Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
328.47
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Senior craftswoman working with hand tools in carpentery workshop.
Nyitókép: Halfpoint Images/Getty Images

Ennyire valószínű, hogy dolgozni kell még a nyugdíjba vonulás után is

Az Európai Unió országaiban 2023-ban végzett felmérés szerint az egyéni vállalkozók 56,5 százaléka még a nyugdíjba vonulás után is tovább dolgozik. Vannak magyar adatok is.

Az unió országai közül Svédországban (98,4 százalék), Finnországban (88,0 százalék) és Írországban (87,7 százalék) volt azoknak a kisvállalkozóknak az aránya, akik még a nyugdíj mellett is dolgoznak.

Ezzel szemben Spanyolországban (18,2 százalék) Görögországban (20,3 százalék) sokkal kevesebben vállalják, hogy folytatják a munkát. Szlovéniában majdnem a nyugdíjas egyéni vállalkozók fele (40,4 százalék) dolgozik csak.

Az Eurostat adataiból az is kiderült, hogy EU-ban a foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok 57 százaléka nem főállásban, hanem csak részmunkaidőben vállal munkát.

A nyugdíjasok, akik folytatják a munkát, vagy visszatértek a munka világába 2023-ban az Európai Unió országaiban.
A nyugdíjasok, akik folytatják a munkát, vagy visszatértek a munka világába 2023-ban az Európai Unió országaiban. Magyarország a középmezőnynél kicsit előrébb helyezkedik el.

Ugyanakkor 2023-ban az 50-74 év közötti öregségi nyugdíjasok alig több mint 10 százaléka dolgozott, de közülük is a legtöbben csak részmunkaidőben (57,0 százalék). Ez az arány jóval magasabb volt, mint a nem öregségi nyugdíjasok esetében (16,2 százalék).

A kutatás arra is rávilágított, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás valamennyi uniós országban gyakoribb volt az öregségi nyugdíjasok körében.

Ez az arány azonban országonként jelentősen különbözött. Horvátországban volt a legmagasabb a részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok aránya (89,4 százalék) és a legnagyobb az eltérés a nem nyugdíjasokhoz képest (3,4 százalék), ami jelentős, 86,0 százalékpontos különbséget eredményezett. Horvátországot Svédország (79,2 százalék) és Belgium (78,0 százalék) követte a legmagasabb részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok tekintetében.

Ezzel szemben Bulgária jelentette a legkevesebb részmunkaidős foglalkoztatottat az öregségi nyugdíjasok között (9,2 százalék), illetve a nem nyugdíjasok (1,2 százalék) körében. Litvániában (19,0 százalék) és Lettországban (23,2 százalék) szintén azok közé az uniós államok közé tartozik, ahol rendkívül alacsony a részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok száma.

Részmunkaidőben foglalkoztatottak az EU tagországaiban. Kék: öregségi nyugdíjasok, sárga: nem nyugdíjasok
Részmunkaidőben foglalkoztatottak az EU tagországaiban. Kék: öregségi nyugdíjasok, sárga: nem nyugdíjasok. Itt Magyarország az utolsó harmad elején szerepel.

Érdekes módon Hollandia, ahol a legmagasabb volt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, mutatta a legkisebb relatív különbséget az öregségi nyugdíjasok (57,8 százalék) és a nem nyugdíjasok (39,4 százalék) között.

Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Hirtelen nagy a pánik a piacokon - Mi folyik itt, megint Trump áll a háttérben?

Rég látott leolvadást tapasztalhattak a keddi kereskedésben a befektetők. Nagyon úgy tűnik, hogy ezúttal is a geopolitikai fejlemények határozzák meg a befektetők hangulatát és Donald Trump amerikai elnök megint hathatósan tett (Grönland, vámok, új kereskedelmi háború) azért, hogy hivatalba lépésének első évfordulóján emlékezzenek rá, a piacok és a befektetők egyaránt. A részvényeket mindenhol adták a befektetők, a volatilitást jelző index látványosan megmozdult, a dollárt ütni kezdték, az amerikai kötvényhozamok emelkednek, az arany új csúcsra menetelt. A "Sell America" kereskedési stratégia megint felsejlik, ilyen legutóbb tavaly áprilisban történt, Trump vámbejelentéseinek idején.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×