4,4 százalékos inflációs adatot közölt a KSH, ami rosszabb az elemzők által vártnál. „Úgy látjuk, hogy mind a meglepetésfaktor, mind pedig az, hogy magasabb lett az infláció az előző havinál, alapvetően az élelmiszerárak alakulásával függhetett össze” – nézett a folyamat mögé az InfoRádió megkeresésére Madár István, a Portfolio elemzője.

Szerinte az történt, hogy áprilisban az árrésstop hatására az élelmiszerek árszintje esett, és az volt alapvető várakozás, hogy nem is nagyon fog visszaemelkedni. „Nem nagyon indult el keresztárazás, tehát nem volt arról szó, hogy miközben az árrésstop alá eső termékek ára befagyott, más termékek ára jelentősen emelkedett volna” – fejtegette.

Ugyanakkor a KSH most 0,6 százalékos havi alapú élelmiszer-áremelkedést mért, ami azt mutatja, hogy bár nem keresztárazásra visszavezethető módon, de folyik drágulás az élelmiszerszegmensben, például

• a csokoládé,
• a kakaó,
• a kávé, illetve
• a büféáruk

esetében. A kakaó és a kávé világpiaci árának emelkedése hajtja a világban az árakat –; tette hozzá –, a büféáruk esetében pedig, bár ez statisztikailag élelmiszerek közé van besorolva, de van egy jelentős „szolgáltatási komponens”. És más területeken azért az árrésstop eresztékein szivárog befelé az áremelkedés ebbe az inflációba. Mindezek miatt lett

fél százalékponttal magasabb az áprilisban még 5,4 százalékos élelmiszer-infláció.

Az árrésstopot az elemző eredményesnek tartja az infláció elleni védekezés részeként, anélkül ugyanis még durvább lenne a drágulás. Ugyanígy a küzdelem eredményes része a kormányzati „odahatás” a szolgáltató szektorra, szerinte a bank- és a telekommunikációs szektor is megértette az üzenetet.

„Ha azt feltételezzük, hogy a piaci természetes folyamatok hatottak volna, akkor ez a 4,8 százalékos maginflációs mutató továbbra is közel lenne a 6 százalékhoz, ami azt jelzi, hogy továbbra is van inflációs nyomás a magyar gazdaságban. Lehet, hogy egy picit enyhült, de ennek jelentős részét hatósági árlépések okozták, és nem fejezi ki feltétlenül tökéletesen a piaci folyamatokat” – figyelmeztetett.

Madár István szerint tehát tekintettel arra, hogy az árrésstopok piactorzító hatásúak, kijelenthető, hogy "az inflációval nincs rendben semmi Magyarországon", igaz, a mostani 4,4 százalék már nincs messze a jegybanki toleranciasávtól, ami 2-4 százalék, de a piperecikkek árcsökkentése sem lesz elegendő erő.

Pedig mint emlékeztetett, az év elején még nem voltak felhők az égen, aztán durva változás indult, 6 százalékos alapinflációs folyamatokkal.

Ennek összetevői:

• forintgyengülés 2024 utolsó negyedévében
• átárazások
• jelentős béremelkedés
• nyersanyagár felől érkező inflációs sokk.

„Ha ezek a tényezők összeadódnak, a várakozások sem tudnak lejjebb jönni, és a szolgáltatások ára is magasabb pályán alakul” – mondta, és Jóslata szerint

az árrésstopok hatása gyengülni fog,

és feltételezi, hogy valamiféle óvatos keresztárazási folyamat be fog indulni, ennek a mértékéről viszont semmit sem tudni, az árfigyelőt kell követni az új adatokért. Az árrésstopok szerinte egyébként is csak elrejtik, mintsem lefojtják a valódi inflációs nyomást a gazdaságban, és mint nyomatékosította: csak ideiglenesen. Ha a krízis nem marad lefojtható, a nagy szereplők krízisintézkedésekkel felelnek majd, például boltbezárásokkal.