Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels.com

Felfoghatatlan nagyságú vagyonokat vihettek ki Magyarországról

Magyarország egyrészről adóparadicsom a cégeknek, de a hazai GDP közel 5 százalékát mentették ki a legvagyonosabbak - derül ki a Tax Justice Network friss jelentéséből.

A gazdasági jelentést a Portfolio ismertette. Ami a magyarországi helyzetet illeti, miközben hazánk is adóparadicsomnak tekinthető a 9 százalékos nominális társasági adóval, összességében még így is nagy vesztese az agresszív adótervezéssel élő cégek adóelkerülésének, valamint a gazdagabb magánszemélyek vagyonelrejtésének. Ennek eredménye ugyanis, hogy az alacsony adókulcs miatt Magyarországra mintegy 1137 millió dollárnyi nyereségátcsoportosítás érkezik.

A társasági adóval való visszaélés miatti éves adóveszteség évente 315,2 millió dollárnyi - 110,5 milliárd forintnyi - éves adóveszteséget okoz. Pontosabban ez az összeg azt az adóbevételt jelenti, amelyet a multinacionális vállalatok nyereségátcsoportosítási és egyéb adóelkerülési gyakorlata miatt a kormány nem tud beszedni.

Mindez a magyar bruttó hazai össztermék (GDP) 0,2 százalékát teszi ki.

A jelentés feltárja a magyar állampolgárok által birtokolt offshore pénzügyi vagyonok méretét is. Ennek egy fontos megállapítása, hogy a magyar állampolgárok offshore vagyona 7,7 milliárd dollárt, azaz 2765 milliárd forintot tesz ki, ez pedig a magyar bruttó hazai össztermék 4,7 százalékának felel meg.

A számítások szerint az offshore pénzügyi eszközök pedig évente 57,5 millió dollár (19,85 milliárd forint) adóbevétel-kiesést okoznak a költségvetésnek. Ez az adókiesés azt az elmaradt adóbevételt jelenti, amelyet a magyar kormány akkor szedett volna be, ha ezeket az offshore vagyonokat belföldi adóztatás alá vetették volna.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×