Magyarország euróövezeti csatlakozása már jó ideje téma a hazai monetáris politikában. A Eurogroup elnökének június végi, magyarországi látogatása pedig arra enged következtetni, hogy a közös valuta bevezetése elérhető távolságba került. Elemzők, pénzpiaci szakemberek az adott ország kapcsán mindig számba veszik a lehetséges előnyöket, illetve a hátrányokat, és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője is ezekről beszélt az InfoRádióban.

Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint jelen pillanatban még nehéz megállapítani, hogy Magyarország esetében merre billenne a mérleg nyelve. Mint mondta, sok előnye lenne az euró bevezetésének, ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy mikor, milyen gazdasági felkészültséggel csatlakozik egy-egy állam az euróövezethez, és ez döntően meghatározza, hogy az előnyök vagy a hátrányok kerülnek-e túlsúlyba.

Az érintett országnak több kritériumnak is meg kell felelnie ahhoz, hogy az euró bevezetése megtörténhessen. Ezeket nevezik konvergencia-kritériumoknak, amelyek a gazdaságban a maastrichti feltételeket jelölik ki. Ezen szabályok pedig azt hivatottak bizonyítani, hogy az adott ország gazdasága kellően stabil-e ahhoz, hogy a közös valutát használhassa, illetve a közös monetáris politikában részt vehessen. Az említett kritériumrendszernek négy fő eleme van, melyek a következők:

• árstabilitás,
• fenntartható államháztartás,
• árfolyam-stabilitás,
• hosszú lejáratú kamatlábak.

Mindezeken kívül vannak más megfelelési szabályok is, hiszen például intézményi, jogharmonizációs változtatásokat kell végrehajtani, továbbá a jogszabályok jogrendjének összhangban kell lennie az uniós szabályokkal, a jegybank függetlenségét biztosítani kell egészen a csatlakozási folyamat végéig, el kell fogadni az eurórendszer különböző szabályait, a működési mechanizmusoknak és a jogalkotásnak pedig az Európai Központi Bank működését kell követnie.

Ahogy Szigethy-Ambrus Nikoletta fogalmazott, ez egy hosszú, többlépcsős folyamat, ami ugyanakkor

nemcsak azt garantálja, hogy az adott ország felkészülten váljon euróövezeti taggá, hanem azt is, hogy már a kezdetektől megtapasztalhassák a vezetők, hogyan működik a közös monetáris rendszer alkalmazása.

Ha az adott ország teljesíti a kritériumokat, még mindig van mérlegelési lehetősége arra, hogy szeretné-e az euró bevezetését. Ugyanakkor az elemző szerint ha az említett feltételek teljesülnek, és gazdasági szempontból kedvező helyzet teremtődik, akkor „vétek lenne kihagyni annak a lehetőségét, hogy a közös pénzt Magyarországon is bevezessék”. Úgy véli, fegyelmezett gazdasági és monetáris politikával „megugorhatóak” a kritériumok, és ez így történt nemrég Horvátország esetében is, vagyis van pozitív példa, amit lehetne követni. Szigethy-Ambrus Nikoletta hozzátette: a legtöbb esetben az előnyök azok, amelyek ösztönzőként, motivációként hathatnak arra, hogy ezek a kritériumok megvalósulhassanak. Nemcsak a gazdasági felkészültség lényeges, hanem az érintett ország gazdasági alaphelyzete is.

Intő példa Magyarországnak is, mi történt a görögöknél

„Nem szabad abba a hibába beleesni, mint például annak idején Görögország, ahol az államháztartási hiányt lényegesen kevesebbnek becsülték, mint amennyi valójában volt. Fontos a fegyelmezettség, a szigorú szabályok következetes betartása. Csak így remélhetjük azt, hogyha belépünk az euróövezetbe, akkor számunkra is számos előnnyel járhat majd a közös monetáris politika” – magyarázta az elemző.

Emlékeztetett, hogy a görögök „eltussoltak egyes adatokat”, és csak a későbbi vizsgálatok mutatták ki, hogy bizonyos számok, mutatók pontossága vitatható volt. Utólag azonban világossá vált, hogy Görögország tényleges költségvetési helyzete lényegesen kedvezőtlenebb volt ahhoz képest, mint amit korábban közöltek.

Ebből aztán jelentős válság bontakozott ki, ami azonban már nemcsak Görögországot érintette, hanem a teljes euróövezetre hatással volt.

Éppen ezért nem mindegy, hogy egy ország milyen felkészültséggel lép be az euróövezetbe, hiszen nemcsak a saját gazdaságáért felelős, hanem az övezet valamennyi államának a gazdaságát veszélyeztetheti egy-egy krízissel.

A lehetséges hátrányok

Ugyanakkor bizonyos hátrányai is lehetnek az euróövezethez való csatlakozásnak, melyeket ugyancsak érdemes mérlegelni. Ilyen például a független monetáris politika elvesztése. Az elemző kiemelte, hogy jelenleg Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank határozza meg az alapkamatot, szabályozza a pénzkínálatot, illetve befolyásolhatja a forint árfolyamát is, de ha itthon is bevezetik az eurót, akkor ezeket a főbb feladatokat átveszi az Európai Központi Bank. Ha pedig adott esetben Magyarország recesszióba kerülne, akkor azokat a szempontokat vennék figyelembe, amelyek az egész euróövezet számára a legmegfelelőbbek. Ez azt jelenti, hogy

az EKB akár hozhat olyan döntéseket is, amelyek nem feltétlenül illenének a magyar gazdaság igényeihez, még egy válság esetén sem.

A csatlakozással természetesen megszűnne a saját árfolyam. Szigethy-Ambrus Nikoletta ezzel kapcsolatban megjegyezte: a jelenlegi forintárfolyam ugyan változó, de egyes helyzetekben segítséget tud nyújtani, így például hozzájárulhat az export versenyképességének a javításához. Szintén egyfajta hátrányt jelenthet, hogy jóval nagyobb lenne az alkalmazkodási kényszer is, mert saját valuta nélkül más módon kell alkalmazkodni a változásokhoz.

Korábban megfigyelték az euróövezetbe aktuálisan belépő tagállamoknál, hogy az árak a csatlakozás után elkezdtek emelkedni, ugyanakkor a legtöbb kutatás szerint az összesített infláció általában csak mérsékelten növekszik ilyen esetekben. „Néhány, gyakran vásárolt termék vagy szolgáltatás árában tapasztalható csak áremelkedés. Ezek mind-mind olyan negatívumok, amiket ha nem kezelnek megfelelően, vagy nem figyelnek rájuk megfelelően, akkor akár nehézségeket is okozhatnak a későbbiekben” – hívta fel a figyelmet az elemző.

Előnyök: kiszámíthatóbb árak, stabil pénzügyi környezet

Az egyik legfontosabb tényezőnek azt nevezte, hogy megszűnne az árfolyamkockázat az euróövezettel folytatott kereskedelemben, hiszen a magyar export jelentős része (mintegy 70-75 százaléka) az Európai Unió országaiba irányul, így már jelenleg is nagyon sok vállalat euróban számol el. A közös pénz bevezetése pedig sokkal kiszámíthatóbbá tenné a vállalati költségeket, csökkentené az üzleti bizonytalanságot, továbbá a tranzakciós költségek is csökkennének.

Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint mindezeket már a lakosság is megérezné, mivel egyebek mellett

egyszerűbbé válhatnak a külföldi utazások, az internetes vásárlások és az euróban történő megtakarítás is előnybe kerülhet.

Vállalati szempontból nagyon kedvező lenne, ha az eurónak köszönhetően még több külföldi befektetés érkezne az országba, aminek egyszerűen az a fő magyarázata, hogy a befektetők számára vonzóbbak az euróövezeti országok, mivel nincs árfolyamkockázat, egyszerűbb a pénzügyi tervezés és könnyebb a különböző költségek összehasonlítása.

Az elemző szerint az árstabilitás is nagy előny lenne, hiszen az Európai Központi Banknak az a célja, hogy az infláció alacsony és stabil szinten maradjon. Hosszabb távon az euróövezethez való csatlakozás hozzájárulhat a kiszámíthatóbb árakhoz, a stabil pénzügyi környezethez, illetve a nagyobb bizalomhoz a pénz értékében, akár lakossági szinten is.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette.