Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Debrecen, 2021. október 7. Bácsi Edit Andrea technikus tanuló kékfrankos fürtökkel a szüreten. Az étkezési- és csemegeszőlő után, megkezdődött a borszőlők szüretelése is a debreceni kertekben. A könnyű, asztali borokat adó kékfrankos, merlot, kadarka fajták szedését a pallagi tangazdaságban, az őszi gyakorlaton lévő szakközépiskolások és kertészmérnök hallgatók segítik. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Érkezik sokak kedvenc gyümölcse, egyre többet eszünk belőle

Hamarosan megjelenik a piacok kínálatában a zamatos hazai csemegeszőlő. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség és Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közös körképe szerint évente mintegy 10-12 ezer tonna friss piaci fogyasztásra szánt étkezési szőlő kerül a piacra, a hazai fogyasztás azonban ennél magasabb.

A nyár végi - őszi időszak egyik legkedveltebb gyümölcse a csemegeszőlő. Különleges beltartalmi értékeinek köszönhetően nem véletlenül tartozik az egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsök közé a világon. Magyarországon augusztus közepén-végén jelenik meg a piacokon a hazai csemegeszőlő, korai érésű fajtákkal.

Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta és 2 csemegeszőlő klón található a Nemzeti Fajtajegyzékben.

Emellett számos borszőlőként besorolt fajta is keresett étkezési szőlőként. A fajták sokszínűségének köszönhetően folyamatos érési sort kapunk, így júliustól októberig fogyaszthatjuk a gyümölcsöt – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) közös sajtóközleményében. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova.

A csemegeszőlő fajtákat piaci szempontból színük szerint csoportosítjuk: fehér, kék, piros, valamint bogyóméretük és alakjuk (kerek, hosszúkás), fürtméretük szerint (tömegük alapján), valamint megkülönböztetünk magos és magnélküli fajtákat. Ez utóbbiak az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vásárlók és fogyasztók körében.

Hazánkban az idén mintegy 371 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun megye (142 hektár), Heves megye (62 hektár) és Tolna megye (46 hektár). Ugyanakkor a kettős hasznosítású, borszőlőként besorolt, de friss fogyasztásra is használható fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1 000 hektárt tesz ki. A friss piacra kerülő étkezési szőlő mennyisége évente 10 000-12 000 tonna körül alakul.

A termőterület az elmúlt években nem változott, ennek oka, hogy a csemegeszőlő-termesztés kifejezetten tőke és beruházásigényes kultúra, nagyon magas szaktudást, precizitást, odafigyelést igénnyel, ráadásul jelentős mértékben kitett az időjárási kockázatoknak is. A kereslet ugyanakkor jelentős: 20 éve világszerte folyamatosan nő az igény a jó minőségű csemegeszőlőre.

Magyarországon az egy főre jutó csemegeszőlőfogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető és folyamatosan emelkedik.

A növekvő trendet az import adatok is alátámasztják: az elmúlt négy évben gyakorlatilag a duplájára emelkedett a csemegeszőlő behozatal (a 2018-as 7100 tonna után 2021-ben 14 400 tonna volt az import). Elsősorban olasz, kisebb mennyiségben argentin, brazil, chilei, dél-afrikai vagy perui csemegeszőlővel találkozhatunk a boltok polcain. A hazai gyümölcsöt főként a piacokon vagy a zöldséges boltokban találhatjuk meg.

Vásárláskor, szüretkor figyelni kell arra, hogy a szőlő nem utóérő gyümölcs: ha nem teljes érésben szedik le, akkor éretlen is marad. Minél érettebb, annál értékesebb a szervezet számára, mivel annál több antioxidánst tartalmaz. Vásárláskor fordítsunk figyelmet a fürtök épségére és a bogyók feszességére is. A hűtőben a szőlő egy hétig is eláll – zárul a közlemény.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×