2021 óta komoly inflációs hullámon megy át a világ – fogalmazott a GVH podcastjában a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, hozzátéve, hogy a kelet-európai gazdaságokban lényegesen magasabb a drágulás mértéke, mint a nyugat-európaiakban. Megjegyezte: mindenütt a 15-20 százalék és afölötti árindexek voltak a jellemzők az elmúlt fél-háromnegyed évben, míg hazánkban áprilisban is 24 százalékot mértek, ami körülbelül 10 százalékponttal volt magasabb a régiós átlagnál, emiatt pontosan kell érteni a mögöttes fogalmakat.

Ezek között szerepel a kereslet-kínálat változása, valamint a nyersanyagpiac helyzete – mondta Virág Barnabás, aki harmadik elemként a pénzpiacok működését, negyedikként a munkaerőpiacot jelölte meg. Az MNB-alelnök szerint az említett tényezők aspektusából

a magyar a legkitettebb gazdaságok közé tartozik, és ez okozta, hogy az inflációs szintünk az egekbe ugrott.

Voltak persze belső hatások is, mint mondjuk a kereslet nagy volumenű bővítése a költségvetési oldalról – jegyezte meg –, de az ország évtizedek alatt kialakított sajátos energiamixe miatt a gázárak gyors emelkedése is rendkívül hátrányosan hatott. Virág Barnabás szerint ezeket mindenképp kezelni kell majd.

A fent említettekhez jött a pszichológiai hatás: ha emelkednek az árak, mindenki emelni szeretne.

Mindez úgynevezett profitvezérelt infláció kialakulásához vezetett nagyon sok országban. Virág Barnabás egy friss OECD-tanulmányt ismertetve megjegyezte: a profitnövekmény hatása Magyarországon volt a legerőteljesebb a vállalati működésben. Ennek részben az is oka, hogy olyan területeken (energiapiac, élelmiszerpiac, stb.) jelentek meg a költségnövekedések, ahol a verseny, a termelékenység és a termelési hatékonyság amúgy is alacsonyabb volt a magyar gazdaságban.

Számítások szerint ez 2022 második felében vált fontos inflációs tényezővé – mondta Virág Barnabás, aki szerint rövid távon a szűkülő piac engedni kényszerül az árakból. Meglátása szerint a versenyszabályozó hatóságok komoly feladat előtt állnak, hogy sikerüljön megoldaniuk azt a kérdést, hogy a növekvő munkaerőköltség mellett helyreálljon az infláció.

Az MNB alelnöke hangsúlyozta: a jegybank feladata a kamatpolitikáján keresztül az inflációt csökkentő kamatkondíciók kialakítása, amihez pozitív reálkamatot látnak szükségesnek, tehát

nem lehet visszatérés abba a negatív reálkamatközegbe, ahol korábban a világ és benne Magyarország működött.

A költségvetési politika esetében fegyelmezett gazdálkodást tartanak szükségesnek, aminek a feszes munkaerőpiac meg is adhatja a lehetőségét, hiszen folyamatos lesz a bérnövekedés, azon keresztül pedig az adóbevétel-növekmény.

A harmadik elem a versenyszabályozás lesz – vélekedett Virág Barnabás, hozzátéve: Európában leszabályoznak mindent, ami az innováció gátjává válhat, így meg kell találni az arany középutat, amiben fontos szerepe van az átláthatóságnak.