Európa majdnem minden országából megjelentek gazdálkodók egy közös európai gazdatüntetésen az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt, az energiaárakkal, megfizethetetlenné vált műtrágyaárakkal összefüggésben.

Mint Cseh Tibor András, a tiltakozáson részt vett Nemzeti Agrárkamara alelnöke az InfoRádióban elmondta, a világban a gazdálkodók termelési költségei mindenhol emelkednek, viszont az Európai Unióban az idei év január 1-től egy többletfizetési kötelezettség is van.

„Mondanám, hogy ez egy vám, de a nevében nem vám. Ez egy olyan mechanizmus, ami alapján az Európán kívülről érkező, olcsóbb műtrágyára egy többlet fizetési kötelezettség hárul, és mivel az Európai Unió műtrágyájának több mint az egyharmada import, döntően orosz-fehérorosz és észak-afrikai, így a gazdák azzal szembesülnek, hogy

valamennyi műtrágya ára szignifikánsan, tehát bő 20-25 százalékkal nőtt

önmagában az uniós többletszám miatt” – húzta alá Cseh Tibor András.

Az áremelkedés nem is áll meg itt, az iráni-amerikai háború is rátesz egy lapáttal, mivel a világ három legnagyobb műtárgyagyártója közül kettő a Hormuzi-szoroson keresztül hozza ki a termékét, konkrétan Iránról és Szaúd-Arábiáról van szó.

Így a gazdák egész Európában azzal szembesülnek, hogy növekvő energiaárak vannak, növekvő műtrágyaköltségek, és ebben az időszakban, amikor az Európai Bizottságtól egy fokozott támogatást, piacvédelmet várnának el, többletvámot kapnának a nyakukba a kvázi importvámmal, ez ellen tiltakoztak a gazdák, és épp a tiltakozás napján volt az Európai Bizottság asztalán a műtrágya-akcióterv.

Azt az agrárkamara sem vitatja, hogy

megvannak a piaci és környezetvédelmi okai a többletvámnak,

mert nem is csak a műtrágyára vonatkozik, hanem az ipari termékekre és minden olyanra, ami szén-dioxid-kibocsátással jár a gyártás folyamatában.

Miközben az európai termelés elnehezül, Európa szabadkereskedelmi megállapodásokat köt egy sor országgal (Brazília, Argentína, Ukrajna, Marokkó, Ausztrália...), ahonnan nagy mértékű import érkezik, az agrárkamarai alelnök szerint ez is olyan versenyhátrányhoz vezet Európában, amit nem a piac állított elő, hanem az Európai Bizottság többletvállalása és az előidézett többletkötelezettségek, a „piacrombolás”.

Közben, mint észleli, „a másik oldal is akcióba lendült”, vagyis az európai műtrágyagyártók is lobbizni kezdtek a védettségért, a gazdák termelési költségei azonban így is magasak maradnak, vagyis mindenképp az import szerepe fog felértékelődni.

„Ha mi drágábban tudjuk előállítani a saját termékeinket, a búzát, a kukoricát és az állati termékeket, akkor a piacon egyre inkább a brazil, az argentin vagy éppen az ukrán termékek fognak nagyobb mennyiségben megjelenni. Azt gondoljuk, hogy ez kedvezőtlen nemcsak a gazdának, hanem legalább annyira a fogyasztóknak is” – nyomatékosította Cseh Tibor András.

A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.