INFORÁDIÓ 
2019. március 24. vasárnap
Gábor, Karina

balog ádám

mkb

interjú

Budapest, 2015. augusztus 9. Balog Ádám, az MKB Bank közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke az MKB budapesti székházában 2015. augusztus 4-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Balog Ádám a sziklára épült házról, a blockchain előnyeiről és az MKB tőzsdei bevezetéséről

2019 végéig be kell vezetni a tőzsdére az MKB Bank részvényeit, de az értékesítendő tulajdonrészről még nem született döntés - mondta Balog Ádám, a bank vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt a pénzintézet technológiai megújításáról, a digitalizáció kihívásairól, a blokklánc-megoldásokban rejlő lehetőségekről és az akvizíciók esélyeiről is. A beszélgetés szerkesztett, rövidített változata.

Ha el akarjuk helyezni az MKB-t a magyar bankok térképén, mik a legfontosabb ismérvei, miben más, mint a versenytársak?

Egyrészt az MKB tradicionálisan egy inkább vállalati bank, ennek megfelelően elég jól tud máig nagy üzleteket strukturálni, bonyolult hitelstruktúrákat felállítani és egész speciális igényeket is kielégíteni. Nemcsak termékeket árulunk az ügyfeleinknek, hanem megoldásokat és tanácsokat. Másrészt elég erősen ráléptünk a digitalizáció rögös ösvényére, és olyan megoldást választottunk, amit rajtunk kívül Magyarországon más nem. Az alaprendszerünket cseréltük le, és például a The Bankers vagy a EuroMoney is elismert minket, a Financial Times pedig az év digitális vállalatai közé választott minket Európában, Magyarországon egyedüliként. És végül, de nem utolsó sorban ez egy magyar bank, hagyományaiban és tulajdonosi szerkezetében is. Itt születnek a döntések, közelebb állunk a magyar gazdasághoz, jobban értjük talán a működését, a reflexeit, és ezáltal jobban tudunk reagálni más bankokhoz képest a mindennapi eseményekre.

Hogy alakult át az elmúlt években az ügyfélkör?

A bankok előtt rengeteg jelentős stratégiai kérdés áll, hogy egy bank, maga a bankolás hogyan fog kinézni tíz, tizenöt, húsz év múlva. Ma még az univerzális bankok korát éljük Magyarországon, ami azt jelenti, hogy minden területen ott kell lenni, mi is ott vagyunk. Hagyományainkat tekintve inkább nagyvállalati, nagy-középvállalati szegmensben volt a bank erős. Volt egy próbálkozás a 2000-es években, hogy a lakossági területet megerősíti, ez sajnos a devizahitelezést jelentette, és a banknak ez okozta az egyik legnagyobb problémáját a válság során. Utána visszaállt az a helyzet, hogy a vállalati portfólió lényegesen nagyobb, mint a lakossági, de ettől függetlenül van egy jelentős lakossági aktivitása a banknak. Jobban koncentrálódik ez a tevékenységünk a nagyobb városokba, és talán az átlagon fölüli jövedelemmel bíró ügyfelek tudnak nálunk hatékonyan, klasszikus módon üzletelni:

a privátbanki területünk az ország top három privátbanki állományát tudhatja magáénak.

Mivel egészítették ki a privátbanki vonalat, hogyan változott ez az elmúlt években?

A bank meg tudta mutatni ügyfeleinek, hogy stabil, erős stratégiai és pénzügyi alapokon áll, ezért az ügyfeleink megemelték a privátbankban elhelyezett pénzüket 420-ról 540 milliárd forintra.

Hogy alakult a régi-új ügyfélarány?

Az MKB Bank a legerősebb kettő között van a tekintetben, hogy mennyire lojálisak az ügyfelei. Tehát még a legnehezebb időszakunkban is, 2014 környékén is csak 3-4 százalékos volt az ügyfél-lemorzsolódás. A magyar lakosság hagyományosan nehezen vált bankot, a vállalati hitelezés az más terület, ott nagyobb a fluktuáció, jobban jönnek-mennek az ügyfelek, tudatosabbak a vállalatok.

Említette az átállást az új banki szoftverre, a digitális platformra. Mitől különleges ez az átalakítás?

Az alaprendszer az a rendszer, ahol az MKB Bank ügyfeleinek a pénze le van programozva. Az a pénz, amit lát a bankszámláján, nem tényleges pénz egy fiókban, hanem az egy program, amelynek a biztonsága, a jogszabály előírásai, a stabilitási igényei, a kitettsége teljesen más, összehasonlíthatatlanul bonyolultabb, mint egy vállalati szoftveré.

Ez egy nagyon jelentős esemény, szinte egy szívátültetés egy banknál.

És mit tud ez az új szív?

Nagyobb, robusztusabb, erre alapozódik egy banknál az összes egyéb szolgáltatás. Egy olyan alaprendszer, amely gyorsan tud reagálni, az egyszerre több ügyfelet képes kiszolgálni, és kevesebb pihenésre van szüksége. Egy régi rendszernek esténként aludnia kell hat-nyolc órát, ezalatt lezárja a nap tranzakcióit, feldolgozza, beépíti, és másnap úgy tud nyitni a bank, hogy az előző nap elvégzett tranzakciók már a bankszámlán az alaprendszerben is megjelennek. Most folyamatosan működik a rendszerünk éjjel-nappal. Ha a szív példájánál maradunk, nem kell ennek a szívnek pihennie ahhoz, hogy közben feldolgozza az adott napi információkat. Mi azt választottuk a bankban, hogy

sziklára építjük a házunkat, és először az alapokat bevéstük a sziklába, és most jön a többi digitális fejlesztés.

Akkor egy banki ügyfél számára ez nem látható?

Egy-egy standard felhasználó ezt még nem látja. Majd akkor fogja az előnyét látni, amikor gyorsabb, okosabb, több minden szolgáltatást elérő szoftvereket kap. A fejlesztések közül sok megvalósult már, de nagyon sok olyan előtt állunk még, amely igazán megmutatja ennek a rendszernek az erejét.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    Portfolio    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018