Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Szurkolói bejárat a Nemzeti Atlétikai Központnál 2023. augusztus 18-án, egy nappal a budapesti atlétikai világbajnokság kezdete előtt. Magyarország történetének legnagyobb sporteseményét augusztus 19. és 27. között rendezik.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Budapest a világ sportturizmusának egyik legkiemelkedőbb városa lett

Budapest nagy előrelépést ért el, hogy fontos sportturisztikai célponttá váljon, 2022-ben – a labdarúgó-világbajnokság házigazdáját, Dohát is megelőzve – már a világ sportturizmusának 13. legkiemelkedőbb városa volt, 2023-ban pedig már a tizedik legnépszerűbb célpontja lett a nemzetközi sportturizmusnak – írta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az Oeconomus elemzésének aktualitását a szombaton kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság adja, ami Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye.

Közölték: az elmúlt években számos példa mutatta a sport turizmusra gyakorolt pozitív hatását.

Az idei Forma–1-es Magyar Nagydíj idején rekordszámú, 150 ezer vendégéjszakát regisztráltak, a Fukuoka városának visszalépése miatt beugróként megrendezett 2022-es vizes világbajnokság félmillióval növelte a vendégéjszakák számát Budapesten, és a vidéki helyszíneken is jelentős bővülést tapasztaltak, míg a koronavírus-járvány után a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság csábította vissza a külföldi turistákat Magyarországra – sorolták.

A sportturizmus speciális utazási forma, ami két főbb irányzatot foglal magába:

  • részben a sporttal kapcsolatos tevékenységekben részt vevőket,
  • részben a nagy sporteseményekre ellátogató nézőket.

A sportturizmus egyre népszerűbb módja annak, hogy a turisták új úti célokat fedezzenek fel, különböző kultúrákat ismerjenek meg és sporttal kapcsolatos tevékenységekben vegyenek részt. Így az idegenforgalomnak ez a formája jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár, támogatja a helyi vállalkozásokat, bevételt generál, miközben közösségi élményt teremt a résztvevőknek, munkalehetőségeket teremt, javítja az érintett emberek jólétét, valamint a sportesemények helyszíneinek nemzetközi imázsát – írták.

Hozzátették, hogy a sportesemények megrendezése jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel, ilyenkor például stadionok épülnek, fejlesztik a már meglévő sportlétesítményeket és a közlekedési rendszereket, ezek a beruházások pedig hosszú távú előnyökkel járhatnak a helyszínek számára, javítják az általános életminőségét és növelik a helyszín vonzerejét mind a látogatók, mind a helyi lakosok számára.

A sportturizmus elősegíti a fizikai aktivitást, az embereket testmozgásra, szabadtéri kikapcsolódásra, ezáltal egészséges életmódra ösztönzi, emellett lehetőséget nyújt az utazók számára, hogy új kultúrákat tapasztaljanak meg és új emberekkel találkozzanak, ez elősegíti a kultúrák és közösségek közötti megértést és megbecsülést. A turizmusnak ez a formája segíthet a közösségérzet és a büszkeség érzésének kialakításában is – közölték.

A sportturizmus a teljes idegenforgalmi ágazat 10 százalékát képviseli és előrejelzések alapján a sportesemények 2023-ban ösztönözni fogják az utazásokat,

a sportturizmus esetében nemzetközi szinten közel 12 százalékos növekedés várható az év során – tették hozzá.

Példaként említette az elemzés Kínát, amely ugyan visszalépett a júniusi Ázsia-kupa labdarúgótorna megrendezésétől, de a zéró-Covid-korlátozások enyhítése jegyében 2023 szeptemberében már otthont ad az elhalasztott Ázsiai Játékoknak, miközben Franciaország a 2024-es nyári olimpiai játékok és az idei rögbi-világbajnokság kapcsán számít turizmusa fellendülésére.

A kutatások azt is kimutatták, hogy a sportturizmusban részvevők hosszabb időt töltenek és többet költenek a turisztikai célpontokon, emellett erősebb érzelmi kötődést alakítanak ki az úti célponttal, és a későbbiekben nagyobb eséllyel térnek vissza oda – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×