Az idei nyáron rendkívüli hőség tombolt az Egyesült Államokban és Kínában, Nyugat-Európa a valaha mért legforróbb júniust, Japán és Dél-Korea pedig a legforróbb júliust élte át. Pár hete Magyarországon detektálták a nyár leforróbb napját: július 26-án a Békés megyei Sarkad Malomfok állomáson 41,3 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet, megdöntve ezzel a napi melegrekordot. A nyárnak azonban korántsincs vége, a hétvégével hazánkban újabb hőhullám vette kezdetét.

Az Allianz Research nemrégiben készült tanulmánya – amit a Portfolio szemlézett – a hőhullámok gazdasági hatásait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy ezek a szélsőséges időjárási események 2025-ben jelentős gazdasági kieséseket okozhatnak: globálisan -0,6 százalékponttal csökkenhet a GDP, míg európára vetítve -0,5 százalékpontról beszélünk.

A visszaesés nem minden országot érint egyformán: Kínában (-1,0), Spanyolországban (-1,4), Olaszországban (-1,2) és Görögországban (-1,1) a június végi hőhullám miatt akár több mint egy-egy százalékpontos GDP-csökkenés következhet be. Az Egyesült Államok és Románia egyenként -0,6 százalékpontos visszaesésre számíthat, Franciaország pedig akár egyharmad pontot is veszíthet, míg a „hűvösebb” Németországra mért hatás minimális, ők mindössze -0,1 százalékpontos csökkenéssel számolhatnak a tanulmány alapján – olvasható.

A hőhullámok hasonló hatással járnak, mint a sztrájkok

A termelékenység csökkenése miatt minden egyes, 32 Celsius-fokot meghaladó hőmérsékletű nap hatása fél napos sztrájknak felel meg. Ez kezdetben gazdaságilag kezelhető, de a klímaváltozás fokozódásával az ilyen események gyakorisága és intenzitása is növekszik.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) feltételezi, hogy a hőstressz világszerte 2,2 szzázalékkal csökkenti a potenciális munkaidőt, ez körülbelül 80 millió teljes munkaidős munkahelynek felel meg. Egy másik tanulmány, a „Lancet Countdown” a 2022-es évről arra a következtetésre jutott, hogy 2021-ben mintegy 470 milliárd potenciális munkaóra esett ki a hőség miatt – ez 37 százalékos növekedést mutat a 1990 és 1999 között mért éves átlaghoz képest. Érdekesség, hogy ez személyekre lebontva átlagosan 139 kiesett munkaórát jelent.

A Word Economic Forum (WEF) és az Allianz 2025 januárjában készült közös tanulmánya szintén azt fogalmazza meg, hogy a szélsőséges hőség rövid időn belül a legköltségesebb éghajlati kockázattá válik: a hőhullámok 2035-ig várhatóan évi 2,4 billió USA dollárnyi termelékenységcsökkenést okoznak.

A felkészülés és a megelőzés kulcsfontosságú

Míg a termelésre, a feldolgozóiparra és a szolgáltatási ágazatra a hőhullámok csak átmenetileg hatnak, és az okozott kiesés után részleges helyreállás valószínűsíthető, addig a mezőgazdaságban és egyes infrastrukturális ágazatokban folyamatos veszteségeket generálnak. Jó hír azonban, hogy a hőhullámokra mind fizikailag, mind gazdaságilag fel lehet készülni, mivel sok más természeti veszéllyel ellentétben, kiszámíthatóak – teszik hozzá.

Rövid távon hatékonyak a figyelmeztető és megelőző intézkedések. Ezeket azonban ki kell egészíteni hosszabb távú strukturális alkalmazkodási megoldásokkal, amelyek felkészíthetik a városokat az éghajlatváltozásra (pl. városi zöldítés). A munkahelyeket hozzá lehet igazítani a megnövekedett hőterheléshez. Az olyan stratégiák, mint a munkaidő-beosztás optimalizálása, a kora reggeli vagy esti órákban történő munkavégzés és a passzív hűtési mechanizmusok mind ígéretes lehetőségek.

Az éghajlattudatos várostervezés és az épületek tervezésének módosítása tudja a legjobban szabályozni a magas hőmérsékletet a városokban, míg a légkondicionálás a rövid ideig tartó hőmérséklet-kiugrásokhoz akkor képes alkalmazkodni, ha megfizethető, megbízható és tiszta villamos energia áll hozzá a rendelkezésre – olvasható.