A 2014 és 2025 közti időszakban átlagosan 368 százalékára nőtt a lakótelepi lakások ára, az idén eladott lakótelepi lakások országos átlagára így már meghaladja a 670 ezres határt, Budapesten pedig az egymillió forintos négyzetméterárat is meghaladják – írta meg a Portfolio.

Az OTP Jelzálogbank az idei első háromnegyed év adatait feldolgozó elemzésének alapján a lakásárakban nominálisan országosan 19,2 százalékos drágulás történt az előző év hasonló időszakához viszonyítva, ez közel 15 százalékos reálár-növekedést jelent.

2025-ben eddig összességében élénken alakult a lakáspiac, az év második felében egyértelműen az Otthon Start program tematizálta azt – kommentálta az eredményeket Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A jelzálogbank idénre összességében 15-20 százalékos bővüléssel 150-155 ezres forgalmat vár. A budapesti 21,8 százalékos lakásár-növekedéssel a kisebb városok 6,4 százalékos növekedése áll szemben. A cikk hozzáteszi, hogy közben a megyei jogú városokban és községekben 17-19 százalék közötti növekedés volt, valamint hogy

Baranya vármegyében 26 százalékkal nőttek az ingatlanárak.

Szintén jelentős növekedés volt Hajdú-Bihar, és Komárom-Esztergom vármegyékben is, több, mint 20 százalékos. Ugyanakkor Somogyban mindössze 5 százalékos növekedést mértek – emelik ki.

Mindezek hatására a vidéki területek közül most már Hajdú-Biharban a legdrágábbak az ingatlanok, az átlagár 839 ezer Ft/m². Somogy, Győr-Moson-Sopron és Pest vármegye ettől 4-8 százalékkal maradnak el. Hosszú ideje a legolcsóbb Nógrád vármegye, tavaly lépte át mindössze a 200 ezer Ft/m²-es szintet. A Portfolio cikke kiemeli még, hogy az év első három negyedévében Budapestet nem számítva 587 ezer forint volt négyzetméterenként az eladott ingatlanok átlagára, ugyanakkor

a számításba Budapestet is belevéve már 849 ezer forint volt az átlagár.

Közel 30 százalékkal drágultak az ingatlanárak az idei első háromnegyed évben Pécsett. Salgótarján, Debrecen és Tatabánya sincsenek sokkal lemaradva, 25-25-25 százalékkal drágultak ezen városokban az ingatlanárak. Az előbbi két város, tehát Salgótarján és Debrecen már a 2024-es teljes adatok alapján is az élbolyban voltak – teszi hozzá az elemzés.

Jelenleg Debrecenben 940 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért, Győrött pedig 837 ezret. A harmadik helyen 812 ezer forintos négyzetméterárral Székesfehérvár áll, Szeged minimálisan szintén 800 ezer forintos négyzetméterár felett van – olvasható az elemzésben.

Budapesten belül ugyan továbbra is a V. kerület vezeti az árrangsort, de a XV. kerület mutatta a legnagyobb, 31 százalékos áremelkedést. Ezt kevéssel lemaradva követik a III. és a IX. kerületek. A XV. kerület drágulásának hátterében az áll, hogy a városrész ingatlanforgalmának közel kétharmadát adó lakótelepi lakások ára meredeken emelkedett. Az adatok azt mutatják, hogy mindeközben ismét a XXIII. kerület lett a legolcsóbb, 800 ezer alatti Ft/m² árral, ezzel szemben a V. kerületben 1,62 millió forintos volt az átlagos négyzetméterár.

A 1121-es körzet egy év alatt 65 százalékkal drágult egyébként, az idén eddig eladott lakóingatlanok adatai alapján 2,14 millió forinttal ez a legdrágább körzet. Itt az elmúlt években számos új lakóprojekt indult, az idei eladások gyakran 3 millió Ft-os négyzetméterárat is meghaladó szinttel szerepelnek. Több más irányítószámkörzet viszont úgy könyvelhetett el 40 százalékos feletti áremelkedést, hogy nem épült új társasház, így ezeken a helyeken az árnövekedés szerves piacfejlődés eredménye – olvasható az elemzésben.

Az Otthon Start Program hatására szeptemberben „felrobbant a kereslet”, írja a cikk. Október végére némi megtorpanás volt látható, viszont 2026 első negyedéve ismét erősebb lehet, ahogyan a kínálat is bővülni fog – teszi hozzá a cikk. Kiemelik, hogy az árak az Otthon Start Program másfél millió forintos árplafonjának környékén konvergálódnak. Így az olcsóbb régiók árai az alacsonyabb bázisról nagyobb ütemben nőnek, a másfél millió forintot kissé meghaladóké pedig lecsökkennek a jogosultsági limit alá.

Összességében országos átlagban akár 25 százalékos éves árnövekedés is lehet

– emelik ki. 2026 közepéig így bő húszéves csúcsra juthat az MNB által kalkulált, a lakáspiaci fundamentumok által indokolt szinttől való eltérést mérő túlértékeltségi mutató.

A kínálati oldalról nézve fontos szót ejteni az idén tavasszal indult Lakhatási Tőkeprogramról, illetve arról, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilváníthatóak a legalább 250 lakásos, legalább 70 százalékban az Otthon Start feltételeknek megfelelő projektek, teszi hozzá a cikk, szintén hozzáfűzve, hogy

az utóbbitól évi 20-25 ezer további lakás fejlesztését várja a kormány.

Ez a szám az elmúlt három év volumeneinek duplázódását jelentené a kiadott építési engedélyek tekintetében, ugyanakkor mindez csak 2027-ben fordulhat termőre, a megépülő lakásszám akkor ugorhat meg látványosabban ennek hatására – írja a Portfolio elemzése.