A szerdai sajtótájékoztatón – melyen az euróai elektromosautó-piac fellendítésére tett javaslatokat ismertette – a bankok extraprofitadója kapcsán Nagy Márton az ATV kérdésére bejelentette:

2025. januártól már a távközlésnek és a gyógyszergyártóknak sem kell extraprofitadót fizetnie.

A bankok extraprofitadója indokolt – tette hozzá. Mint olvasható, a miniszter megerősítette, hogy a bankadó nominálisan körülbelül 280 milliárd lesz, ebből lehet majd 140 milliárdot levonni, 140 milliárdot viszont be kell fizetni.

A biztosítóknál is leírható lesz az 50 százaléka az extraprofitadónak, bizonyos feltételek mellett, állampapírvásárlás és a növekmény figyelembevételével meghatározott időszakban – közölte a miniszter a csatorna kérdésére, jelezve: egyedi elbírálás lesz.

Hétfőn derült ki, hogy a kormány megemelte a bankok különadóját - erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be a rendkívüli Kormányinfón, ismertetve az úgynevezett háborúellenes akcióterv részleteit. Később pedig a bankokat is tájékoztatták a részletekről, a Magyar Bankszövetség pedig kedden reagált az eseményekre. További részletek itt.

Az Európai Unió Tanácsának határozata alapján Magyarországnak 2023 negyedik negyedévére döntenie kell a következő átmeneti adóintézkedések kivezetéséről:

• a pénzügyi szervezetek extraprofitadója,
• a biztosítókat terhelő extraprofitadó,
• az energetikai vállalkozások extraprofitadója,
• a kiskereskedelmi szektor különadója,
• a távközlési szektor extraprofitadója,
• a gyógyszergyártói befizetések különadója.

Ha kivezetnék az összeset, a költségvetésnek összesen 1257 milliárd forintnyi bevételről kellene lemondania 2024-ben – jegyzi meg a 24.hu.

Az európai autóipar érintő bejelentés

Magyarország 11 pontos javaslatcsomagot terjesztett az uniós Versenyképességi Tanács elé az elektromos autózásra való átállás felgyorsítása érdekében - hangzott el a nemzetgazdasági miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Nagy Márton szükség van az európai elektromobilitás fellendítését támogató intézkedések összehangolására, mert jelenleg az egyes tagállamok különböző stratégiákat valósítanak meg. A javaslatokat ismertetve kiemelte, hogy fejleszteni kell a töltőinfrastruktúrát.

„Ötven kilométerenként létre kell hozni töltőállomásokat, ami természetesen megvalósulhat egy benzinkúton is. A második javaslat, hogy az üzemanyagtöltő állomások 80 százalékának biztosítani kell az elektromos töltőegységeket. Ahol van benzinkút, lényegében ott lennie kell elektromos töltőegységnek is” – fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve: uniós támogatási programot kell létrehozni a nyilvános töltőhálózat fejlesztésére.

Arról is beszélt, hogy miként növelné a keresletet: „Támogatást kell adni az elektromos járművek vásárlásához. Minden európai uniós állampolgár számára 4500 eurós támogatásra teszünk javaslatot. Nagyon fontos, hogy nemcsak az új, hanem a használt járműveket is kezelni kell. A használt elektromos járművek vásárlásánál és lízingelésénél is egyedi támogatásokat kell adni” – ismertette.

Európai flottafelújítási rendszer bevezetése is szükséges a kereskedelmi célú közúti közlekedési flották fejlesztésére, a közepes és nehéz tehergépjárművekre, autóbuszokra és távolsági buszokra való átállás felgyorsítása érdekében. A nemzetgazdasági miniszter szerint javasolt a használt akkumulátorok kötelező újrafeldolgozása és megbízhatósági tanúsítvány bevezetése is, „máskülönben előbb-utóbb nem lesz olyan ritkaföldfém, amiből akkumulátort lehetne csinálni”.

A kormány egy munkacsoport felállítását javasolja az Európai Bizottságnak – tette hozzá Nagy Márton, aki szorgalmazza, hogy az Európai Unió alkosson törvényt az elektromobilitásról.