Koji László, az ÉVOSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy mindkét szegmens elmarad a várakozásoktól. Míg előbbinél 35 ezer új lakás építését tartanák optimálisnak, utóbbinál a korábbi években az ágazat több mint 200 ezer lakás felújítását is el tudta végezni.

Ezért a szakszövetség szerint a lakásépítés területén fontos a Magyar Nemzeti Bank zöld otthonteremtési programjának újraindítása, amely a magasabb inflációs környezetben is kedvező kamatozású hitellel segíti a lakásépítést. A lakásfelújítást pedig az ÉVOSZ által is szorgalmazott – egyebek mellett kamattámogatott hitelt is tartalmazó – Otthonfelújítási Program elindítása erősítheti fel.

2024-ben kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, ez ugyanakkor a magánszektornak jó hír, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás

– közölték.

Ezáltal a korábbi évek trendjével ellentétben 2024 elejétől kínálati piac jellemzi az építésgazdasági értéklánc – tervezés, kivitelezés, projektmenedzsment, épület-üzemeltetés és -fenntartás, építőanyag-gyártás, építőanyag-kereskedelem – egészét. Mindez pedig azt jelzi, hogy a szabad kapacitások meghaladják a fizetőképes keresletet.

A szervezet szerint 2024 legnagyobb kihívása az építésgazdasági értéklánc szereplői számára a hatékonyság javítása lesz. Ennek első eleme a működésben és a projektek megvalósításában is a költségcsökkentés, a képzés, a munkaerő kiváltásának módozatai.

Arra is kitértek, hogy idén az építőipar a termelés csökkenésére számít a cégek véleményét és a 23,5 százalékkal alacsonyabb rendelésállományt figyelembe véve. A magas hitelkamatok, a képzett munkaerő hiánya és az alapanyagok áremelkedése is mérsékli az ágazat teljesítményét.

Az ÉVOSZ az építőanyagok árainál az év első felében stagnálást, a második felétől pedig

enyhe árnövekedést vár.

Azoknál az építőipari anyagoknál lehet számottevőbb áremelkedés, amelyek előállításához az átlagosnál nagyobb energiafelhasználásra és import alapanyagokra van szükség, ez utóbbinál az euro/forint árfolyamváltozása is befolyásoló tényező.

Az ÉVOSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy 2022-2024 között a szakmából várhatóan nyugdíjba vonulók száma mintegy 20 ezerrel haladja meg az építőipari munkaerőpiacra belépőkét. Ezért bővülhet a külföldi vendégmunkások száma, ahol állápontjuk szerint a hangsúlyt a szakképzett munkaerőre kell helyezni, akikért már a nemzetközi munkaerőpiacon kell versenyezni.

Mindezek mellett az idén várható erősebb piaci versenybe unión kívüli székhelyű vállalkozások is bekapcsolódnak. A verseny tisztasága a mostaninál nagyobb piaci ellenőrzést igényel – olvasható az ÉVOSZ közleményében.