Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Járai Zsigmond, a Biatorbágyi Innovatív Technikumot és Gimnáziumot fenntartó Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Tarjáni István (Fidesz-KDNP) polgármester, Frész Attila iskolaigazgató és Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója, az alapítvány kuratórium tagja átvágja a szalagot az iskola új épületének avatásán 2023. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

"Logisztikai gyűrűt" hoz létre a kormány Budapest körül

Budapest körül a kormány egy logisztikai gyűrűt hoz létre, amely rácsatlakozik a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésre és a V0-s vasúti körgyűrűre, ebben a fejlesztésben Biatorbágynak döntő szerepe van - mondta az építési és közlekedési miniszter kedden a Pest vármegyei településen.

Lázár János a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium új épületének átadásán arról beszélt, hogy mivel az új oktatási intézmény a logisztikát, az informatikát és pénzügy-számvitelt tűzte zászlajára, fontos szerepe lehet a kormány terveiben.

Úgy fogalmazott: "meg kell vizsgálni, lehet-e a Kárpát-medence kelet és nyugat között, észak és dél között, a kultúrák találkozásánál most már nem kompország, hanem inkább hídország". A szónak abban az értelmében, hogy vasútvonalaival, autópályáival átkelést biztosít világok között, biztosítja az áruk és emberek szabad áramlását, ennek a jelentőségét felértékelte a Covid és a háború" - fűzte hozzá a miniszter.

Lázár János kitért arra, hogy létezik egy intellektuális dilemma az ország földrajzi átalakulásával kapcsolatban, mivel nemcsak Budapestnek lesz agglomerációja, hanem Szegednek, Debrecennek, Nyíregyházának, Győrnek, Szombathelynek, Veszprémnek és Székesfehérvárnak is. Hozzátette, hogy városok és vidéki települések nőnek össze.

"Ez lesz a XXI. század új magyar településtípusa, amikor a vidék összenő a nagyvárossal. Amikor a haza és a haladás ügye találkozik egymással. Az agglomerációs városmodell az, amelyet nekünk, fideszeseknek, a kor kormányzóinak kell létrehoznunk és megvalósítanunk" - fűzte hozzá a miniszter.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője elmondta, hogy az átadásra kerülő oktatási intézmény 15,5 milliárd forintba, az iskola felszerelése több mint 1 milliárd forintba, a szükséges infrastruktúra kiépítése 6,5 milliárdba került a kormánynak.

A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium fenntartója, az Ökumenikus Segélyszervezet közleménye szerint az intézmény zöldmezős beruházásként jött létre és 11 ezer négyzetmétert foglal magába, amelyben 18 osztályterem, 16 csoportterem, 9 szaktanterem és sportkomplexum biztosít helyet felmenő rendszerben 600 diák számára. A közlemény hozzáteszi, hogy a logisztika, az informatika és a pénzügy-számvitel területén szerezhetnek piacképes tudást a diákok.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×