Infostart.hu
eur:
380.06
usd:
320.24
bux:
130449.54
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Senior craftswoman working with hand tools in carpentery workshop.
Nyitókép: Halfpoint Images/Getty Images

Ennyire valószínű, hogy dolgozni kell még a nyugdíjba vonulás után is

Az Európai Unió országaiban 2023-ban végzett felmérés szerint az egyéni vállalkozók 56,5 százaléka még a nyugdíjba vonulás után is tovább dolgozik. Vannak magyar adatok is.

Az unió országai közül Svédországban (98,4 százalék), Finnországban (88,0 százalék) és Írországban (87,7 százalék) volt azoknak a kisvállalkozóknak az aránya, akik még a nyugdíj mellett is dolgoznak.

Ezzel szemben Spanyolországban (18,2 százalék) Görögországban (20,3 százalék) sokkal kevesebben vállalják, hogy folytatják a munkát. Szlovéniában majdnem a nyugdíjas egyéni vállalkozók fele (40,4 százalék) dolgozik csak.

Az Eurostat adataiból az is kiderült, hogy EU-ban a foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok 57 százaléka nem főállásban, hanem csak részmunkaidőben vállal munkát.

A nyugdíjasok, akik folytatják a munkát, vagy visszatértek a munka világába 2023-ban az Európai Unió országaiban.
A nyugdíjasok, akik folytatják a munkát, vagy visszatértek a munka világába 2023-ban az Európai Unió országaiban. Magyarország a középmezőnynél kicsit előrébb helyezkedik el.

Ugyanakkor 2023-ban az 50-74 év közötti öregségi nyugdíjasok alig több mint 10 százaléka dolgozott, de közülük is a legtöbben csak részmunkaidőben (57,0 százalék). Ez az arány jóval magasabb volt, mint a nem öregségi nyugdíjasok esetében (16,2 százalék).

A kutatás arra is rávilágított, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás valamennyi uniós országban gyakoribb volt az öregségi nyugdíjasok körében.

Ez az arány azonban országonként jelentősen különbözött. Horvátországban volt a legmagasabb a részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok aránya (89,4 százalék) és a legnagyobb az eltérés a nem nyugdíjasokhoz képest (3,4 százalék), ami jelentős, 86,0 százalékpontos különbséget eredményezett. Horvátországot Svédország (79,2 százalék) és Belgium (78,0 százalék) követte a legmagasabb részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok tekintetében.

Ezzel szemben Bulgária jelentette a legkevesebb részmunkaidős foglalkoztatottat az öregségi nyugdíjasok között (9,2 százalék), illetve a nem nyugdíjasok (1,2 százalék) körében. Litvániában (19,0 százalék) és Lettországban (23,2 százalék) szintén azok közé az uniós államok közé tartozik, ahol rendkívül alacsony a részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjasok száma.

Részmunkaidőben foglalkoztatottak az EU tagországaiban. Kék: öregségi nyugdíjasok, sárga: nem nyugdíjasok
Részmunkaidőben foglalkoztatottak az EU tagországaiban. Kék: öregségi nyugdíjasok, sárga: nem nyugdíjasok. Itt Magyarország az utolsó harmad elején szerepel.

Érdekes módon Hollandia, ahol a legmagasabb volt a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, mutatta a legkisebb relatív különbséget az öregségi nyugdíjasok (57,8 százalék) és a nem nyugdíjasok (39,4 százalék) között.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok ügye: döntött az Alkotmánybíróság, jön a folytatás

Beneš-dekrétumok ügye: döntött az Alkotmánybíróság, jön a folytatás

Szerdán döntött a Szlovák Alkotmánybíróság: nem függeszti fel a Büntető törvénykönyvnek azt a paragrafusát, amely a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezését hat hónap börtönnel bünteti. A kassai székhelyű taláros testület ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabály alkotmányosságát továbbra is vizsgálják, és a végső állásfoglalás még várat magára.

Marad az árrésstop

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseket tett a kátyúhelyzetről, a rezsistopról, az árréskorlátról, a nemzeti petícióról és az ukrán fenyegetésről is, majd Vitályos Eszter kormányszóvivővel együtt újságírói kérdésekre is válaszoltak. A gödi Samsung-gyár ügyében Gulyás Gergely kérdésre válaszolva azt mondta, egy hatósági ügyből akar a sajtó politikai ügyet kreálni.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Kelet-Európa gazdasági modellje halott, itt az ideje beruházni a jövőnkbe

Kelet-Európa gazdasági modellje halott, itt az ideje beruházni a jövőnkbe

Az egész kelet-közép-európai térség ismerős problémákkal néz szembe: a versenyképesség egyre inkább csökken, az eddigi egyik legnagyobb komparatív előnyt jelentő "olcsó" munkaerő egyre inkább drágul. Ha a cél a jelenlegi növekedési ütem fenntartása – neadjisten újra 3 százalékos bővülést szeretnénk látni –, akkor a jövőbe történő beruházás nem halogatható tovább. Az exportunk szenvedésének a kínai előretörés és Donald Trump amerikai elnök vámjai is megágyaztak, a régió hosszú távú jövője szempontjából pedig kulcskérdés, hogy hogyan lesz vége az orosz-ukrán háborúnak. Ha biztosak a garanciák, akkor nem kell minden fillért védelemre költeni, és megnyílhat az út más fejlesztések előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×