Infostart.hu
eur:
349.29
usd:
301.04
bux:
138281.69
2026. június 16. kedd Jusztin
Judges gavel and Themis statue.
Nyitókép: Zolnierek/Getty Images

Döntésre jutott a Kúria a devizahitelesek ügyében

Jogegységi határozatot hozott a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az Európai Unió Bíróságának legutóbbi, a devizahiteleket érintő C-630/23. számú ítéletének értelmezéséről.

A Kúria honlapján olvasható, 10/2025. számú határozat kimondja: amennyiben a fogyasztóval kötött deviza alapú kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatt teljes egészében érvénytelen, a szerződés érvényessé nyilvánításának nincs helye, kivéve, ha azt a fogyasztó – megfelelő tájékoztatás után – kéri.

A testület határozatában ezzel összhangban rendelkezett arról is, hogy megszünteti a Kúria egyes döntéseinek kötelező hatályát.

Az OTP Bank kedden közleményben fejtette ki: a határozat megerősítette az OTP Bank korábbi álláspontját, amely szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre, kizárólag azokra, amelyekben az árfolyamkockázatról szóló ügyféltájékoztatás nem volt megfelelő és emiatt a bíróság kimondhatja a devizahitel-szerződés érvénytelenségét (semmisségét).

Hozzátették: az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel-szerződéseit nem érinti, mivel azokban az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×