A Gazdasági Versenyhivatal számára 2024 elsősorban az összefonódások évek volt, a fúziók száma emelkedett, a megvásárolt céltársaságok összes árbevétele elérte az 1000 milliárd forintot. Ez történelmi lépték – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Rigó Csaba. A hivatal elnöke arról is beszélt, hogy a gazdaság szerinte elérte a mélypontot, s noha még küzdeni kell az infláció ellen és növelni kell a reálbéreket, de innen már szerinte felfelé vezet az út. Az optimizmusát arra alapozza, hogy sok új beruházás most fordul majd termőre, és abban is bízik, hogy eljön a béke ideje, és az majd megnyugtatja a piacokat is.

Recesszió idején az összefonódások jellemzők, mert a kisebb, gyengébb cégeket a válságállóbbak felvásárolják, magyarázta Rigó Csaba, és hozzátette, hogy a felvásárlók kis hányada külföldi tulajdonú társaság, inkább a gazai vállalkozások az aktívabbak ezen a területen. Ezeknek a fúziós ügyeknek a nagy részében napok alatt dönt a GVH, az elnök szerint ezzel az egyik leggyorsabbak az Európai Unióban is.

”Általában igaz, ha minél több versenyző fél van, akkor a fogyasztó jobban járhat, mert a nagyobb verseny csökkenő árakat eredményez, javuló a minőséget, nagyobb innovációt, ugyanakkor vannak olyan szektorok a magyar piacon, ahol sok kis szereplő van, létrejönnek nagyobbak, és ott jobb lesz a verseny” – mondta Rigó Csaba. Van ezenkívül több úgynevezett oligopol piac is, ahol három nagy szereplő alakítja a piaci viszonyokat, példaként említette telekommunikációs szektort, ahol a nagy szereplők gyakran összehangoltan lépnek. Ilyenkor a GVH fogyasztóvédelmi hatáskörét alkalmazva tudja megvédeni a fogyasztókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól.

A tiltott együttműködésre példaként említette a versenyhivatal elnöke az útfestő cégek kartelljét, ahol a piacot egymás között felosztva bizonyítottan tíz százalékkal emelték az ajánlati áraikat. Ennek bizonyításához viszont azt is igazolnia kell a GVH-nak, hogy ezek a cégek megegyeznek, kartelleznek, nem elég, ha csak egymást figyelik, de a kapcsolatfelvételt többféle forrásból megtudhatja a GVH, akár anonim módon is bejelentést lehet tenni, de most már a mesterséges intelligenciát is használják majd arra, hogy kiderítsék, kartelleznek-e ezekben az eljárásokban.

„A Gazdasági Versenyhivatalnál jelen pillanatban is 19 olyan versenyfelületi eljárás zajlik, amely kifejezetten a cégek közötti tiltott együttműködésre irányul, kartell felderítésre. A tavalyi esztendőben hármat zártunk le, nyolcat indítottunk” – számolt be az elnök, és jelezte, az évi 7500 közbeszerzési tender legalább hetedét megvizsgálják.

Fellépés a techcégek ellen

A nagy külföldi szolgáltatók ellen is van lehetősége fellépni a Gazdasági Versenyhivatalnak, sőt több nagy technológiai vállalat ellen el is járt, most is van folyamatban vizsgálat a Temu vagy a Microsoft ellen, de volt eljárás a Google-lel, az Apple-lel, a Viberrel és a Tiktokkal szemben is. Jellemzően nem bírságot szab ki ezekben az esetekben a GVH – a Facebookot 1,2 milliárd forintra büntette, de végül perben a techcég mentesült a kifizetése alól –, hanem úgynevezett kötelezettségvállalást hajt be ezeken a cégeken. Például a Tiktok elsőként vállalta a digitális térben, hogy a nem lineáris média esetén vállalta a 20 százalékos reklámkorlátot vagy korlátozást vezet be a gyermekek érdekébe, a Google pedig vállalta, hogy megszünteti a rossz hirdetési gyakorlatát, és a hosszas, több száz oldalas szabályzatok helyett rövid videókban magyarázza el, hogy mit lehet tenni. „A versenyhatóságoknak leginkább ebben lenne a szerepük, hogy ha egyszer ezeket a nagy multikat nem lehet legyőzni, mert az életünk részévé vált, akkor próbáljuk meg őket úgy korlátozni, hogy vagy az európai piacon tisztességesen viselkedjenek" – magyarázta az elnök.

Rigó Csaba tapasztalatai szerint akit eljárás alá von a Gazdasági Versenyhivatal, alapvetően együttműködő, de hozzátette, ez is az érdeke, már csak azért is, mert egy közbeszerzési kartellnek büntetőjogi következménye is lehet, ha felmerül a személyi felelősség. Ráadásul amikor elindul a vizsgálati szakasz, az a lehetősége is adott, hogy úgynevezett engedékenységi kérelemmel forduljon a GVH-hoz, elismeri, hogy hibázott, aktívan elősegíti a GVH munkáját, ezért cserébe bírságmentességet vagy nagyon jelentős bírságcsökkentést kaphat. A megegyezést szolgálja az is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős határozattal három évre kizárhatja a céget a piacról, így megéri az együttműködés. „A versenyhatóság célja nem az, hogy mi tönkretegyen cégeket vagy munkahelyeket, hanem hogy helyreállítsuk a versenyt az adott szektorban” – tette hozzá.

A Bige László cégeivel folytatott jogi vitákról Rigó Caba elmondta, a gyanú szerint 2009-től 2016-ig 11 cég olyan gyakorlatot folytatott, amivel megrövidítette a gazdákat, hiszen drágábban adta a nitrogénműtrágyát, két vállalkozás mentesült, a maradék kilencből hat a Bige-csoport része. Maradt még másik három olyan cég, amelyik együttműködött jobban a GVH-val, és így haladtunk előre. A GVH meghozta a közigazgatási határozatát, a Bige-csoport ezt vitatta, és azonnal jogvédelmet is kért a bírság befizetésre. A Fővárosi Törvényszék Rigó Csaba szerint a legsúlyosabb jogsértésekben megállapította, hogy a GVH-nak igaza volt, de újraszámoltatja a bírságot. Ezért kell most lefolytatni az eljárás, amelynek a végén lesz új közigazgatási határozat, amelyet ismét meg lehet támadni bírósági úton. „Senki nem nyert és veszített egyelőre, folyamatban van az ügy” – összegzett a GVH-elnök.

Az árrsstop hatásai: vizsgálat a tej- és tojáspiacon

A tojás- és a tejpiacon úgynevezett gyorsított ágazati vizsgálatokat indított a Gazdasági Versenyhivatal, ebben azt nézi meg, hogyan működik az az értéklánc, amely a termelőtől a kiskereskedőn át a fogyasztóig vezet, hogy tisztességes volt-e az árképzés. Az árrésstop márciusi bevezetése után volt termék, ahol 60 százalékos lett az árcsökkenés, ott megvizsgálják, hogy milyen okok vezettek oda, hogy dupla áron kínáltak valamit.

„Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az értékláncban szereplő egyes aktorok milyen szerződéses viszonyokon keresztül jutnak el oda, hogy ha egyszer leküzdöttük az élelmiszer-inflációt 2023-ban, újra megindult az infláció. Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy kinek mi a problémája, és mindenki tisztességes hasznot rakott-e rá” – mondta Rigó Csaba. A tejtermékek piacán már indítottak ilyen vizsgálatot, a tojás piacán most kutakodnak először. Az eljárás gyors, harminc napon belül le kell tenni a jelentést, a határidő még kétszer harminc nappal meghosszabbítható, de három hónapon belül mindenképpen kiderül, hogy „a tojás miért annyi, amennyi”.

A tejtermékeknél a saját márkás termékek eltérő árazását is vizsgálják, valamint azt is, hogy miként alakul a nyereségtartalma az egyes termékeknek. „Az árréstop piaci beavatkozás, de az ársapkánál sokkal jobb, mert most azt látjuk, hogy nincs hiány a mennyiségekből, mert van egy tisztességes haszon, legfeljebb tíz százalék” – mondta Rigó Csaba, és azt látja, a saját márkás tejtermékekre minimális hasznot raktak a kiskereskedelmi láncok, a többire viszont akár ötszöröset is, így alakulhattak ki a hatalmas árkülönbségek.

MNB-alapítványok: rossz helyen kérik számon

Rigó Csaba kitért azokra a vádakra is, amelyek szerint a GVH nem akadályozta meg az MNB-alapítványok céges ügyleteit, mint kifejtette, a versenyhivatal hozzájárult az ügyletekhez, mert az adott piacon nem okozott versenyhelyzetet.

„Mi nem azt néztük, hogy honnan van a pénz, meg jogszerűen került-e egy adott cégbe a pénz, amelyik fölvásárolt egy másik céget, nekünk az a kötelességünk, hogy azt nézzük meg, hogy okoz-e jelentős versenyhátrányt a piacon a felvásárlás. Nem rajtunk kell számon kérni, hogy jogszerűen gazdálkodott-e az adott cég, erre vannak más szervek” – mondta a GVH elnöke, és jelezte, az Állami Számvevőszék vagy a Magyar Nemzeti Bank is megindította a szükséges vizsgálatokat.