• Az Egyesült Államok és Ausztrália közötti 2005-ös szabadkereskedelmi egyezmény hatalmas befektetési boomot indított el
• Hasonló gazdasági ugrás előtt állhat Magyarország, ha a pénteki Trump–Orbán-megállapodás megnyitja az utat új amerikai befektetések előtt
• Az amerikai cégek már ma is több mint 100 000 magyar dolgozót foglalkoztatnak
• A jövő tétje nem pusztán a pénz, hanem a tudás

A kenguruk és a dollár

Sydney, 2005. január 1-jén. Aznap nemcsak a tűzijáték fényei borították aranyba a kikötőt, hanem az első napja volt az Ausztrália és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezménynek is. Az amerikaiak ekkor léptek be igazán az ausztrál gazdaság színpadára. Nem cowboykalapban, hanem öltönyben, laptopokkal és befektetési szerződésekkel.

A következő évtizedben több mint 330 000 jól fizetett állás született, a kutatás-fejlesztésbe évi egymilliárd ausztrál dollárt öntöttek. Az USA-ból érkező tőke gyorsan és bőségesen áramlott a kontinensre.

2015-re Ausztrália az egyik legsikeresebb amerikai befektetési célország lett. Nemcsak pénzt, hanem tudást, technológiát és önbizalmat is importált. A tőkehullám egyszerre sodró és felemelő jelenség volt, és magasba emelte az ausztrál gazdaságot.

Felkészül Közép-Európa

Az amerikai tőkebefektetők figyelme most pénteken egy másik régió felé fordulhat. A vizsla tekintetek Budapestre összpontosítanak.

Donald Trump és Orbán Viktor pénteki találkozója nem üres diplomáciai gesztus. Valószínű, hogy olyan megállapodások születnek, amelyek új fejezetet nyitnak az amerikai befektetések történetében Magyarországon.

A helyzet ismerős. 2005-ben Ausztrália stabil intézményi környezetet, képzett munkaerőt és világos szabályokat kínált. És az amerikai cégek rá is haraptak a lehetőségre.

2025-ben Magyarország hasonló előnyökkel csalogat. Alacsony társasági adó, fejlett infrastruktúra, az európai piacra való közvetlen belépés. És ami legalább ilyen fontos, politikai nyitottság az ipari partnerségre.

Már most is több mint 100 000 magyar dolgozik amerikai vállalatoknál. A Jabil, a Flextronics, a GE Aviation Hungary, az Alcoa, a Morgan Stanley, a Citi, az ExxonMobil vagy a Procter & Gamble mind-mind a magyar gazdaság motorjai közé tartoznak.

Ezek a cégek nem pusztán pénzt hoznak, hanem vállalati kultúrát, üzleti modelleket, modern szaktudást, finomhangolt menedzsment módszereket is. És annak a lehetőségét, hogy a magyar fiatalok itthon szerezhessenek nemzetközi tapasztalatokat, miközben versenyképes fizetést kereshetnek.

A legfőbb érték a tudás

A modern gazdaság már nem csavarhúzóval épül, hanem kódsorokkal és mikroszkópokkal. Az amerikai tőke számára a járműipari elektronika, a szoftver- és IT-központok, valamint a biotechnológia jelentik a legnagyobb lehetőséget.

Ezek nemcsak munkahelyet, hanem identitást is teremtenek. A mérnök, aki tegnap még alvállalkozói szerződést írt, holnap már a mesterséges intelligencia fejlesztésén dolgozik.

Ha a magyar állam ügyesen kombinálja az adókedvezményeket és a K+F-támogatásokat, akkor ez a tudás nem elszívja, hanem itthon tartja az agyakat. És akkor nem beszéltünk a multiplikátor-hatásokról. Egy high-tech beruházás ugyanis akár tíz másikat indíthat el, a programozóktól a takarítókig.

A geopolitika finom nyelve

A globális gazdaság ma nem háborúkban, hanem beruházási döntésekben méri az erőviszonyokat. Aki befektet, az nemcsak pénzt, hanem bizalmat ad. Az amerikai cégek Magyarországon már eddig is a Nyugat legláthatóbb nagykövetei voltak

Az ExxonMobil nem tankokkal, hanem könyvelési szoftverekkel érkezett. A Morgan Stanley nem követeléseket, hanem matematikai modelleket hozott.

Ha pénteken megszületnek az új egyezmények, azok egy új digitális selyemút első magyar mérföldköveit jelenthetik. Lehet, hogy a jövőben Debrecen nemcsak az Alföld fővárosa lesz, hanem az amerikai AI-fejlesztés európai bástyája is.

A tőke lelke

A pénz, amit oly gyakran vádolnak ridegséggel, valójában az egyik legérzelmesebb teremtmény. Oda megy, ahol szeretik. Ausztráliában a szabadság, Magyarországon a kreativitás és a rugalmasság csábítja.

Ha Donald Trump és Orbán Viktor pénteken valóban megállapodik, akkor nemcsak dollármilliók, hanem új lehetőségek is jönnek az országba. Lehetőségek, és bizalom. Hiszen egy befektetés nem más, mint a bizalom gazdasági nyelvre fordított változata.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense