Mint arról korábban beszámoltunk, a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozatot hozott az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről. A Kúria honlapján közölt határozat szerint amennyiben a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri. A testület határozatában ezzel összhangban rendelkezett arról is, hogy megszünteti a Kúria egyes döntéseinek kötelező hatályát.

A fentiek kapcsán az Erste Bank közölte, hogy az időközben forintosított devizahitel szerződései érvényesek.

Hozzátették: az Európai Unió Bíróságának legutóbbi ilyen ügyben hozott döntése és a Kúria jogegységi határozata is megerősíti az Erste Bank korábbi álláspontját. A bank eleget tett az árfolyamkockázattal kapcsolatos ügyféltájékoztatásra vonatkozó követelményeknek, ezt az Erste Bankot érintő eljárásokban a bíróságok több ezer esetben megállapították.

Az MBH Bank közleménye szerint „a Kúria a 2025. július 14-én közzétett jogegységi döntésében megerősítette, hogy az Európai Unió Bíróságának 2025. április 30-i ítélete nem terjed ki általános jelleggel a devizaalapú kölcsönszerződésekre. A döntés kizárólag csak azon eseteket érinti, ahol a fogyasztói devizahitelt nyújtó pénzügyi intézmény árfolyamkockázatról szóló ügyféltájékoztatása egyáltalán nem történt meg vagy az nem volt megfelelő, és emiatt a bíróság megállapíthatja a devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségét. Hangsúlyozzuk, hogy a Kúria döntése alapján jogvita esetén minden ügyet a bíróságnak egyedileg kell vizsgálnia az érvénytelenség szempontjából és a bíróság jogosult egy devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására” – írták egyebek mellett.

Kedden elsőként az OTP Bank kedden úgy reagált: az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel-szerződéseit nem érinti, mivel azokban az árfolyamkockázat bemutatásának módja megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.