Magyarország esetén a jelenlegi megállapodás 2 százalékos GDP-arányos kiadási célértékről szól, ám az idei évben a GDP 2 százaléka és 5 százaléka között nagyjából 2,6 ezer milliárd forint különbség lesz - írja a hvg.hu.

Donald Trump azon tervével kapcsolatban, hogy a NATO országok emeljék a GDP-jük 5 százalékára a védelmi kadásaikat, Orbán Viktor miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy

"tüdőn lövi a magyar gazdaságot, megfektet minket, egy fél hadigazdálkodás".

Mint írják, 2,6 ezer milliárd forint hatalmas összeg, összehasonlításképpen az államháztartás idén 3,9 ezer milliárd forintot tervez költeni oktatásra, 3,7 ezer milliárd forintot egészségügyre, míg a kormány a költségvetési hiányt 4,2 ezer milliárd forintban határozta meg.

A GDP 2 százaléka és 5 százaléka ráadásul az idő előrehaladtával egyre nagyobb összeg, így

ha Magyarország jövőre már az emelt, 5 százaléknyi GDP-t költené védelmi célokra, az 2038-ig 54 ezer milliárd forint plusz kiadást jelentene.

Ha csak 2030-tól lenne meg az 5 százalékos kiadási limit, a pluszköltés akkor is 41 ezer milliárd forint az előrejelzés szerint.

A pénzt a költségvetésnek pénzforgalmi szinten elő kellene teremtenie. Ez praktikusan vagy más kiadások lefaragásával, vagy a bevételek növelésével történhet - írja a lap. De a költségvetés már így is jelentős megszorításokon van túl, az állami beruházások jelentős részét leállították/befagyasztották, az egészségügy, oktatás és más ágazatok is forráshiánnyal küszködnek. A több ezer milliárd forint ráadásul adóemelésekkel, új adók kivetésével sem lenne előteremthető, csak kivéreztetné a gazdaságot.

Ezzel nem csak Magyarország van így, más NATO-tagok, akik védelmi kiadásai jelenleg a 2 százalékot sem érik el még inkább így vannak. Így kizártnak tekinthető, hogy a NATO 5 százalékra emelné a tagoktól elvárt kiadási szintet, akármit is szeretne Donald Trump. Egy ekkora emelést már Németország is nyíltan visszautasított. Ráadásul

a hadiipar a jelenlegi kapacitások mellett egész egyszerűen képtelenek lennének kielégíteni ekkora keresletet, így az emelésnek értelme sem volna.

Mint írják, valamennyi emelés vélhetően lesz, de nem ekkora. A NATO-tagországok tisztában vannak vele, hogy ezután nem támaszkodhatnak olyan mértékben az amerikai erőkre, mint korábban. Ráadásul a világ Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az izraeli-palesztin háború, Kína ambíciói miatt sokkal veszélyesebb hely, mint akár pár évvel ezelőtt.