Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke előadást tart a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen Veszprémben, a Pannon Egyetem aulájában 2025. szeptember 4-én.
Nyitókép: Vasvári Tamás

ÁSZ-elnök az MNB alapítványok ügyéről: ide vezethet a kontrollnélküliség

Öt év alatt több mint 200 milliárd forintot költött luxusingatlanokra a jegybank a korábbi MNB-elnök vezetése alatt. Erről is beszámolt a számvevőszék elnöke a 63. Közgazdász vándorgyűlésen Veszprémben.

2019 és 2023 között a Magyar Nemzeti Bankban úgy vásároltak meg ingatlanokat, hogy az adásvétel felett semmilyen érdemi kontrollt nem gyakorolt senki – mondta a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen az Állami Számvevőszék elnöke, aki előadásának végén számolt be a jegybanki alapítványok ügyében zajló számvevőszéki vizsgálatról.

Windisch László kiemelte, hogy Magyarországon sok-sok független szer van, az egyik köztük a Magyar Nemzeti Bank. A függetlenségnek van egy fontos aspektusa, nevezetesen a pénzügyi költségvetési függetlenség, „és láthatjuk, hogy bizonyos esetekben hova tud az vezetni a teljes szabadság és kontroll nélküliség” – mondta.

Hozzátette: a 2019 és 2023 közötti évek inkább a fegyelmezett és feszes költségvetési gazdálkodásról voltak ismertek, már csak a Covid miatt is, ehhez képest az egyébként nem rossz ingatlanállománnyal rendelkező jegybank 204 milliárd forintot költött különböző luxus és presztízs ingatlanokra.

„Ráadásul ezt olyan formában tette, hogy a belső kontrollok ki lettek kapcsolva, le lett delegálva a döntés gyakorlatilag egy ingatlan-kft. ügyvezetőjére, a felügyelőbizottság nem tudta vizsgálni, a tulajdonosi kontroll nem tudott megvalósulni. Látjuk, hogy ez hova vezetett: egy székház 104 milliárdos felújítására” – fogalmazott.

Windisch László azt mondta, nem vitatható utólag sem az az alapgondolat, hogy a jegybank tőkéje jó célt szolgáljon, az MNB alapítványaihoz kapcsolódó cégháló és befektetési struktúra azonban rövid idő alatt teljesen átláthatatlanná vált, ezzel pedig az alapítványi vagyon feletti kontrollt is elvesztették.

Az ÁSZ elnöke azt is közölte, hogy az ügyben folyó vizsgálat szerint a számvitelileg el nem számolt veszteség meghaladhatja a 150 milliárd forintot, a hírekben felröppenő 5-600 milliárdos veszteségről azonban szó sincs. „Én várom, hogy mikor éri el már az 1000 milliárdot” – jegyezte meg, azt is sérelmezve, hogy többen megkérdőjelezik a számvevőszék hozzáértését a vizsgálatok kapcsán.

Ezért mindenkinek, aki gazdasági társaságban vagy alapítványban pozíciót vállal, a személyes felelősséget is vállalnia kell, különösen akkor, ha állami vagyont kezel – emelte ki Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×