Infostart.hu
eur:
388.46
usd:
331.49
bux:
109475.35
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Adócsalás, adóellenőrzés, adózás,
Nyitókép: Sergiy Trofimov Photography/Getty Images

Újabb siker az áfacsalás elleni küzdelemben

Ismét hatalmasat javult a magyar áfarés - a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség - mértéke Magyarországon - derült ki az Európai Bizottság friss tanulmányából. Becslésük alapján az áfarés 4,4 százalékra csökkent 2021-ben Magyarországon - közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.

Kézzelfogható eredményeket hoztak az adóelkerülés csökkentésében – a gazdaság fehérítése érdekében az elmúlt években – bevezetett intézkedések. Ezek közül is kiemelkedő az áfarés alakulása – fogalmazott Izer Norbert.

Az egyes uniós tagállamok becsült áfarésének alakulásáról az Európai Bizottság által évente kiadott, az idén október 24-én megjelent tanulmány alapján Magyarországon 2021-ben 4,4 százalékra csökkent a be nem fizetett áfa mértéke.

Ezzel a magyar áfarés csökkenése 2010 óta eléri a 17,9 százalékpontot

– mondta az államtitkár.

Izer Norbert hangsúlyozta, a környező országokat tekintve is kiemelkedő a 2021-es érték, hiszen a 10,8 százalékos régiós átlag – Bulgária, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia – továbbra is több mint kétszerese a magyar értéknek.

„Az összes uniós tagállamot figyelembe véve a 12. helyet elfoglalva, egy helyet javítottunk 2020-hoz képest. Sőt, a 2010 és 2021 közötti 17,9 százalékpontos csökkenés az EU-tagországok átlagának több mint másfélszerese, ezzel pedig Magyarország érte el a 4. legnagyobb áfarés-csökkenést a vizsgált időszakban” – fogalmazott Izer Norbert.

Kiemelte: példaértékűnek tartja a magyar megoldásokat, amikkel „fokozatosan, szisztematikusan tudtuk csökkenteni az áfarés mértékét. Az eredmények egyértelműen visszaigazolják, hogy helyes volt az a digitalizációt és a valós idejű adatokat előtérbe helyező út, amelyre évekkel ezelőtt ráléptünk”.

Hangsúlyozta: az elért eredményben jól követhetők voltak az olyan intézkedések hatásai, mint az online pénztárgép 2014-es, az EKÁER 2015-ös, valamint az online számla 2018-as bevezetése, majd 2020-as kiterjesztése. A magyar eredmény visszaigazolja a kormány következetes, 2010 óta követett adópolitikájának helyességét, amely a jövedelemadók alacsony szintre szorítása mellett a bevételeket elsősorban a hatékonyabb adóbeszedés révén kívánja biztosítani.

Izer Norbert szerint ezek az eredmények a kormány gazdaságfehérítő, illetve az adótudatosság fejlesztését elősegítő intézkedéseinek, az adóelkerülés súlyosságához igazított szankcióknak, valamint az adómorál jelentős javulásának is köszönhetők.

Ma, a járvány és a háborús válság idején, különösen fontos, hogy – védve a tisztességes vállalkozásokat – senki se bújhasson ki az adók megfizetésének kötelezettsége alól, ezért

a feketegazdaság elleni küzdelem folytatódik.

A gazdaság fehéredése, az adók hatékonyabb beszedése, és az ezáltal lehetővé váló adócsökkentések pedig még válságállóbbá tették a magyar gazdaságot, ami a mostani háborús időkben még nagyobb jelentőséggel bír, mint korábban – szögezte le Izer Norbert.

Végezetül hozzátette: a következő lépés a nyugtákról szóló általános adatszolgáltatás lesz, ami az eNyugta fejlesztésekkel kényelmessé és környezetkímélővé válik, és várhatóan 2025. január elsején lép életbe.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×