Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a kiállítást megnyitó beszédében elmondta: ma nem születhet a vadászatot és a horgászatot érintő szabályozás a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül, az elfogadott rendelkezések meghatározó része a javaslataik alapján kerül a kormány elé.

A vadászati törvény elfogadását is az érintettekkel folytatott többszöri egyeztetés előzte meg, az így kialakított szabályozás pedig – mint fogalmazott – kiállta az idők próbáját.

Jó döntés volt a haszonbérleti szerződések időtartamát 20 évre emelni, a vadászterületek nagyságát minimum 3000 hektárban meghatározni, és jó a vadgazdálkodási tájegységek rendszere is, amely 52 ökológiai egységre tagolja az országot, élükön a tájegységi fővadászokkal, akik mindenben segítik a vadászatra jogosultakat.

A fegyvertörvény módosítása során megszüntették a felesleges bürokratikus előírásokat, így ma életszerű és észszerű szabályozás van érvényben.

Kitért a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításra, amely, mint mondta

a XXI. századi Magyarország legnagyobb rendezvénye volt,

a rendezvénysorozat összesen 1,6 millió látogatót vonzott, csak a központi rendezvényen a Hungexpón 640 ezren voltak, és ennek gyümölcseiből a magyar vadásztársadalom a mai napig részesül.

A kihívások között említette az aszályt, valamint az állatbetegségeket, köztük a száj- és körömfájást, madárinfluenzát, myxomatózist, valamint az afrikai sertéspestist. Ez utóbbi miatt a vaddisznóállományt a 40 százalékára kellett csökkenteni, az érintetteknek az állam „nagyvonalúan biztosította a kártalanítást”.

Szólt arról, hogy a vadgazdálkodás eredménye tizennyolcszorosára, 16 év alatt 3 milliárd forintra nőtt. A vadásszá válás feltételeinek szigorodása ellenére a vadászok száma 57 ezerről 71 ezerre emelkedett.

A vadászjegyekből és engedélyekből befolyó, önrésszel együtt 4,5 milliárd forint az Országos Magyar Vadászkamaránál marad, amit jellemzően élőhelyfejlesztésre fordítanak.

Megjegyezte, hogy a vadgazdálkodást, a magyar vadászati kultúrát – Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, Fekete István örökségét – több mint 300 ezer iskolásnak mutatták be, erre 2 milliárd forintot biztosítottak.

Nagy István agrárminiszter a megnyitón elmondta: a 2024/25-ös vadászati szezonban 1451 vadászterületen 328 ezer nagyvadat, mezei nyúlból, fácánból 559 ezer darabot hasznosítottak, 72 800 trófeát bíráltak el. Ezen belül az őzagancsok 56 százalékkal az elsők, a második helyen pedig a gímszarvasagancsok voltak 31 százalékkal.

A vadgazdálkodás pénzügyi mérlege a nehézségek ellenére is kiváló volt, az ágazat 3 milliárd forintos eredménnyel zárt. A tájegységi vadgazdálkodási rendszer bevezetése, valamint az országos trófeabírálati rendszer alkalmazása nagymértékben hozzájárul a mennyiségi szabályozás eredményességéhez és a minőség megőrzéséhez – állapította meg.

A vadászati törvény módosítása lehetővé tette, hogy a vadászatra jogosultak március 1-jétől elektronikus alkalmazással vezessék a vadászati naplót és a terítéknyilvántartást.

Márciustól 90 napra nő a trófeabírálatra történő bemutatás határideje több vadfaj esetében, ami csökkenti az adminisztratív terheket – jegyezte meg.

Nagy István szerint az új rendelkezések a gyakorlatban jobban alkalmazható, kiszámíthatóbb vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet tesznek lehetővé, amelyek elősegítik a biodiverzitás védelmét, az élőhelyek megóvását, a minőségi szabályozást és a fenntartható, szakszerű gazdálkodást.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nimród Vadászújság főszerkesztője, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) magyarországi nemzeti delegációja vezetője elmondta, elindultak az egyeztetések arról, hogy milyen új tartalmakkal, újításokkal folytatódjon a jövőben a FeHoVa kiállítás, amely a vadászati kultúra átadásában az elmúlt több mint három évtizedben jelentős szerepet játszott.

Philipp Harmer, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) elnöke elismeréssel szólt a magyar vadászati lehetőségekről. Kiemelte, hogy Magyarország az állatfajok sokfélesége és a vadászatot értő vezetés miatt az egyik legjobb vadászati helyszín Európában. Utalt arra is, hogy Angliában a vadászati ágazat hanyatlóban van, Hollandiában pedig mindössze öt állatfajra lehet vadászni.

Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke elmondta, hogy az egymillió fős horgásztársadalom számára idéntől az engedélyek elektronikusan is meghosszabbíthatók, kivéve az új tagsági viszony igénylésekor. A kormánnyal kötött horgászturisztikai stratégia értelmében tovább folytatódik az egyesületi bázispontok fejlesztése.

Korózs Gábor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületei Szövetségének (MEOESz) elnöke elmondta, hogy már 20 éve vesznek részt a rendezvényen, amely mára négynapos „összfajtás” nemzetközi kutyakiállítássá nőtte ki magát, amelyre Európa számos országából érkeznek.

Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy a FeHoVa több mint harminc éve találkozási pont a természetkedvelőknek, vadászoknak, erdészeti szakembereknek, akiknek fontos az örökség, amit továbbadhatnak.