Az Oeconomus elemzésének aktualitását a szombaton kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság adja, ami Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye.

Közölték: az elmúlt években számos példa mutatta a sport turizmusra gyakorolt pozitív hatását.

Az idei Forma–1-es Magyar Nagydíj idején rekordszámú, 150 ezer vendégéjszakát regisztráltak, a Fukuoka városának visszalépése miatt beugróként megrendezett 2022-es vizes világbajnokság félmillióval növelte a vendégéjszakák számát Budapesten, és a vidéki helyszíneken is jelentős bővülést tapasztaltak, míg a koronavírus-járvány után a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság csábította vissza a külföldi turistákat Magyarországra – sorolták.

A sportturizmus speciális utazási forma, ami két főbb irányzatot foglal magába:

• részben a sporttal kapcsolatos tevékenységekben részt vevőket,
• részben a nagy sporteseményekre ellátogató nézőket.

A sportturizmus egyre népszerűbb módja annak, hogy a turisták új úti célokat fedezzenek fel, különböző kultúrákat ismerjenek meg és sporttal kapcsolatos tevékenységekben vegyenek részt. Így az idegenforgalomnak ez a formája jelentős gazdasági és társadalmi előnyökkel is jár, támogatja a helyi vállalkozásokat, bevételt generál, miközben közösségi élményt teremt a résztvevőknek, munkalehetőségeket teremt, javítja az érintett emberek jólétét, valamint a sportesemények helyszíneinek nemzetközi imázsát – írták.

Hozzátették, hogy a sportesemények megrendezése jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel, ilyenkor például stadionok épülnek, fejlesztik a már meglévő sportlétesítményeket és a közlekedési rendszereket, ezek a beruházások pedig hosszú távú előnyökkel járhatnak a helyszínek számára, javítják az általános életminőségét és növelik a helyszín vonzerejét mind a látogatók, mind a helyi lakosok számára.

A sportturizmus elősegíti a fizikai aktivitást, az embereket testmozgásra, szabadtéri kikapcsolódásra, ezáltal egészséges életmódra ösztönzi, emellett lehetőséget nyújt az utazók számára, hogy új kultúrákat tapasztaljanak meg és új emberekkel találkozzanak, ez elősegíti a kultúrák és közösségek közötti megértést és megbecsülést. A turizmusnak ez a formája segíthet a közösségérzet és a büszkeség érzésének kialakításában is – közölték.

A sportturizmus a teljes idegenforgalmi ágazat 10 százalékát képviseli és előrejelzések alapján a sportesemények 2023-ban ösztönözni fogják az utazásokat,

a sportturizmus esetében nemzetközi szinten közel 12 százalékos növekedés várható az év során – tették hozzá.

Példaként említette az elemzés Kínát, amely ugyan visszalépett a júniusi Ázsia-kupa labdarúgótorna megrendezésétől, de a zéró-Covid-korlátozások enyhítése jegyében 2023 szeptemberében már otthont ad az elhalasztott Ázsiai Játékoknak, miközben Franciaország a 2024-es nyári olimpiai játékok és az idei rögbi-világbajnokság kapcsán számít turizmusa fellendülésére.

A kutatások azt is kimutatták, hogy a sportturizmusban részvevők hosszabb időt töltenek és többet költenek a turisztikai célpontokon, emellett erősebb érzelmi kötődést alakítanak ki az úti célponttal, és a későbbiekben nagyobb eséllyel térnek vissza oda – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.