Sorsfordító évek jönnek: a Nyugat tátott szájjal aludta végig az új világhatalom felemelkedését

A világ két legnagyobb hatalmú embere fogott kezet múlt héten Washingtonban. Donald Trump kiterítette a vörös szőnyeget Hszi Csin-ping kínai elnöknek, akit a Fehér Házban ünnepi fanfárral, katonai bemutatóval és légi parádéval fogadtak. Miközben egyre nő az aggodalom a mesterséges intelligencia szélsebes fejlődése miatt, a világ két élen járó AI-nagyhatalmának gálavacsorájára az amerikai techipar színe-java is meghívást kapott. A pompára ugyan nem lehetett panasz, de a csúcs nyilvános, konkrét eredményeit a várakozásoknak megfelelően egy díszszalvétára is fel lehetne firkantani: az amerikai és kínai döntéshozók január 10-ig meghosszabbították a tavaly kötött vámháborús fegyverszünetet, megállapodtak a vámok kölcsönös mérsékléséről mintegy 60 milliárd dollár értékű termékre vonatkozóan, és döntöttek egy "AI-forródrót" létrehozásáról is. Az olyan égető geopolitikai ellentétek kapcsán, mint az iráni háború vagy Tajvan, azonban látszólag még ennyi eredményt sem tudtak felmutatni. De vajon Trump tényleg elmenne odáig, hogy amerikai fegyvereket szállítson a legnagyobb riválisának, Kínának? És meddig tartható fenn a két szuperhatalom közötti törékeny stratégiai egyensúly?   A Global Insight legfrissebb adásában többek közt erről is beszélgettünk Matura Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével.