34 létfontosságú ásványi anyag folyamatosan áramlik Európába Oroszországból, és ezzel finanszírozza mind az orosz hadigazdaságot, mivel a szaktor szereplői mind a Kremlhez kötődő vállalkozások – írja az Investigative Europe jelentése alapján a Portfolio.

Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta az Európai Unió 11 szankciócsomagot vezetett be, amelyek olyan nyersanyagokat céloztak meg, mint az olaj, a szén, az acél és a fa. Az unió által "kritikusnak" minősített ásványi anyagok azonban – amelyek létfontosságúak az elektronikai, napelemes, elektromos autógyártó, repülőgépipari és védelmi ipar számára –, továbbra is szabadon áramlanak Oroszországból Európába.

Az Eurostat és az EU Közös Kutatóközpontjának 2022 márciusa és 2023 júliusa közötti adataiból kiderül, hogy Európa 13,7 milliárd euró értékben importált alapanyagokat Oroszországból, csak a nikkelimport 1,2 milliárd eurót tett ki.

Európa a nikkel 30 százalékát, a timföld 35 százalékát és az alumínium 15 százalékát Oroszországtól szerzi be. Emellett Oroszország adja a világ palládiumtermelésének 41 százalékát és a vanádiumellátás 25 százalékát.

A Vsmpo-Avisma, a világ legnagyobb titángyártója, 2022 februárja és 2023 júliusa között több mint 308 millió dollár értékben értékesített titániumot az EU-nak. Ez a vállalat, amely részben az orosz nemzeti védelmi konglomerátum, a Rosztek tulajdonában van, és amelynek elnöke Szergej Csemezov, Putyin közeli szövetségese, továbbra is sértetlen az uniós szankciókkal szemben. Meglepő módon még a háború kitörése után is, a részben európai államok tulajdonában lévő Airbus továbbra is legalább 22,8 millió dollár értékben importált titániumot a Vsmpo-Avismától.

A Kremlhez kötődő alumíniumipari óriásvállalat, a Rusal az adóparadicsomokon keresztül juttat ásványi anyagokat Európába, és a háború kitörése óta legalább 2,6 milliárd dollár értékben szállított alumíniumot az EU-ba.