„A körülményekhez képest jó félévet zártunk a bevételek tekintetében, hiszen 6 százalékkal nőttek, ezen belül is a kamatbevételek 2 százalékkal növekedtek” – mondta az InfoRádióban Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, hozzátéve, hogy bár csökkentek a kamatok, ettől függetlenül az állomány ezt kompenzálta.
Az elnök-vezérigazgató szerint a díj- és jutalékbevételek is 23 százalékkal nőttek a tranzakciók emelkedő száma miatt. Ezzel párhuzamosan a kiadások is gyarapodtak 12 százalékkal, aminek egyrészt egy jelentősebb béremelés, másrészt a dolgozói állomány gyarapodott.
Az Erste Bank működési eredménye 3 százalékkal nőtt a tavalyi év első félévéhez képest Jelasity Radován szerint, és így elérte a 123 milliárd forintot, ami adózás után 69 milliárd forintot jelent. Hozzátette,
ez valamivel alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, de a körülményekhez képest még mindig jónak tekinthető.
Az elnök-vezérigazgató három számadatot emelt ki különösen: egyfelől a jelzálog-hitelezés nőtt 34 százalékkal az első félévben, másodszor a személyi kölcsönök 53 százalékkal, harmadszor pedig a kkv-hitelezés tett túl a 2024-es első félévi adatokon 133 százalékkal. Az első kettő kapcsán elmondta, remélik, hogy ez a trend folytatódni fog, utóbbiról pedig úgy fogalmazott: bíznak benne, hogy itt a trendforduló, és ennek érdekében mindent meg is fognak tenni, hiszen a beruházások növekedése nélkül nem lehet megalapozni a 2026-os és 2027-es növekedést.
Nehezítő tényezőként Jelasity Radován továbbra is a makrogazdasági bizonytalanságokat jelölte meg, leszögezve, hogy szerinte a bankok a kormánnyal és a jegybankkal együttműködve mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy még több kedvezményes hitel legyen. Mint mondta,
ebbe az irányba mutat az MNB Minősített vállalati Hitel programja, valamint folytatódik a Demján Sándor program és a Széchenyi Kártya program is.
Az elnök-vezérigazgató szerint a fő kérdés, hogy a vállalkozások hogyan ítélik meg a jelenlegi makrogazdasági bizonytalanságokat, és erre a bankszektornak sincs befolyása. De szerinte hitelezés szempontjából minden szereplő támogató lesz az elkövetkezendő 6-12 hónap folyamán.
25 millió forint egy átlagos jelzáloghitel
Erős félévet hozott 2025 első hat hónapja a jelzáloghitelezésben és a személyi kölcsönök folyósításában is a magyarországi Erste Bank számára. A pénzintézetnél kihelyezett átlagos jelzáloghitel 25 millió forint, míg egy átlagos személyi kölcsön összege 3,9 millió forint – mondta az Erste lakossági vezérigazgató-helyettese, Harmati László.
A bank idén hat hónap alatt egyharmaddal több jelzáloghitelt folyósított, mint tavaly ugyaneddig, meghaladva a 90 milliárd forintot.
A tranzakciók darabszáma nem nőtt annyival, mint az átlagos hitelösszeg, amely csaknem elérte a 25 millió forintot – ebben az ingatlanár-emelkedésnek volt nagy hatása.
A jelzáloghitelösszegek növekedése több mint 20 százalékos az elmúlt évhez képest.
Az Ersténél a személyi kölcsönök piacán egy év alatt 50 százalék fölötti bővülés történt, itt is az átlagösszegek növekedése ugrott meg: ez most 3,9 millió a tavalyi év még 2-essel kezdődő száma után, és még további növekedés látszik – emelte ki Harmati László.
Megmozdult a vállalati hitelezés
2025 első félévében 4 százalékkal 1075 milliárd forintra csökkent a magyarországi Erste vállalati kötvény- és hitelállománya, de az új folyósításokon belül a kis- és közepes vállalkozások hitelkihelyezése 28 milliárd forintról 64 milliárd forintra növekedett éves összehasonlításban – mondta az InfoRádióban az Erste vállalati és pénzügyi piacokért felelős vezérigazgató-helyettese, Cselovszki Róbert.
Ezt úgy értékeli a bank, hogy a piacon "kezd megindulni valami", mintha a tőkerészt készítenék elő a vállalatok, de a konkrét beruházások még nem látszanak – tette hozzá. Visszatartó tényezőként a magas beszerzési és energiaárakat, a kereslet hiányát látják a cégek, amelyek még nem látják biztosítottnak a beruházásuk megtérülését. Az agrár- és az élelmiszeripari szektor pozitívabban áll a lehetőségekhez, mint az autóipar vagy a vendéglátás.
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon összege tovább növekedett, az előző időszakhoz képest 11 százalékkal, és megközelítette a 7000 milliárdos szintet a kezelt betétek és az értékpapírok állománya.
A kezelt vagyon 71 százaléka értékpapírban van, ez nagyon magas szint, itt 9 százalékos emelkedés történt
– emelte ki Cselovszki Róbert.
Megemlítette még, hogy még mindig van tartalék a lakosságnál a kedvezményes adózású megtakarítási formákban (tartós befektetési számla, nyugdíjelőtakarékossági számla): ezeket nem veszik igénybe olyan szinten, mint amennyire lehetőség van.







