Nagy sebességgel terjednek a felső légúti betegségek, ezen belül is most az influenza a domináns.

Hetente több százezer magyar fordul emiatt orvoshoz és a kórházban kezelt súlyos esetek száma is növekszik.

Közben viszont a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ hivatalos adataiból az látszik, hogy a tavaly berobbant szamárköhögés sem tűnt el teljesen hazánkból - írja a Portfolio. A tavalyi év vége felé heti 30-50 főnél azonosították a szamárköhögést, és bár nem ilyen ütemben, de a 2025-ös év első pár hetében is terjedt ez a fertőzés. Míg 2024 első 4 hetében egyáltalán nem volt ilyen esetszám, addig idén már 54 gyanús esetet azonosított az NNGYK.

Hosszú évtizedekig alig alig fordult elő a szamárköhögés az országban a korábbi magas átoltottsági aránynak köszönhetően, azonban tavaly nagyot fordult ebből a szempontból a világ és hazánkban is járvánnyá csúcsosodott a helyzet. Az idei első néhány hét adata alapján a Portfolio azt vetíti előre, hogy 2025-ben akár még rosszabb is lehet a szamárköhögés-helyzet, hiszen nem a semmiből építkezik már ez a fertőzésterjedés. A helyzet súlyosságát pedig alátámasztja az is, hogy az NNGYK-tól származó tájékoztatás szerint tavaly öt csecsemő halt meg a pertussisjárvány során – írja a lap.

Ezért is kiemelten fontos a megelőzés:

• a csecsemők esetén a kötelező védőoltás beadatása,
• a gyerekeknél az emlékeztető oltások,
• már hivatalos ajánlás van a vakcina esetében a várandósok számára,
• azoknak a családtagoknak is ajánlott az oltás, akik érintkeznek az újszülöttekkel és csecsemőkkel.

Abban sem történt változás a 2024-es évhez képest, hogy a leginkább még mindig a legfiatalabbak vannak kitéve a fertőzésveszélynek. A csecsemő korosztály 40 százalékos arányt képvisel a teljes megbetegedések számában, márpedig a szamárköhögés legsúlyosabb szövődményei náluk jelentkezhetnek.

Oroszi Beatrix epidemiológus néhány hónapja a szamárköhögés-járvány kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon az elmúlt években jelentősen nőtt az esetszám, részben a Covid-19 miatti korlátozások enyhítése miatt, mivel a lezárások alatt kialakult az „immunadósság”, mivel a lezárások alatt csökkent a populációs szintű védettség.

Részben pedig amiatt is újra elkezdett terjedni a betegség, mert a korábbi védőoltások hatékonysága is csökkent. A szakember azt is kiemelte: a szamárköhögés elleni emlékeztető oltásokra lenne szükség, különösen a várandós nőknél és csecsemők környezetében élőknél. Végül Oroszi Beatrix hangsúlyozta, hogy a járványmegelőzés és a fertőző betegségek elleni védekezés nem csupán egyéni felelősség, hanem társadalmi és kormányzati feladat is.

A szamárköhögés az egyik legfertőzőbb, védőoltással megelőzhető emberi betegség. A fertőzőképessége többszöröse a legtöbb légúti kórokozóénak, beleértve az influenzát is, ami azt jelenti, hogy egy teljesen fogékony népességben egyetlen szamárköhögésben szenvedő beteg átlagosan 12-17 további embert képes megfertőzni. A pertussis tehát nagyon ragályos: a fertőzött személyekkel egy háztartásban élő fogékony személyek körében a másodlagos fertőzési arány 70-100 százalékra becsülhető – írta a központ a legutóbbi elemzésében.