőoltást, és akkor sem, ha átvészelte a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy időnként emlékeztető oltásban kell vagy kellene részesülni. Ha ez nem történik meg, akkor az ellenanyagszint csökken, és akkor el lehet kapni felnőttkorban is a fertőzést. Azt láttuk az idei járványban, hogy Magyarországon elsősorban az egy éven aluli csecsemők között volt gyakori a megbetegedés, utána jöttek a 15-19 évesek, a 40-49 évesek. A legsúlyosabb lefolyás tekintetében egyértelmű, hogy a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők vannak legnagyobb kockázatnak kitéve, haláleset is előfordult Magyarországon. A második kockázati csoport a 60 éven felülieké, minden harmadik súlyos lefolyású megbetegedés nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió más országában is, 60 évesnél idősebbeken fordul elő. Nagyon fontos, hogy a szamárköhögés nem egy elfeledett fertőző betegség, itt van körünkben, és bizony rendszeresen, legalább tízévente emlékeztető oltásban kellene részesülni szamárköhögés ellen is.

Ha ekkora változás van – eddig nyolc volt egy évben, most meg ezer van –, akkor adódik a kérdés, hogy ennek mi lehet az oka, honnan jön ez a baktérium, és mitől van most ennyivel több beteg?

Magyarországon magas a kötelező védőoltásokkal való átoltottság, de még magas átoltottság mellett is előfordulhatnak 3-5 évente kisebb esethalmozódások vagy akár járványok. Az Európai Unióban, bár nem olyan magas az átoltottság, ha az átlagot nézzük, mint Magyarországon, körülbelül 94 százaléka van beoltva a gyermekeknek ez ellen a betegség ellen, de azt látjuk, hogy 3-5 évente előfordulnak nagy járványok, ami azt jelenti, hogy akár 30-40 ezer esetet is bejelentenek az Európai Unió országaiban. És aztán jött a Covid. A Covid idején gyakorlatilag otthon voltunk, maszkot használtunk, sem influenza, sem más légúti fertőző betegség sem fordult elő. A fogékonyak száma és aránya fölhalmozódott, és ez az egyik ok, ami miatt esetszám-emelkedést látunk. A másik viszont az, hogy a védettség is egy idő után lecseng, és mostanra jutottunk el addig, hogy kellene emlékeztető oltási program, mert azok a korosztályok, amelyek be voltak oltva, egyre idősebbek lesznek. A védettség a magyar lakosság szintjén minden bizonnyal csökkent a szamárköhögés ellen. Amiatt, hogy a Covid-19 alatt nem keringtek ezek a vírusok, nem okoztak megbetegedést, felgyűlt a fogékonyak száma, illetve mivel a védőoltások hatása egyre inkább csökken, újabb járványügyi intézkedésekre volna szükség Magyarországon ahhoz, hogy stabilizálni lehessen a járványügyi helyzetet, ez pedig védőoltásokat jelent.

A fél évnél fiatalabb csecsemők hol kapják el a szamárköhögést?

A leggyakrabban, sajnos, a hozzátartozótól. Legtöbbször a szülők, a látogatóba érkező nagyszülők –tudtukon és akaratukon kívül – viszik a fertőzést. Lehet, hogy csak kicsit köhögnek, lehet, hogy nincsenek típusos tüneteik, de ez is elég arra, hogy egy gyenge immunrendszerű pici babát megfertőzzenek. Gondoljunk abba is bele, egy hat hónaposnál fiatalabb csecsemőnek nagyon pici a légcsöve. És ezt a nagyon pici, nagyon vékony légcsövet a sűrű váladék, ami a betegség, a bakteriális fertőzés kapcsán termelődik, nagyon könnyen elzárja. Ezért ők nagyon sérülékenyek. Azoknak a felnőtteknek, akik a pici csecsemőket látogatják, gondozzák, sokkal, de sokkal jobban oda kell figyelni az egészségükre, és nagyon fontos, hogy amíg a gyerek nem kapja meg az összes oltását, lehetne maszkot használni, vagy a látogatók és a látogatások számát csökkenteni, illetve nagyon fontos, hogy a gyermek közelében élő közvetlen hozzátartozók frissítsék fel az oltást.

Erre van lehetőség? Ha én felhívom a háziorvosomat, és azt mondom, hogy szamárköhögés elleni védőoltást szeretnék frissíteni, akkor azt mondja, hogy menjek?

Nagyon jó lenne, ha ez így lenne. Az év közben sajnos eléggé ingadozott az oltóanyag-ellátás, volt, hogy hozzá lehetett férni a vakcinához, volt, hogy kevésbé. Prioritás, hogy legalább a csecsemők, illetve a környezetükben élők megkapják a védőoltást, remélem, hogy ma Magyarországon minden csecsemő környezetében élő anyuka, apuka megkaphatja a védőoltást. Remélem, hogy az oltóanyag-ellátás folyamatos, és az is marad Magyarországon, de valóban voltak fennakadások az elmúlt időszakban.

Milyen járványügyi intézkedésekre lenne szükség?

A legfontosabb az oltási program. Minden várandós nőhöz eljuttatni az információt, és felajánlani térítésmentesen a védőoltást. Erre a védőnők, a háziorvosok segítségével van lehetőség. A másik pedig az, hogy a csecsemőket időben be kell oltani. Nagyon gyakran előfordul az, hogy csúsznak a védőoltások, mert a szülők bizalmatlanok, vagy ezer okot kitalálnak, de amikor az előírt idő eljön, a csecsemőt valóban el kell vinni védőoltásra, és nemcsak az a lényeg, hogy minden vakcinát megkapjon, hanem az is, hogy időben kapja meg, akkor, amikor előírták annak a beadását.

Egy másik fertőzés, amiről még viszonylag sok szó esik – ha jól emlékszem, tavaly jelent meg Magyarországon –, a majomhimlő. Most újra előkerült, Németországban egyre növekszik az előfordulások száma. Mit lehet erről tudni? Mi ez igazából? Hogyan lehet elkapni?

A majomhimlő is nagyon jó példája annak, hogy a járványügyi helyzet változik, és a járványok korát éljük. 2022-ben kezdődött a majomhimlőjárvány Afrikán kívül. A majomhimlő eddig is előfordult Afrikában, de maximum behurcolt esetek voltak. Megint a Covid-világjárványra térünk vissza, mert alatta az emberek bezárkóztak, keveset utaztak, utána viszont nekiindultak a világnak. Ezer oka lehet annak, hogy miért éppen 2022-ben robbant a majomhimlőjárvány, mindenesetre megtörtént, már nem csak Afrikában, hanem azon kívül is elkezdett terjedni a fertőzés, például az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is. Az Európai Unióban több mint 20 ezer esetet regisztráltak, jelentettek be, és újra azt kell mondanom, hogy a bejelentett esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, mert nagyon sokan nem fordulnak orvoshoz, főleg azért, mert félnek attól, hogy milyen következményei lesznek annak, ha kiderül, hogy majomhimlőjük van. A 2022-es járványt mostanra főleg védőoltással, nagyon szigorú kontaktuskutatással, illetve fertőzöttek környezetében hozott járványügyi intézkedésekkel sikerült felügyelet alá vonni Afrikán kívül. De 2024-ben történt egy fordulat, megjelent egy úgynevezett kládja ennek a vírusnak, és elkezdett terjedni Afrikában, Közép-Afrikában elsősorban, és az újabb kládnak, azon belül is az 1-es b kládnak magasabb a fertőzőképessége, és valószínűleg valamennyivel magasabb a súlyos lefolyást, illetve a halálos kimenetelt okozó képessége is.

Miben változott a fertőzőképessége?

Gyorsabban és könnyebben fertőz.

Eddig hogyan fertőzött és hogyan fertőz az új verzió?

Közvetlen kontaktussal lehetett elkapni. A majomhimlő-megbetegedés típusos tünetekkel jár, kiütésekkel a bőrön. Ez lehet a nyálkahártyán, lehet a szájban is, lehet a nemi szervek környékén, de a későbbiekben a test többi részén is megjelenhetnek ezek a kiütések.

Valamilyen szinten intimebb érintkezéssel terjed?

Nem feltétlenül. A 2022-es járványra valóban igaz volt az, hogy elsősorban azok a férfiak között terjedt, akik más férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot. Nem a szexuális kontaktus a lényeg, hanem a szoros érintkezés. Az új kládot minden korosztályban, minden nemben kimutatták már. Gyermekek körében is Afrikában, nők körében is. Könnyebben, gyorsabban fertőz, és a szoros kontaktus elég, hogy bőr bőrrel érintkezzen, ez akár lehet a kéz, vagy a ruha, vagy az ágynemű, vagy bármilyen olyan textília, amivel korábban a fertőzött személy érintkezett.

Elég valakivel közös háztartásban élni?

Igen, vagy például a gyerekek ölelkeznek, játszanak, összekapaszkodnak. Ez Afrikára igaz. Ez a klád Európai Unióban nem terjed, behurcolt esetek előfordultak Svédországban, Németországban, de nem indult el terjedés. De azt, hogy ez a vírus újból járványt okoz Afrikán kívül, ahogy ezt 2022-ben is tette, nem zárhatjuk ki. Nagyon ébernek kell lenni, mindenkinek, aki lázzal, kiütésekkel járó vírusfertőzés tüneteit észleli magán, érdemes és kell is orvoshoz fordulnia, minden egyes esetet be kell jelenteni, laboratóriumi vizsgálatot kell végezni és ki kell vizsgálni. Nem szabad félvállról venni ezt, mert elindulhat egy újabb „játék”.

Azt tudjuk, hogy Magyarországon hány ilyen eset van?

Ahogyan az Európai Unióban, úgy Magyarországon ez a fajta új klád nem okozott még bejelentett betegséget. Ezek a megbetegedések Afrikában terjednek, Afrikában viszont egyre több országban, illetve behurcolt eseteket tapasztaltak Svédországban, Németországban.

Megelőzés létezik ilyen esetben?

Majomhimlő ellen lehet kérni védőoltást, illetve itt is nagyon fontos a megfelelő személyi higiéné, ha valakinek kiütései lesznek, láz és kiütés együtt, akkor kerülni kell más emberekkel a kontaktust. A betegek környezetében fertőtleníteni kell, kimosni és fertőtleníteni a ruhát, az ágyneműt, a textíliát, megfelelő kézhigiénére van szükség, légúti higiénére, a szájat, az orrot el kell takarni. Ez is egy olyan fertőző betegség, amelynél ha a terjedési utakat blokkoljuk, akkor nem tud egyik emberről a másikra átkerülni.

Van olyan ismerősöm, aki nyáron volt a Balkánon, Montenegróban, és valami olyat kapott el, amiből hat hét után gyógyult ki. Valami Covid-szerű, influenzaszerű valamiből, nem is tudja, hogy pontosan micsoda volt.

Földrajzi területenként különböző fertőző betegségek fordulnak elő.

A Covidnak is lehet például más és más verziója attól függően, hogy hova utazunk?

Én ezt nem gondolom. A Covid esetében ezek a vírusvariánsok körbeutazzák a világot, ezek között nincs nagy különbség. De ez nem jelenti azt, hogy egy fiatal, erős ember nem tud kutyául beteg lenni a Covid miatt. Lehet, hogy lázas lesz, levert lesz, nagyon sokáig köhögni fog. Nagyon nagy különbségek vannak abban a tekintetben, hogy ki hogy viseli ezeket a fertőzéseket. De a külföldi utazásokra érdemes felkészülni, érdemes utánanézni, hogy milyen fertőző betegségek fordulnak elő abban az országban. Vannak nemzetközi oltópontok, ahol külföldi utazások előtt védőoltást lehet kérni, vagy adott esetben tanácsot, hogy mire kell vigyázni. Ott felkészülhetnek az utazók arra, hogy mit lehet elkapni, hogyan lehet védekezni, illetve, ha valaki hazaérkezés után tüneteket tapasztal magán, akkor azt nagyon komolyan kell venni, mert bármilyen olyan fertőző betegséget be lehet hurcolni Magyarországra, ami itt egyébként nem fordul elő.