Az államtitkár köszönetet mondott a bányásztársadalomnak, hogy a tavalyi, energiaválságos évben sem volt ellátási probléma Magyarországon. A jelenlegi téli időszakra is elkezdődött a felkészülés, a gáztározók máris 90 százalékos töltöttségi szinten vannak – jegyezte meg.

Kifejtette, az ország energiaszámlája 4-ről 17 milliárd euróra nőtt, miközben a klímapolitikai célok, az ellátásbiztonság és a megfizethetőség háromszögében kell egyensúlyt találni. Ezért fontos, hogy jól működő infrastruktúra – földgáztározók, villamoserőművek – legyenek Magyarországon, és azt szeretnék elérni, hogy az országban elérhető nyersanyagokat minél nagyobb hatékonysággal itt hasznosítsák.

Steiner Attila elmondta, miközben az ország megújuló energiakapacitása 5100 megawattra nőtt, 2027-ben várhatóan elkezdi a termelést három új gáztüzelésű erőmű, így ha más belső felhasználási arányokkal is, de szükség lesz ezután is földgázra, azaz a hazai kitermelés szinten tartása, még inkább növelése fontos lesz. Hozzátette, egyeztetnek új koncessziók kiadásán is.

Az államtitkár szerint a geotermikus potenciál is fontos, különösen a távhő területén szeretnék a külső, jelenleg 70 százalék körüli kitettséget az évtized végére 40-50 százalékra csökkenteni; ennek érdekében több törvényt is módosítottak.

A biomassza-termelés mellett a vízenergiát is jobban kell használni, vizsgálják egy szivattyús tározó erőmű esetleges telepítésének lehetőségét is – közölte. Elindult Paks 1 üzemidejének meghosszabbítása, a kiégett fűtőelemek tárolásának is lesznek bányászati vetületei – mondta.

Steiner Attila úgy fogalmazott, az ünnepség helyszíne, Kardoskút példája jól mutatja a bányászat örök szükségességét: itt kezdetben, az 1950-es évek végén kőolaj- és gáztermelés folyt, majd átálltak a gáztárolásra, most pedig hidrogéntárolást végeznek.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében elmondta, sokszor temették már Magyarországon a bányászatot, de a kételkedőknek a jövőben sem lesz igazuk. Megemlítette a Mátraalján és Bükkalján lévő, mintegy 4 milliárd tonnányi lignitvagyont, amely „az ország határain belül van, hozzáférhető, kitermelhető és nem csak energetikai célokra használható fel”. Megjegyezte, a gépjárműipart is a lítiumhoz való hozzáférés határozza ma már meg.

Az egykor kohászként dolgozó államtitkár örömét fejezte ki, hogy a szakma nem öregszik el, folytatódik a szakemberképzés.

Riz Gábor, a magyarországi lignittermelés növeléséért, a villamos energia- és a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztos a rendezvényen hangsúlyozta, kulcsfeladatának tartja, hogy a szén anyagában történő felhasználását – alacsony emisszió mellett – ismét a közgondolkodás részévé tegye. Szavai szerint ugyanis

mintegy 200 évre elegendő lignitvagyon van az országban, „ott hagyni bűn, nem felhasználni hiba”.

A kormány ezt felismerte, ezért indult el a barnakőszén-program, és ezért növelték a Mátrai Erőmű üzemidejét – jegyezte meg.

Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy a térségben, Pusztaföldváron jövőre próba lítium-kitermelést indítanak, vannak olyan hazai kutak ugyanis, amelyekben olyan a koncentráció, hogy érdemes lehet megpróbálni a mélyvízből történő leválasztásos technológia alkalmazását. Külszíni fejtésre nem lesz lehetőség, ez a technika tűnik csak járhatónak Európában – jegyezte meg.

Megemlítette a geotermikus program folytatását is, így szavai szerint évtizedekre meghatározható a szénhidrogén bányászat jövője, amelyben Magyarországnak – támogató uniós politika mellett – vezető ipari szerepe lehet – jelentette ki.

Homonnay Ádám, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke emlékeztetett, Kardoskút és környéke 1957 óta fontos szerepet tölt be a magyarországi bányászatban: a térségben eddig közel 3 millió tonna kőolajat és több mint 15 milliárd köbméter földgázt termeltek ki. Emellett a környéken fontos bányaüzemek találhatók többek között Battonyán és Gyomaendrődön. Pusztaszőlősön a Mol által folytatott kitermelés mellett a magyarországi öt gáztároló egyikét üzemelteti a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT). Az elmúlt hónapokban pedig a Nyékpuszta környéki, úgynevezett „békési” gázmező tette a környéket az ország energiaellátása szempontjából kiemelt hellyé – fogalmazott.

Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) elnöke kifejtette, nagy változások zajlanak az energiaiparban,

tavaly a szénfelhasználás globálisan csúcsokat döntött, miközben a kitermelés az Egyesült Államokban 16, Európában 24 százalékkal csökkent.

Napelemekhez, elektromos autókhoz ásványokat kell kitermelni, a lítium ára 238, a kobalté 135 százalékkal nőtt, és a kereslet a becslések szerint 2050-ig meghússzorozódik - tette hozzá. Véleménye szerint a kitermeléshez befektetésekre és kiszámított jogszabályi környezetre van szükség.

Az ünnepségen miniszteri és szakszervezeti elismeréseket, valamint a „Kiváló Bányász” címet is átadták.