Infostart.hu
eur:
385.56
usd:
332.31
bux:
120856.57
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Unsplash.com

Mol-vezető: valójában nem is drágább nálunk az üzemanyag

A Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke, egyszersmind a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatásainak ügyvezető igazgatója egyeztetett az üzemanyagárakról a nemzetgazdasági tárcával. A szakember szerint a szervezet sosem tett ígéretet a kormánynak a hazai üzemanyagáraknak a környező országok árszabásához viszonyított szinten tartásáról.

Úgy véljük, a különböző napok árainak összevetése pontatlan, mert a jegyzésár- és árfolyammozgások nyomán ennyi idő alatt is jelentősen változhatnak a tarifák - mondta Ratatics Péter, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnöke a Népszavának arra a kérdésre felelve, hogy mit gondol a nemzetgazdasági minisztérium azon lépéséről, hogy a magyar üzemanyagárakat az egy héttel korábbi szomszédos átlagokhoz viszonyítva mutatta ki a valóságnál magasabbnak.

Az elnök azt is hozzátette, hogy a mostani közzétételt egy további, szerencsétlen körülmény is beárnyékolta, hiszen július 1-től Horvátországban és Romániában is jelentősen nőtt az üzemanyagok jövedéki adója, utóbbi szomszédunknál így literenként mintegy 40 forintnyival emelkedtek az árak.

Az állami adatszolgáltatás csúszása miatt viszont ezek a drágulások a KSH július 5-én közzétett adataiban még nem látszanak.

Ratatics Péter leszögezte: ha a környékbeli adóemelések a statisztikákban is megjelennének, nyilvánvalóvá válna, hogy a hazai üzemanyagárak átlaga valójában most sem magasabb a szomszédos országokban tapasztalhatóknál. Az üzemanyagárakat döntően küldő körülmények, vagyis a kereslet, a kínálat, a háborús feszültségek és az árfolyamok mozgatják, jegyezte meg.

További összevetési gondot okoz viszont, hogy míg egyes környező államok tarifáiban e hatások érvényesítése hetekig is eltarthat, addig nálunk az utóbbi hetekben bevezetett, többszöri ármegállapítás nyomán, rugalmasabban kezelhetjük a helyzetet. Mint mondta, a szövetséggel így értelmesebbnek tartottak egy hosszabb időtávú összevetést, amire a szaktárca nyitottnak mutatkozott.

A MÁSZ elnöke úgy fogalmazott, "közös értés alakult ki a kormánnyal abban a tekintetben, hogy az ország és a kereskedők egyaránt a térségi szinten versenyképes hazai üzemanyagárakban érdekeltek". Hangsúlyozta:

olyan megállapodás, hogy a hazai tarifák átlaga a körülményektől függetlenül nem fog a környező államok szintje fölé nőni, sem szóban, sem pedig írásban nem született.

Hozzátette, már csak azért is lehetetlen lett volna ilyen vállalást tenni, mert ez a jelenlegi helyzetben komoly versenyjogi kérdéseket vetne fel. Az újabb minisztériumi felhívás után sem látja úgy, hogy az ágazatnak gyorsan cselekednie kellene, mint mondta, ilyesmire akkor van szükség, ha versenyhátrány alakul ki.

Ratatics Péter véleménye szerint az egyes kutak és láncok vizsgálata helyett az az észszerű, ha az árszintet az ország egészét figyelembe véve vizsgálják. Nagyon sok a szereplő, és a tarifát mindenki a maga céljai szerint szabja meg. Vannak olyan cégek, amelyek a körülményeikből adódóan magasabb árszínvonalat szabnak, de a verseny továbbra is kordában tartja az árakat.

A szervezet elnöke kijelentette: a szaktárcával folytatott tárgyalás során nem esett szó arról, hogy a kormány szabályozói beavatkozást alkalmazna abban az esetben, ha az ágazat nem lép az általuk elvárt irányba. Mint mondta, csupán aggályaikat fejezték ki az árak kapcsán, majd kölcsönösen ismertették meglátásaikat.

A MÁSZ szerint a magyar üzemanyagpiac jól működik, egységes és önszabályozó, az ellátás biztosított és a termékek is elérhetők.

Ratatics Péter ugyanakkor hozzátette: Magyarország nem sziget, hanem a közép-európai piac része. Így, a térség kereslet-kínálati egyensúlyának megőrzésére az ellátási zavar elkerülése végett is törekedni kell. Ha a kormány mérsékelni szeretné a hazai tarifákat, akkor erre az adóterhelések szintjén látnak lehetőségeket. A szervezet elnöke leszögezte: ha az adatnyilvántartások letisztázódnak, világossá válik, hogy a magyarországi üzemanyagárak átlaga illeszkedik a szomszédos országokéhoz.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Reutersnek adott interjút, amelyben érdekes meglátásokat osztott meg az orosz-ukrán béketárgyalások jelenlegi helyzetéről. Súlyos ügyről számol be az Euromaidan Press nevű ukrán portál: egy rohamdandár katonái egyszerűen elrabolták egy területvédelmi alakulat tagjait és az orosz állások ellen küldték őket. A lap hangsúlyozza: az ügy világosan rámutat arra, hogy az ukrán haderőben egyre mélyebb krízis kezd kibontakozni a katonák hiánya miatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×