Idén kegyesebb volt az időjárás, nem volt akkora hőség, mint tavaly, nem kellett olyan korán leszedni a szőlőt, mint a múlt nyáron – írja a Magyar Nemzet összefoglalója.

Jó, de nem kiemelkedő az idei termés

Országosan jó, de nem kiemelkedő termésmennyiségre számítanak a termelők, de egyes régiók – mint a Kunság – jelentős, húsz-harminc százalékos terméskiesést is elszenvedhetnek az aszály miatt. Az évjárat így kiegyensúlyozott, de regionálisan eltérő képet mutat.

A szüret mindig a csabagyöngyével kezdődik, és az észak-magyarországi területeken, Tokajban fog véget érni az aszúszemekkel késő ősszel – mondta el a lapnak Varga Máté, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakmaközi ügyekért felelős alelnöke, a móri Varga és Fia Pincészet tulajdonosa, aki hozzátette:

az idei szezon jobb termést hozott a termelőknek, mint a tavalyi, mert nem volt akkora hőségnapok száma. A szőlő minősége is jó, de ezt nagymértékben befolyásolja az ültetvény kitettsége, a csapadék mennyisége és annak időbeli és területi eloszlása.

A csapadék mennyisége az év ezen időszakára vonatkoztatva a legtöbb helyen átlagosnak mondható, de volt két aszályos időszak, júniusban és augusztusban – szinte mint az utóbbi években mindig, a csapadékeloszlással van a probléma. Az aszályos időszakot az idősebb ültetvények jobban viselik – magyarázta. A szakember elmondta, hogy a fürtszám rendben van, de sok, jellemzően fiatal ültetvényben a bogyók apróbbak, kevesebb a létartalom, és emiatt sok területen kisebb a mennyiség, mint a múlt évben.

15 százalékkal drágább a szőlő, a bor is drágulhat

A szőlőárak átlagosan 15 százalékkal emelkedtek az idei nyáron, átlagosan 175 forint körül vesznek át egy kiló szőlőt a tavalyi 150 forint körüli ár után.

Korábban Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy ez nagy emelkedésnek számít, de csak a fehér szőlőkre igaz, a kék szőlőknél ez jóval visszafogottabb, ennek az oka az, hogy a vörösborok iránti kereslet világszerte tapasztalható esése áll.

Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a középkategóriás borok árának emelkednie kell, ellenkező esetben nagy gondok lesznek az ágazatban.

Idén megúsztuk a nagy járványokat, csak az aranyszínű sárgasággal kell küzdeni

Szerencsére idén nem volt sem lisztharmat, sem peronoszpóra járvány. Az aranyszínű sárgaság betegség megállítása jelent komoly szakmai kihívást, illetve egyes fás betegségek, ezekre ugyanis egyelőre nincsen megoldás – mondta Varga Máté. A szőlő aranyszínű sárgasága betegséget 2006-ban észlelték először Magyarországon, úgynevezett fitoplazma okozza, amelynek az amerikai szőlőkabóca a hordozója.

Nagy István: munkacsoportot hozott létre az agrártárca

Hetente ülésező munkacsoportot hozott létre az Agrárminisztérium a szőlőültetvényeket veszélyzetető aranyszínű sárgaság terjedése miatt. A tárca kezdeményezte, hogy az Európai Unió vállalja át a betegség elleni védekezés kölségeit. Nagy István agrárminiszter elmondta: „A kihívások közepette is számíthatnak a kormányra a szőlősgazdák. Határozottan fellépünk a szőlőültetvényeket megtámadó szőlő aranyszínű sárgaság terjedésének megfékezése és kordában tartása érdekében. Ezért az Agrárminisztérium minden érintettel egyeztetést folytat, hogy a leendő leggyorsabb, leghatékonyabb védekezéshez szükséges szabályokat tudjuk elfogadni. Köszönjük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, az érintett hegyközségi szervezeteknek, valamint a Szőlő-fitoplazma szőlész csoportnak a témában adott konstruktív javaslatait.

Létrehoztunk egy hetente ülésező operatív munkacsoportot a probléma kezelésére és a teendők megfogalmazására. Dolgozunk azon is, hogy a jelenleg elérhető támogatásokat ki tudjuk bővíteni.

Kezdeményeztük Brüsszelben, hogy az elérhető uniós szőlő és borágazati támogatások közé bekerülhessen a szőlőaranyszínű sárgaság terjedése elleni közösségi védekezés költségeinek 100 százalékos támogatása is. A vonatkozó jogszabály akár már az év végén is megjelenhet és életbe léphet.”