Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Az Európai Központi Bank frankfurti székháza a Majna partján a koronavírus-járvány idején, 2020. május 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Az EKB is tovább emelt a kamatokon

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,25 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,50 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,75 százalékra emelkedik 2023. augusztus 2-i hatállyal.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, júniusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy

az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad.

A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához - áll a közleményben.

Az utolsó értekezlet óta megfigyelhető folyamatok támogatják a várakozást, amely szerint az infláció az év hátralevő részében tovább esik, de huzamos ideig a cél fölött marad. Miközben egyes mérőszámok az enyhülés jeleit mutatják, az inflációs alapmutatók mindent egybevéve továbbra is magasak. A múltbeli kamatemelések hatása továbbra is teljes erővel átgyűrűzik: a finanszírozási feltételek ismét szigorodtak, egyre jobban visszafogják a keresletet, ami fontos tényező abban, hogy az infláció visszatérjen a célhoz - olvasható az EKB közleményében.

A Kormányzótanács jövőbeli döntései garantálják, hogy az EKB irányadó kamatait megfelelően restriktív szinten határozzák meg, amíg az infláció visszatér a 2 százalékos középtávú célhoz.

A kötelező tartalék kamatozását 0 százalékon állapították meg.

Az eszközvásárlási program (APP) egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, mivel

az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) illetően a Kormányzótanácsnak az a szándéka, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy elkerülje a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát.

Az EKB közleménye szerint ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a Kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban levő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájának alapállásához.

A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák elhárításához, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az euróövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását sikeresebben teljesítse - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×