Infostart.hu
eur:
387.42
usd:
335.13
bux:
0
2026. március 26. csütörtök Emánuel
Az Európai Központi Bank frankfurti székháza a Majna partján a koronavírus-járvány idején, 2020. május 1-jén.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Az EKB is tovább emelt a kamatokon

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,25 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,50 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,75 százalékra emelkedik 2023. augusztus 2-i hatállyal.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak. Előző, júniusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy

az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad.

A Kormányzótanács feltett szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához - áll a közleményben.

Az utolsó értekezlet óta megfigyelhető folyamatok támogatják a várakozást, amely szerint az infláció az év hátralevő részében tovább esik, de huzamos ideig a cél fölött marad. Miközben egyes mérőszámok az enyhülés jeleit mutatják, az inflációs alapmutatók mindent egybevéve továbbra is magasak. A múltbeli kamatemelések hatása továbbra is teljes erővel átgyűrűzik: a finanszírozási feltételek ismét szigorodtak, egyre jobban visszafogják a keresletet, ami fontos tényező abban, hogy az infláció visszatérjen a célhoz - olvasható az EKB közleményében.

A Kormányzótanács jövőbeli döntései garantálják, hogy az EKB irányadó kamatait megfelelően restriktív szinten határozzák meg, amíg az infláció visszatér a 2 százalékos középtávú célhoz.

A kötelező tartalék kamatozását 0 százalékon állapították meg.

Az eszközvásárlási program (APP) egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, mivel

az eurórendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) illetően a Kormányzótanácsnak az a szándéka, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy elkerülje a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát.

Az EKB közleménye szerint ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a Kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban levő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájának alapállásához.

A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához, és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák elhárításához, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az euróövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak, hogy árstabilitási megbízatását sikeresebben teljesítse - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.26. csütörtök, 18:00
Pál István Szalonna
Kossuth-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője
Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Felpörögtek az események a Közel-Keleten - Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban visszapattantak a tőzsdék, miután több indikáció is érkezett az iráni háború deeszkalációjával kapcsolatban, beleértve Donald Trump hét eleji megszólalását az egyeztetésekről, és az amerikai béketervről. Az piacok azonban ma újra lefordultak, miután Irán jelezte, hogy nem szándékozik közvetlen tárgyalásokat folytatni az Egyesült Államokkal, még akkor sem, ha Teherán jelenleg vizsgálja az amerikai javaslatot a háború befejezésére. Abbas Araghchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a két ország közötti, közvetítőkön keresztül történő üzenetváltás nem jelenti azt, hogy tárgyalásokat folytatnánk az USA-val. Szerdán az iráni állami média arról számolt be, hogy az ország elutasítja az Egyesült Államok tűzszüneti ajánlatát, és ismertette a háború befejezésére vonatkozó saját feltételeit. Az eseményeket követően ismét lefordulás látszik a tőzsdéken, az ázsiai piacok estek ma reggel, és a határidős indexek alapján Európában is eséssel indulhat a nap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×