Ha el akarjuk helyezni az MKB-t a magyar bankok térképén, mik a legfontosabb ismérvei, miben más, mint a versenytársak?

Egyrészt az MKB tradicionálisan egy inkább vállalati bank, ennek megfelelően elég jól tud máig nagy üzleteket strukturálni, bonyolult hitelstruktúrákat felállítani és egész speciális igényeket is kielégíteni. Nemcsak termékeket árulunk az ügyfeleinknek, hanem megoldásokat és tanácsokat. Másrészt elég erősen ráléptünk a digitalizáció rögös ösvényére, és olyan megoldást választottunk, amit rajtunk kívül Magyarországon más nem. Az alaprendszerünket cseréltük le, és például a The Bankers vagy a EuroMoney is elismert minket, a Financial Times pedig az év digitális vállalatai közé választott minket Európában, Magyarországon egyedüliként. És végül, de nem utolsó sorban ez egy magyar bank, hagyományaiban és tulajdonosi szerkezetében is. Itt születnek a döntések, közelebb állunk a magyar gazdasághoz, jobban értjük talán a működését, a reflexeit, és ezáltal jobban tudunk reagálni más bankokhoz képest a mindennapi eseményekre.

Hogy alakult át az elmúlt években az ügyfélkör?

A bankok előtt rengeteg jelentős stratégiai kérdés áll, hogy egy bank, maga a bankolás hogyan fog kinézni tíz, tizenöt, húsz év múlva. Ma még az univerzális bankok korát éljük Magyarországon, ami azt jelenti, hogy minden területen ott kell lenni, mi is ott vagyunk. Hagyományainkat tekintve inkább nagyvállalati, nagy-középvállalati szegmensben volt a bank erős. Volt egy próbálkozás a 2000-es években, hogy a lakossági területet megerősíti, ez sajnos a devizahitelezést jelentette, és a banknak ez okozta az egyik legnagyobb problémáját a válság során. Utána visszaállt az a helyzet, hogy a vállalati portfólió lényegesen nagyobb, mint a lakossági, de ettől függetlenül van egy jelentős lakossági aktivitása a banknak. Jobban koncentrálódik ez a tevékenységünk a nagyobb városokba, és talán az átlagon fölüli jövedelemmel bíró ügyfelek tudnak nálunk hatékonyan, klasszikus módon üzletelni:

a privátbanki területünk az ország top három privátbanki állományát tudhatja magáénak.

Mivel egészítették ki a privátbanki vonalat, hogyan változott ez az elmúlt években?

A bank meg tudta mutatni ügyfeleinek, hogy stabil, erős stratégiai és pénzügyi alapokon áll, ezért az ügyfeleink megemelték a privátbankban elhelyezett pénzüket 420-ról 540 milliárd forintra.

Hogy alakult a régi-új ügyfélarány?

Az MKB Bank a legerősebb kettő között van a tekintetben, hogy mennyire lojálisak az ügyfelei. Tehát még a legnehezebb időszakunkban is, 2014 környékén is csak 3-4 százalékos volt az ügyfél-lemorzsolódás. A magyar lakosság hagyományosan nehezen vált bankot, a vállalati hitelezés az más terület, ott nagyobb a fluktuáció, jobban jönnek-mennek az ügyfelek, tudatosabbak a vállalatok.

Említette az átállást az új banki szoftverre, a digitális platformra. Mitől különleges ez az átalakítás?

Az alaprendszer az a rendszer, ahol az MKB Bank ügyfeleinek a pénze le van programozva. Az a pénz, amit lát a bankszámláján, nem tényleges pénz egy fiókban, hanem az egy program, amelynek a biztonsága, a jogszabály előírásai, a stabilitási igényei, a kitettsége teljesen más, összehasonlíthatatlanul bonyolultabb, mint egy vállalati szoftveré.

Ez egy nagyon jelentős esemény, szinte egy szívátültetés egy banknál.

És mit tud ez az új szív?

Nagyobb, robusztusabb, erre alapozódik egy banknál az összes egyéb szolgáltatás. Egy olyan alaprendszer, amely gyorsan tud reagálni, az egyszerre több ügyfelet képes kiszolgálni, és kevesebb pihenésre van szüksége. Egy régi rendszernek esténként aludnia kell hat-nyolc órát, ezalatt lezárja a nap tranzakcióit, feldolgozza, beépíti, és másnap úgy tud nyitni a bank, hogy az előző nap elvégzett tranzakciók már a bankszámlán az alaprendszerben is megjelennek. Most folyamatosan működik a rendszerünk éjjel-nappal. Ha a szív példájánál maradunk, nem kell ennek a szívnek pihennie ahhoz, hogy közben feldolgozza az adott napi információkat. Mi azt választottuk a bankban, hogy

sziklára építjük a házunkat, és először az alapokat bevéstük a sziklába, és most jön a többi digitális fejlesztés.

Akkor egy banki ügyfél számára ez nem látható?

Egy-egy standard felhasználó ezt még nem látja. Majd akkor fogja az előnyét látni, amikor gyorsabb, okosabb, több minden szolgáltatást elérő szoftvereket kap. A fejlesztések közül sok megvalósult már, de nagyon sok olyan előtt állunk még, amely igazán megmutatja ennek a rendszernek az erejét.

A nyáron beszéltek arról, hogy az alaprendszer cseréjével fintech cégekkel is partnerségre tudnak lépni. Hol állnak ezek a megállapodások?

Keressük azokat a bank számára olcsó, megvalósítható, kevés erőforrás igénylő megoldásokat, amelyek például a fintech startup cégeknél rendelkezésre állhatnak. Több száz ilyen céggel vettük föl a kapcsolatot az MKB fintech labon keresztül, és kettőt-hármat választottunk ki, amelyekkel komolyabban foglalkoztunk. Az MKB privátbanknál például úgynevezett robottanácsadót vezettünk be, aki egyik ilyen fintech partnerségünkből nőtt ki, és képes arra, hogy az ügyfél igényeit első lépésben feldolgozza, és a különböző ismérvek alapján egy kezelési metódust adjon az ügyfélnek.

Mit terveznek a következő hónapokra, 2019 elejére?

Mindent nem merek elmondani, nehogy a versenytársaink felkészüljenek belőlünk. Tervezünk további olyan applikációfrissítéseket, -módosításokat, amelyek még tudatosabbá tudják tenni az ügyfeleink mindennapi bankhasználatát vagy akár a pénzügyeik áttekintését.

A következő évnek lesz egy nagyon fontos pontja, ami nem is csak az MKB vagy a bankrendszer számára lesz fontos, hanem tényleg országos ügy: ez az azonnali fizetések rendszere.

Július 1-jén kell bevezetniük a bankoknak, és lényegében 5-10 másodpercen belül kell tudni utalni napon belül tízmillió forint alatti összegeknél két magyarországi pénzintézet között. Ez nagyon jelentős változás, hiszen vehetek öntől egy autót, és abban a pillanatban a két telefont egymás mellé tesszük, látszik, hogy elküldte, látja, hogy megkapta, és megvan a tranzakció.

Milyen hatással lesz ez a bankokra, illetve a bankok közötti versenyre? Így minden bank gyakorlatilag hasonló szolgáltatást tud adni, esetleg az árakban versenyeznek majd?

Ez egy jó kérdés, mi is vizsgáljuk, hogy a verseny pontosan hogyan fog megtörténni. Az fog sikert elérni feltehetően, aki legügyesebben és a legmodernebb eszközökkel, legnagyobb kreativitással tudja ezt megoldani. Magán az utaláson nem lesz lényeges nyereség, hanem azon, hogy milyen egyéb szolgáltatásokat tudunk nyújtani.

Olcsóbbá válhat a bankolás?

Azt gondolom, hogy igen. Nem igazán látok más utat.

A digitalizáció önmagában új módszereket vagy új termékeket jelent?

Is-is. Első körben minden bank megpróbálta a belső folyamatait minél erősebben digitalizálni, tehát a már meglévő problémák, belső vagy külső igények kielégítését szolgálja. De innen elég gyorsan továbblépett rengeteg bank, és olyan eszközöket, szolgáltatásokat talált ki, amelyek már nem lehetségesek a digitális eszközök nélkül. Tehát a második lépés az, hogy még banki vagy bankhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtunk, de már a digitalizáció eszközeivel. És ha még egy lépéssel tovább megyünk, ezt a szakzsargonban beyond banking néven szokták említeni, akkor

a bank már nemcsak bankol a digitális platformjain keresztül, hanem, mondjuk, közműügyeket is intéz, vagy egyfajta bevásárlóközpont, bizonyos típusú szolgáltatásokat lehet venni, nemcsak bankit, hanem egyéb pénzügyi szolgáltatásokat.

A bankoknak azon kell gondolkodniuk, hogy ebben az élesedő digitális versenyben mik akarnak lenni.

Számomra mint ügyfél számára mit jelent a digitalizáció? Mondjuk, ha írok egy SMS-t vagy az applikációban egy üzenetet a banknak, hogy szeretnék némi kölcsönt, akkor elképzelhető, hogy öt perc múlva jön a válasz, hogy igen, ennyit és ennyit tudunk adni? Hiszen a bank rendelkezésére áll a teljes pénzügyi életem, mindent tudnak, miért kell erre heteket, napokat várni?

Nyilván az összegnagyságtól is függ, de ezek már lehetségesek, egyre rövidülnek azok az időszakok, most már tíz, húsz, harminc percekben mérhetők, amelyek alatt gyorskölcsönöket tudunk adni azon ügyfeleinknek, akikről rendelkezésre állnak az információk. Az, hogy rendelkezésre állnak ezek az adatok, azért az ügyfélen is múlik. Az igény teljesen jogos, de azt mindenkinek látnia kell, hogy ez nem egy ingyen ebéd, hanem ezért bizony adattal fizetünk.

A vállalatnak talán még több pénzügyi adata ott van, illetve ott lehet a banknál.

Jómagam a vállalatoknál sokkal nagyobb szimpátiával viseltetem az ilyen jellegű megoldások iránt. Egy vállalatnak tényleg ki kell terítenie magát egy banknak, hogy kaphasson hitelt, ezek nem személyes információk, hanem amúgy is gyakorlatilag megszerezhetők a nyilvános adatbázisokból. Ezek minél gyorsabban, minél pontosabban állnak elő, annál gyorsabban lehet tranzaktálni. Van olyan szoftver a világon, ahol egy applikációban benne van a vállalkozás könyvelése, a pénzügyei, a tervezése, az ügyfél látja az aktuális pénzügyi helyzetét. Ha egy ilyen szoftvert látna egyszerre a bank és az ügyfél is, sokkal gyorsabb és adekvátabb tudna lenni a hiteligénylés.

Ez az applikáció Magyarországra mikor juthat el?

A következő egy-két évben számítok arra, hogy valaki ilyen jellegű megoldást behoz a piacra.

Algoritmus vagy ember? Ki dönt, ha egy kisebb összegű hitelt szeretne a cég?

Nálunk úgynevezett lámpás folyamat van, ahol a gép dönt az esetek túlnyomó többségében: vagy zöld lámpa, akkor mehet, kvázi emberérintés nélkül, vagy piros lámpa, akkor pedig nem mehet, de ugyanúgy emberi érintés nélkül. Azért van köztes út, egy sárga lámpa, amikor az algoritmus nem tudja eldönteni, és az embernek bele kell szólnia.

Folyamatosan fejleszteni kell a piros meg a zöld utakat, és le kell szorítani az emberi kéz érintését.

Ha nem banktitok, mennyi arányaiban a sárga lámpa aránya önöknél?

Ez valahol 10 és 30 százalék között van.

És a zöld, amikor az algoritmus tud dönteni?

Szerintem nem ez a releváns. A releváns az, hogy az algoritmus tudjon dönteni, és ne tévedjen. Az, hogy mennyi a zöld, már inkább a gazdaság állapotát tükrözi, és azt, hogy mennyire vannak jó cégek, akik hitelhez akarnak fordulni.

Mit hoz a blokklánc-technológiák és az új nemzetközi, országokhoz nem köthető pénzügyi szolgáltatások terjedése a kereskedelmi bankok számára?

Egy picit talán korai lenne egzakt választ adni. Azt gondolom, hogy lényegesen át fogja alakítani a bankolást, mert a blokklánc-technológiák, ha tényleg tudnak úgy működni, ahogy várjuk tőlük, olyan mértékben képesek felgyorsítani a különböző szerződéses feltételek ellenőrzését, hogy az a bankolásra is természetesen hat. Kevesebb ember kell hozzá, kevesebb manuális hibát lehet elkövetni, és ez korszakalkotó lehet.

A blokklánc-technológiákkal jelenlegi tudásom alapján nagyon szimpatizálok, mert úgy tudja a terveket, adatokat kezelni, hogy ne feltétlenül jussanak ki az adatgazda hatóköréből, és tényleg csak azok az információk menjenek el az adat felhasználójához, amelyek szükségesek.

Egy startup cég vezetője említett egy példát nemrég, és nekem nagyon tetszett. Elmegyünk egy kocsmába, fiatalok vagyunk, és megkérdezik, hogy vagyunk-e 18 évesek. És mit csinálunk? Odaadjuk a személyinket. A pultos egy információt akar tudni, hogy elmúltunk-e 18 évesek. Teljesen mindegy, hogy 19, 20, vagy 30 évesek vagyunk, teljesen mindegy, hogyan hívják az édesanyánkat, mi a lakcímünk vagy hol születtünk, ezek neki nem kellenek, mégis mindent átadunk. A blockchain- vagy más, hasonló technológia lehetővé teszi, hogy csak azt a tudást adjam át magamról, ami az adott tranzakcióhoz kell, és csak addig, amíg erre szükség van, mert utána visszaszívhatom.

A bankok is fel tudják ezt használni, vagy inkább a bankok ellen tudják ezt felhasználni egy párhuzamos rendszer kiépítésével?

Lehet ez is, az is. Talán abban vagyunk előnyben, hogy a bank mégiscsak évszázadok óta szól a bizalomról, az adataim, a tudásom bizalmi kezeléséről. A banknak érdeke az, hogy az ügyfél megbízzon benne, megbízzon az ő adatkezelésében, míg, mondjuk, egyes big tech cégeknél ezt egy kicsit lazábban kezelik.

Eljöhet egy olyan időpont, amikor nagyobb érték lesz az, hogy egy bankban már több száz éve megbízhatok,

mégiscsak olyan szabályok védik ott az adataimat, amelyek máshol nem, és a bankok megfelelő technológiákkal ki tudják használni ezt a helyzetet.

A jövőben mennyire lehet szükség fiókhálózatra? Mi lesz a bankfiókok szerepe?

Ez egy nagyon fontos kérdés. Nagyon függ attól, hogy az adott banknak mi a stratégiája. Aki lakossági ügyfeleket céloz meg, ott más a fiókrendszer szerepe. Általánosságban az olyan bankfiók száma, ahol élő ember szolgálja ki az odatévedőket, biztos, hogy csökkenni fog. De ez a képlet nem ennyire egyszerű, itt egy átalakulásról van szó. Ma még az emberek tranzaktálni járnak a bankba, pénzt raknak be, pénzt vesznek ki, megbízásokat adnak. Ezek biztos, hogy ki fognak kerülni a bankból, de társadalmi csoporttól függően ez még sok év lehet, mire idáig eljutunk, a tendencia azonban egyértelmű. Ugyanakkor ebben az egyre bonyolódó szabályozási és pénzügyi világunkban az ügyfeleknek egyre több tanácsra van szükségük, egyre többet akarnak kérdezni és megérteni, úgyhogy a bankok tanácsadó szerepe megerősödhet a következő időszakban.

Az MKB Bank tulajdonosi köre több átalakuláson ment át a reprivatizáció óta, ön is változtatott a tulajdonrészén a közelmúltban. Várhatók-e további belső változások?

Ez alapvetően tulajdonosi kérdés, ezért nem tudom teljeskörűen megválaszolni. Minden egyes lépéssel, ami a tulajdonosi körben történt,erősödött a bank, egyre jobban világossá váltak a tulajdonosi szerepek, ami fontos a hosszú távú, stabil működés miatt. Ez egy alapvetően magyar tulajdonosi kör, persze a tőzsdére lépés után ez változhat, de mégis meghatározó mértékben magyar tulajdonosi kör.

Nagy szüksége volt az ország gazdaságának arra, hogy legyenek olyan nagy bankok, ahol egyértelműen, jól azonosíthatóan magyar tulajdonosok vannak,

akik ennek az országnak az érdekeit értik, ebben az országban élnek, ebben a gazdaságban működnek. Szerintem kell egészséges hazai tulajdon a bankrendszerben ahhoz, hogy egyensúlyban legyenek a különböző érdekek.

Mikor tervezik az ön által is említett tőzsdei bevezetést?

Annyi a szabály, hogy 2019 végéig tőzsdén kell lennünk. Hogy ezt pontosan hogyan tesszük, a bankra és a tulajdonosokra van bízva. Számos vállalást kellett tennünk az Európai Uniónak a bank átalakításakor, egyik ezek közül a tőzsdei bevezetés. De nagyon fontos az is, hogy a bank megérett-e a tőzsdére: a jogszabályoknak teljes mértékben meg tudunk már felelni, és pénzügyileg is stabil helyzetbe kerültünk.

A tőzsdei bevezetés 2019 elejére, közepére vagy végére tehető?

Nagyjából a közepére tenném jelen pillanatban.

Mekkora tulajdonrészt értékesítenek?

Jelenleg erről nincsen döntés. Tulajdonképpen bármilyen tulajdonrész elég ahhoz, hogy a bank tőzsdére menjen, de tartom azt, amit mondtam már, hogy

hosszabb távon, évek alatt felépülő módon egy összességben 20-30 százalékos tőzsdei részesedés hasznos lenne

a bank működése, a megítélése és általában a jövője szempontjából.

Inkább a hazai vagy a külföldi tőzsdei befektetőket céloznák meg?

Ez teljesen mindegy, mindenkit, aki be akar fektetni a bankba, tárt karokkal várunk.

Részt kívánnak venni a Budapest Bank magánosításában, illetve terveznek más felvásárlásokat, együttműködéseket?

Ez a kérdés sokszor elér, de én úgy szeretek dolgozni, hogy azokkal a kérdésekkel foglalkozom, amelyek aktuálisan a legfontosabbak. Ebben a bankban az elmúlt három-négy évben rengeteg nagy kérdés volt, fokozatosan dolgoztuk fel őket, amikor odaértünk egy folyóhoz, akkor keltünk át a hídon.

A Budapest Bank-hídhoz nem értünk oda,

ezért most idejekorán lenne erre válaszolni.

És egy másik, a sajtóban rendszeresen előkerülő kérdés a Takarék-csoporttal való együttműködés. Ennek a tulajdonosi átfedésen felül mennyi piaci logikája volna, összefésülhető a két bank?

A takarékszövetkezet ügyeiről, ahogy a Budapest Bank ügyeiről is, leginkább a sajtóból tudok tájékozódni. A takarékszövetkezetben azt látom, hogy óriási munka folyik, nagyon jelentős, több tízéves lemaradást hoz be most a szervezet, ami igazán szép munka, és nagyon szurkolok, hogy be tudják fejezni. De jelen pillanatban nem tudnám megmondani, hogy összefésülhető-e ez a két intézmény,

külön-külön két jól fésült intézménynek tartom őket, hogy egybefésülhető-e, az egy másik kérdés.

Többen állítják bankárok, jegybankárok, gazdaságpolitikusok, közgazdászok, hogy Magyarországon még lenne tér a konszolidációra. Ha mi ebben részt tudnánk venni a jövőben, akkor biztos alaposan megvizsgálnánk a kérdést, de nem kértek minket eddig ilyenre.

Az új alaprendszerük alkalmas lenne akár két vagy három bank integrált kiszolgálására?

Igen, úgy terveztük, ha a későbbiekben nőni akarunk vagy esetleg akvizíciókat akarunk végrehajtani, akkor ez a következő öt-tíz évben alkalmas legyen ilyen feladatra is.

Komoly visszhangot kapott a sajtóban, hogy Mészáros Lőrinc jelentős arányban tulajdonos is, egyben hitelezett is. Ez mit jelent a bank számára?

Mi az MKB Bankban az adatvédelmet rendkívül komolyan gondoljuk, tehát ügyfelekről semmilyen információt soha nem mondunk a nyilvánosságnak és másnak sem. A kérdést inkább úgy fogalmaznám meg, hogy milyen az MKB Bank hitelportfóliója: egy 80 százalékban fedezett, körülbelül 5,4 százalékos nem teljesítő hitelaránnyal bíró portfólió. Jelen pillanatban jól állunk ezekkel a portfóliókkal, és hosszú távon bizakodó terveink vannak. Az ügyfeleink minősége is indokolja ezeket az optimista terveket.

Mik a kilátások a következő évre, évekre?

Most a magyar gazdaságban nagyon jó évek vannak. Ez természetesen a bankrendszerben is érezteti a hatását, és emiatt nekünk is jó éveink vannak. Én általában is óvatos vagyok, jövőre közel az idei szintet el tudjuk érni, azaz egy 25-30 milliárdos, 13-14 százalékos tőkearányos nyereséget, de látok azért kisebb kockázatokat, amelyek ezt egy pár milliárddal lejjebb húzhatják. Lassulással kell számolnunk a következő években összgazdasági szinten. Ez a bank számára azt jelenti, hogy

kicsit óvatosabbnak kell lennie, óvatosabban kell terveznie a következő évekre, leginkább 2020-tól,

de én már azért a jövőre is óvatos leszek.