Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Young woman with red hair buying groceries in a local supermarket, feeling depressed by the high prices in the store and leaning on her shopping cart
Nyitókép: Brothers91/Getty Images

Kiszámolták, mennyivel járnak rosszabbul a bolthálózatok – az inflációnak sem tesz jót

A négy nagy kiskereskedelmi cégnek a különadó emelése várhatóan 14 milliárd forintjába kerül, de az igazi nagy ugrás 2024-ben lesz.

Újabb tehernövekedéssel néz szembe a kiskereskedelem, miután a kormány a különadó emeléséről határozott – írja a Portfolio. A teher kigazdálkodásához közel 1 százalékos általános drágításra lehet szükség, ami már az inflációban is jelentkezhet.

Az új szabályozás szerint a kereskedelmi láncoknak

  • 500 millió forint nettó bevételig nem kell adót fizetni
  • 500 millió forint és 30 milliárd forint között a korábbi 0,1 százalék helyett 0,15 százalék lesz a kulcs,
  • 30 milliárd forint és 100 milliárd forint között a korábbi 0,4 százalék helyett 1 százalékot kell fizetni,
  • 100 milliárd forint felett pedig 2,7 százalékhelyett idén 4,1, százalékot kell befizetniük a cégeknek. 2024-től a felső kulcs tovább nő, 4,1 százalékról 4,5-re.

A négy nagy kiskereskedelmi cégnek, az Aldinak, az Auchannak, a Pennynek és a Sparnak a gazdasági portál számítása szerint közel 69 milliárd forint ágazati különadót kellett tavaly befizetnie. Idén az alsóbb adókulcsok növekedése még csak pár 100 milliós adófizetési többletet jelentenek azonban a 2,7 százalék 4,1-re növekedése már óriási extra összeget jelent. A számítás szerint

a négy cég adóterhe meghaladhatja a 83 milliárd forintot 2023-ban,

míg 2024-ben az adókulcs emelkedése miatt a becslések szerint a 104 milliárdot is elérheti a különadó.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×