Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
326.49
bux:
0
2026. november 11. szerda Márton
Adócsalás, adóellenőrzés, adózás,
Nyitókép: Sergiy Trofimov Photography/Getty Images

Újabb siker az áfacsalás elleni küzdelemben

Ismét hatalmasat javult a magyar áfarés - a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség - mértéke Magyarországon - derült ki az Európai Bizottság friss tanulmányából. Becslésük alapján az áfarés 4,4 százalékra csökkent 2021-ben Magyarországon - közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.

Kézzelfogható eredményeket hoztak az adóelkerülés csökkentésében – a gazdaság fehérítése érdekében az elmúlt években – bevezetett intézkedések. Ezek közül is kiemelkedő az áfarés alakulása – fogalmazott Izer Norbert.

Az egyes uniós tagállamok becsült áfarésének alakulásáról az Európai Bizottság által évente kiadott, az idén október 24-én megjelent tanulmány alapján Magyarországon 2021-ben 4,4 százalékra csökkent a be nem fizetett áfa mértéke.

Ezzel a magyar áfarés csökkenése 2010 óta eléri a 17,9 százalékpontot

– mondta az államtitkár.

Izer Norbert hangsúlyozta, a környező országokat tekintve is kiemelkedő a 2021-es érték, hiszen a 10,8 százalékos régiós átlag – Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia – továbbra is több mint kétszerese a magyar értéknek.

„Az összes uniós tagállamot figyelembe véve a 12. helyet elfoglalva, egy helyet javítottunk 2020-hoz képest. Sőt, a 2010 és 2021 közötti 17,9 százalékpontos csökkenés az EU-tagországok átlagának több mint másfélszerese, ezzel pedig Magyarország érte el a 4. legnagyobb áfarés-csökkenést a vizsgált időszakban” – fogalmazott Izer Norbert.

Kiemelte: példaértékűnek tartja a magyar megoldásokat, amikkel „fokozatosan, szisztematikusan tudtuk csökkenteni az áfarés mértékét. Az eredmények egyértelműen visszaigazolják, hogy helyes volt az a digitalizációt és a valós idejű adatokat előtérbe helyező út, amelyre évekkel ezelőtt ráléptünk”.

Hangsúlyozta: az elért eredményben jól követhetők voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép 2014-es, az EKÁER 2015-ös, valamint az online számla 2018-as bevezetése, majd 2020-as kiterjesztése. A magyar eredmény visszaigazolja a kormány következetes, 2010 óta követett adópolitikájának helyességét, amely a jövedelemadók alacsony szintre szorítása mellett a bevételeket elsősorban a hatékonyabb adóbeszedés révén kívánja biztosítani.

Izer Norbert szerint ezek az eredmények a kormány gazdaságfehérítő, illetve az adótudatosság fejlesztését elősegítő intézkedéseinek, az adóelkerülés súlyosságához igazított szankcióknak, valamint az adómorál jelentős javulásának is köszönhetők.

Ma, a járvány és a háborús válság idején, különösen fontos, hogy – védve a tisztességes vállalkozásokat – senki se bújhasson ki az adók megfizetésének kötelezettsége alól, ezért

a feketegazdaság elleni küzdelem folytatódik.

A gazdaság fehéredése, az adók hatékonyabb beszedése, és az ezáltal lehetővé váló adócsökkentések pedig még válságállóbbá tették a magyar gazdaságot, ami a mostani háborús időkben még nagyobb jelentőséggel bír, mint korábban – szögezte le Izer Norbert.

Végezetül hozzátette: a következő lépés a nyugtákról szóló általános adatszolgáltatás lesz, ami az eNyugta fejlesztésekkel kényelmessé és környezetkímélővé válik, és várhatóan 2025. január elsején lép életbe.

Címlapról ajánljuk
Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Lángba borult az egyik legnagyobb orosz kikötő, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Lángba borult az egyik legnagyobb orosz kikötő, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Tüzet és transzformátor-vészleállást okozott Uszty-Luga kikötői övezetében a leningrádi régiót ért éjszakai ukrán tömeges dróntámadás - közölte Alekszandr Drozgyenko kormányzó szerda reggel a Max-csatornáján. Donald Trump amerikai elnök korábbi kabinetfőnöke, Susie Wiles a Kyiv Independent szerint "aggasztó" informális kommunikációs csatornát tartott fenn Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal volt vezetőjével. Az ukrán lap szerint Volodimir Zelenszkij és Donald Trump jobbkezei gyakran beszéltek Trump 2025-ös beiktatása után, mindaddig, amíg Jermak le nem mondott, miután az ukrán korrupcióellenes hatóság 2025 novemberében házkutatást tartott az otthonában. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×