Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
333.94
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Pexels.com

Az "új magyar légitársaság" nem is új

"Felröppent" a hír: jön egy új magyar légitársaság. Ám úgy tűnik, az érintett cég nem egészen felel meg ezeknek a jelzőknek, és teherszállítással fog foglalkozni.

A Cargo Facts nemzetközi légi teherszállítási portál arról írt, hogy a Hungary Airlines Kft. nevű magyar légitársaság decemberben elindul. A hírt több magyar sajtótermék is feldolgozta, adott esetben úgy interpretáltva a változásokat, hogy új magyar légitársaság indulhat ezzel.

A Telex cikke szerint az információ annyiban árnyalható, hogy a cég nem új, de valóban változhat a tevékenysége, illetve csak részben magyar, miközben erős kínai tulajdonosi háttérrel rendelkezik.

Az alaphír mindenesetre az, hogy a vecsési reptéri Cargo-központba bejegyzett Hungary Airlines Kft. (korábbi nevén Hungary Cargo Airlines Kft, azelőtt pedig Universal Translink Airline Hungary Kft.) hamarosan hatósági engedélyt kaphat kereskedelmi légi jármű üzemeltetésére, és a magyar állam tulajdonában álló A330–200F repülőgéppel decembertől már az új név alatt működhet.

A történet előzményeit is feltárja a Telex cikke. A lap szerint az első névadó, vagyis a Universal Translink (Utlink) egy kínai áruszállító cégcsoport. Honlapjuk szerint Budapest és Hangcsou, illetve Csengcsou, de például Hongkong–Madrid desztinációban is üzemeltet légi teherszállító járatokat. Nem keveset, de azért nem is kiugróan sokat, évi 900 repülőt indít, 2000 ügyfele van (például az ismert kínai e-kereskedő cégek), a teljes elszállított árumennyiség évi 100 ezer tonna. Budapest mellett két reptérrel van még kiemelt kapcsolata, az egyik a Milánó Malpensa, a másik a mexikóvárosi Felipe Ángeles nemzetközi repülőtér.

Ez tehát egy kínai hátterű cég, amely eddig is kapcsolatban volt Magyarországgal, de most szorosabbra fűzi a viszonyát a magyar állammal.

Az a teljes magyar sajtón körbefutott a koronavírus-járvány idején, hogy a magyar állam (nevesítve a Külgazdasági és Külügyminisztérium) 2020-ban vásárolt egy A330-as kereskedelmi repülőgépet a Qatar Airlinestól, hogy a járványban ne csak az éppen kihasználatlan Wizz Air-gépek utasterében tudjon a kormányzat maszkokat vagy akár lélegeztetőgépeket is hazahozni.

A fehér-arany színűre festett gépen most nagy betűkkel olvasható a Hungary szó és egy magyar címer látható rajta, azóta is közlekedik áruszállítási céllal a Wizz Air üzemeltetésében Kína és Magyarország között. A Telex cikke szerint sem a magyar államnak, sem a Wizznek nem "kényelmes" (azaz nem vág profilba) egy teherszállító repülő üzemeltetése, ezért kellhet egy másik cég a feladatra. A lapnak a légitársaság nem nyilatkozott, a Hungary Airlinest pedig nem tudták elérni az Optenben lévő email-címen.

Mindenesetre az Utlink honlapja már fel is tünteti az állami gépet, mint az üzleti tevékenység részét.

A magyar sajtóban megjelent cikkek szerint decemberben indulhat majd az új üzemeltetésben az első útjára a cég Csengcsou felé.

Címlapról ajánljuk

Védelmi Tanács: katonai védelem alá helyezik a Török Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszát

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint „terrortámadást készítettek elő a Török Áramlat vezetékkel szemben”. A Védelmi Tanács vasárnapi ülésén Orbán Viktor miniszterelnök elrendelte, hogy a Török Áramlat magyarországi szakaszát katonai védelem alá kell helyezni a szerb határtól a szlovák határig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Hiába könyörögnek a nyugati hatalmak, Ukrajna az éjjel újabb pusztító csapást mért Oroszországra - Percről percre az ukrajnai háborúról vasárnap

Hiába könyörögnek a nyugati hatalmak, Ukrajna az éjjel újabb pusztító csapást mért Oroszországra - Percről percre az ukrajnai háborúról vasárnap

Az ukrajnai háború a húsvéti ünnepek idején sem csillapodik: hajnalban újabb orosz drón- és rakétacsapások érték Odesszát, amelyek több halálos áldozatot követeltek. Válaszul Ukrajna az orosz bevételek szempontjából kulcsfontosságú Lukoil-olajfinomítókat vette célba, annak ellenére, hogy nem megerősített információk szerint több nyugati nagyhatalom – köztük az Egyesült Államok – arra kérte Kijevet, hogy a Hormuzi-szoros körüli energiaválság miatt függessze fel az orosz energetikai infrastruktúrát célzó támadásokat. Tudósításunk az ukrajnai háború legfrissebb fejleményeiről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×