2024 novemberében jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Matolcsy György jegybankelnök mandátumának lejárta után Varga Mihály korábbi pénzügyminisztert jelöli a Magyar Nemzeti Bank élére. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a vezetőcsere rövidtávon semmiképpen sem hoz éles váltást a monetáris politikában, hiszen a januári hazai infláció elég kellemetlen meglepetést okozott, 5,5 százalékot mért éves bázison a KSH, aminek fényében nem jöhet szóba egyelőre a monetáris lazítás, vagyis a kamatvágás folytatása. Varga Zoltán kiemelte még a hazai tényezők közül a forintárfolyam alakulásának a szerepét (január eleje óta egy elég komoly forinterősödés történt).

A Monetáris Tanács március 25-én tartja első kamatdöntő ülését Varga Mihály elnöksége alatt. Ekkor érdemes lesz figyelni a kommunikációra, a kiadott közlemény szövegezésére, hogy lesz-e esetleg valamilyen apró változás, amiből lehetne következtetni a későbbi esetleges irányváltásokra. Megismételte azonban, hogy egyelőre a jelenlegi makrogazdasági folyamatok alapján nem várható semmilyen módosítás.

Varga Zoltán azt is elmondta, hogy az Equilor várakozása szerint az új jegybankelnök személyének köszönhetően várhatóan javul majd a kormány és a jegybank viszonya, a két szervezet várhatóan együttműködőbb lesz. Eddig egy nagyon fontos vitatéma volt köztük, ez pedig a reálkamat jelentősége.

"A jegybank folyamatosan hangsúlyozta, hogy a régiós átlagnál kismértékben magasabb hazai reálkamatot kell fenntartani, és ezzel lehet mind az inflációt visszaszorítani, mind pedig a forintot stabilizálni. Ezt nagyjából fenn is tartották az elmúlt időszakban. Most minimális a különbség a magas hazai infláció miatt, úgyhogy ebben a kérdésben nem zárható ki, hogy ismét lesz némi véleménykülönbség az új jegybanki vezetés és a kormány között" – vélekedett az elemző.

Matolcsy Györgyön kívül a Monetáris Tanács jelenlegi tagjai közül idén Patai Mihály, Kandrács Csaba és Pleschinger Gyula mandátuma is lejár, így a kilencfős testületbe négy új tag érkezik. Varga Mihályhoz igazol át az MNB-be Banai Péter Benő korábbi államháztartásért felelős államtitkár, Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatója és Sipos Tompa Levente, az MFB korábbi vezérigazgatója is. Pleschinger Gyula helyére a kormánypártok Mager Andreát jelölték.

Mozgalmas időszak után távozik a jegybank éléről Matolcsy György

A leköszönő jegybankelnök 2013-as hivatalba lépésekor szintén kamatcsökkentési ciklus volt Magyarországon, a globális környezet azonban nagymértékben eltért a jelenlegitől – idézte fel az Equilor Befektetési Zrt szenior elemzője, aki azt is hozzátette, hogy mindezek mellett 12 éve is komoly kihívásokkal kellett szembenéznie az MNB vezetésének.

Érdekes párhuzamokat lehet felfedezni Varga Zoltán szerint, hiszen 2011-ben volt az euróválság, ami megviselte a forintot is, illetve az eurózóna kilátásait is. Matolcsy György 2013-ban vette át az MNB vezetését, akkor épp már lefelé jött az alapkamat, 5,25 százalékon állt. Ezt nagyjából két év alatt egy százalék alá vágták, de érdemes hozzátenni, hogy nagyon erős dezinflációs környezetben tudták ezt megtenni. Akkor az volt a jegybankok legnagyobb problémája, ami ma megmosolyogtató picit, hogy hogyan élesszék fel az inflációt, hiszen sehogyan nem akart emelkedni az Egyesült Államokban sem, illetve az eurózónában sem, sőt komolyan fennállt egy tartósabb deflációs időszak kockázata.

Ekkor már ultra laza monetáris politikát folytatott az MNB is, hasonlóan a Fedhez és az EKB-hoz: különböző kötvényprogramokat, hitelprogramokat is bevezettek, ezzel is növelték a likviditást. A hazai inflációs fordulat végül 2019-ben történt meg, már a koronavírus-járvány kitörése előtt látszott, elkezdtek emelkedni az árak. Ezt természetesen a koronavírus-járvány, illetve az azt követő intézkedések megakasztották, és ekkor újra kamatot kellett csökkentenie az MNB-nek, majd 2021-ben már intenzíven megkezdődött az infláció feléledése Magyarországon.

"Ezt tovább súlyosbította az orosz–ukrán háborút megelőző földgázválság 2021 őszén – ekkor már az MNB észlelte a problémát és megkezdte a kamatemeléseket. Majd 2022-ben az orosz–ukrán háború kitörése súlyos energia- és élelmiszerválságot okozott, aminek hatására a fejlett piaci gazdaságokban is jóval 10 százalék feletti inflációt mértek. 2022 őszén ekkor rendkívüli, egészen elképesztő 500 bázispontos effektív kamatemelésre kényszerült az MNB. Ez októberben volt, és egészen 2023-ig kellett várni az első effektív kamatcsökkentésre" – idézte fel az elemző.

Az alapkamat 2022 szeptemberétől 13 százalékon állt, ez volt a legmagasabb szint, viszont az effektív kamat akkor elvált tőle, és 18 százalékos volt 2022 októberétől, lényegében ez vette át akkor az alapkamat funkcióját.

A jegybank 2023 tavaszán tudta megkezdeni a kamatcsökkentést, és egészen nagy sebességgel le tudta vinni a szintjét – miután összeérintetta az effektív kamattal – 10 százalék alá. Ezt követően már lassítani kellett az ütemen, de egészen tavaly nyárig tudták folytatni a kamatvágást, amíg körvonalazódni nem kezdtek az inflációs kockázatok. Ráadásul ekkor az amerikai elnökválasztás komoly globális kockázatként jelentkezett, amely félelem később be is igazolódott, és ekkor már megállt az MNB a kamatcsökkentéssel.