Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Young woman with red hair buying groceries in a local supermarket, feeling depressed by the high prices in the store and leaning on her shopping cart
Nyitókép: Brothers91/Getty Images

Kiszámolták, mennyivel járnak rosszabbul a bolthálózatok – az inflációnak sem tesz jót

A négy nagy kiskereskedelmi cégnek a különadó emelése várhatóan 14 milliárd forintjába kerül, de az igazi nagy ugrás 2024-ben lesz.

Újabb tehernövekedéssel néz szembe a kiskereskedelem, miután a kormány a különadó emeléséről határozott – írja a Portfolio. A teher kigazdálkodásához közel 1 százalékos általános drágításra lehet szükség, ami már az inflációban is jelentkezhet.

Az új szabályozás szerint a kereskedelmi láncoknak

  • 500 millió forint nettó bevételig nem kell adót fizetni
  • 500 millió forint és 30 milliárd forint között a korábbi 0,1 százalék helyett 0,15 százalék lesz a kulcs,
  • 30 milliárd forint és 100 milliárd forint között a korábbi 0,4 százalék helyett 1 százalékot kell fizetni,
  • 100 milliárd forint felett pedig 2,7 százalékhelyett idén 4,1, százalékot kell befizetniük a cégeknek. 2024-től a felső kulcs tovább nő, 4,1 százalékról 4,5-re.

A négy nagy kiskereskedelmi cégnek, az Aldinak, az Auchannak, a Pennynek és a Sparnak a gazdasági portál számítása szerint közel 69 milliárd forint ágazati különadót kellett tavaly befizetnie. Idén az alsóbb adókulcsok növekedése még csak pár 100 milliós adófizetési többletet jelentenek azonban a 2,7 százalék 4,1-re növekedése már óriási extra összeget jelent. A számítás szerint

a négy cég adóterhe meghaladhatja a 83 milliárd forintot 2023-ban,

míg 2024-ben az adókulcs emelkedése miatt a becslések szerint a 104 milliárdot is elérheti a különadó.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×