Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Nyitókép: Pixabay

Decemberre az élelmiszer-infláció is egyszámjegyű lesz - állítja az elemző

Júliusban 29,3 százalékról 23,1-re csökkent éves összehasonlításban az élelmiszerinfláció Magyarországon, júniushoz képest pedig összességében csaknem 1 százalékkal olcsóbbak lettek az élelmiszerek. Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának senior elemzője szerint jó esély van arra, hogy folytatódik a jelenlegi tendencia, így decemberre egyszámjegyűre, 5-8 százalékra mérséklődhet az élelmiszerek drágulása.

A 2023 júniusról júliusra való változást mérő mutató már -0,9 százalék, vagyis júliusban közel 1 százalékkal már olcsóbb volt egy bevásárlás, mint az előző hónapban. Az élelmiszerek árának csökkenéséhez hozzájárul az is, hogy egyszerűbb az előállításuk, ugyanis

  • nagyot estek a gabonaárak, aminek hatása van a pékáruk előállításán kívül a vágóállatok árára is, valamint
  • a gáz- és a villamos-energia ára töredéke annak, mint amiről tavaly ilyenkor beszélhettünk,

- mondta az InfoRádióban az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának senior elemzője.

Emelkedett ugyanakkor július 1-jétől a környezetvédelmi termékj, de Héjja Csaba szerint az adatok azt mutatják, hogy ez a költség még nem épült be az árakba.

"Azért sem gondolom, hogy ez nagyon gyorsan megtörténne - sőt, talán az idei évben ez nem is történik meg -, mert a kiskereskedelemben és az élelmiszeriparban az értékesítési adatok volumenében - az inflációtól szűrt adatokat tekintve - kétszámjegyű visszaesés van. Vagyis mínusz 10 százalék az a volumen az előző évhez képest, amit az élelmiszeripar kibocsát, illetve amit mi fogyasztók a boltban megvásárolunk. A boltokban tapasztalható keresletcsökkenés pedig jellemzően azt jelenti, hogy a üzletekben lévő árukínálatot akciózzák. Emiatt úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a környezetvédelmi termékdíj árakba való beépítése nem fog most beleférni."

Az MBH senior elemzője szerint talán az év folyamán és a jövő év elején eloszlatva, nagyon apró lépésekben épülhet be esetleg ez a költség.

Ha a hatósági árak bevezetése satufék volt, akkor a mostani kormányzati intézkedések - az árstopok kivezetése és a kötelező akciózás - inkább egy motorfékhez hasonló hatást mutatnak

- illusztrálta a várható lassabb árszintváltozást Héjja Csaba. Meglátása szerint az árstopok azonnali kivezetése bizonyos termékeknél talán okozhat áremelkedést, viszont az inflációs mutatóban ez már nem fog látszani, mert más termékek ára olyannyira csökken, hogy azoknál lassan már a 2021 év végi árcímkéket láthatjuk.

Hangsúlyozta: minden arra mutat, hogy az általános infláció is egy számjegyű lesz néhány hónapon belül, az az élelmiszereknél pedig ezt nagy biztonsággal ki lehet jelenteni.

"Ha nem történik olyan esemény a világpiacon, amitől ismét felborulnának a jól megszokott rendszerek, akkor

decemberre jó eséllyel 5-8 százalékos élelmiszer-inflációs mutatót fogunk látni. Havi 1-2 százalékos csökkenésekről beszélünk,

ami nem feltétlenül értelmezhető összeg mondjuk egy nagybevásárlást tekintve, ami 20-40 ezer forintos összeg, de összességében így is olcsóbb lesz."

Kiemelte még a reálbér-növekedést, amely szerinte "ha visszaáll arra a pályára, amelyen 2019-2020-ig volt, akkor nemcsak hogy olcsóbb lesz a bevásárlás, hanem ugyanolyan kicsi teher lesz, mint amilyen előtte volt".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre is jelezhető, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – erről publikáltak magyar kutatók tanulmányt egy rangos nemzetközi lapban. Az elemzés alapját az Országos Mentőszolgálat több mint 114 ezer esete jelentette. Az InfoRádió Pál-Jakab Ádámot, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidensét, a tanulmány első szerzőjét kérdezte.

Vízstratégia: a helyi szennyvíztisztításnak is szerepe lehetne

A készülő új vízgazdálkodási stratégia egyik fontos eleme lehet a megtisztított háztartási szennyvíz helyben tartása és hasznosítása. Az InfoRádióban nyilatkozó szakember szerint felül kell vizsgálni a több mint húsz éve alkalmazott hazai gyakorlatot, mert az egyedi szennyvíztisztítók használatát jelenleg településenként eltérő szabályok korlátozhatják.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Ha kismértékben is, de tovább emelkedett a klímaváltozás fő felelősének tartott üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2026 első felében. A kibocsátáscsökkentési folyamat országonként és ágazatonként egyenetlenül zajlik: a két legnagyobb kibocsátónak számító Kínában és az Egyesült Államokban csökkent az emisszió, míg India és Brazília kibocsátása nőtt; az emisszió növekedéséhez legnagyobb mértékben a közúti közlekedés járult hozzá, a villamosenergia-ipar és a feldolgozóipar kibocsátása viszont csökkent. A hőmérséklet-emelkedés a csúcspontján már a legoptimistább forgatókönyv szerint is 1,8 fokkal haladja majd meg az iparosodás előtti szintet, de a legtöbb szcenárió magasabb csúcsértékeket vetít előre, már a következő évtizedekre. Ezzel együtt még mindig lehetséges a hőmérséklet csökkentése és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×