Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
319.96
bux:
0
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
Mahinda (b) és Plumal Srí Lanka-i vendégmunkások dolgoznak a Ditrói pékségben a székelyföldi Ditróban 2020. február 3-án. Elsősorban nem a Srí Lanka-i vendégmunkások megjelenését kifogásolja a község lakossága, hanem a pékséget működtető helyi vállalkozónak a magatartását, aki szerintük nem becsüli meg a helyi munkaerőt - derült ki a február 1-jén tartott falugyűlésen, amelyet Puskás Elemér polgármester hívott össze a vendégmunkások alkalmazása miatt kialakult közfelháborodás megvitatására.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Szigorodhat a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatása

Ameddig rendelkezésre áll, addig magyar munkavállalókkal töltené be az üres állásokat a kormány. Erről szól az a törvényjavaslat, amelyet a tervek szerint még a tavaszi ülésszakban elfogadhat a parlament – közölte a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Czomba Sándor azt is hozzátette, hogy a várhatóan november elsejétől hatályos jogszabály azt is korlátozná, hogy mennyi ideig foglalkoztatható egy harmadik országból érkező munkavállaló Magyarországon.

A legfontosabb a magyar munkahelyek megvédése, és hogy ameddig van magyar munkavállaló, addig velük töltsük fel a szükséges létszámot – szögezte le Czomba Sándor. A harmadik országbeliek – szabályozott, megfelelően irányított és átlátható módon történő – foglalkoztatása pedig csak akkor jöhet szóba, amennyiben a beruházások újabb munkáskezeteket igényelnek – tette hozzá az államtitkár az új törvény ismertetve. Minderre azért van szükség, mert az ide vonatkozó hatályos törvény meglehetősen „szerteágazó és átláthatatlan”, amit szeretnének egyértelműsíteni.

A fő csapásirányt illetően a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt közölte: ahogyan eddig, ezután is lesz kvóta – valószínűleg több is –, ugyanakkor mindenképp sort fognak keríteni egy munkaerő-piaci vizsgálatra, és azon szakmák esetében, ahol viszonylag jelentős létszámban vannak jelen magyar álláskeresők, ott nem fogják engedélyezni a vendégmunkások, illetve harmadik országbeliek foglalkoztatását.

Vagyis a legfontosabb, hogy a magyar, még „hadra fogható” állományt találják meg,

amihez mindenféle eszközt meg kell ragadni, bár erről nem a készülő, új törvény rendelkezik – ismételte meg Czomba Sándor.

Tervek szerint a vendégmunkások alapvetően két évre kaphatnának tartózkodási engedélyt, amihez automatikusan párosulna a munkavállalási engedély, ami további egy évre meghosszabbítható lenne. Viszont a hosszabbításánál ismét kötelező lenne a már említett munkaerő-piaci vizsgálat, hogy akkor épp hogyan is áll a hazai munkaerőpiac.

A részletek kidolgozása csak ezután kezdődik, így azon szakmák beazonosítása, ahol különösképp előnyben részesítenék a magyar munkavállalókat – és semmiképp nem szeretnének harmadik országbeli munkavállalókat – még folyamatban van – mondta érdeklődésünkre Czomba Sándor. Az államtitkár végül megjegyezte, az ukránokat és szerbeket nem számolva 80 ezerre tehető a harmadik országbeliek száma, ami viszonylag alacsonynak mondható például a V4 országokhoz viszonyítva.

Magyarországra – Brazíliától kezdve Mongólián és Vietnámon át a Fülöp-szigetekig – 15 országból érkezhetnek könnyített módon vendégmunkások, akikkel számost területen találkozhatunk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

Így változott meg az magyar–amerikai viszony egy év alatt

180 fokos fordulatot vettek az amerikai-magyar kapcsolatok Donald Trump újbóli beiktatása után – erről beszélt az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke. Törcsi Péter szerint ez a mostani a jó viszony is a tétje az áprilisi országgyűlési választásoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.12. csütörtök, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Európai cégóriásról álmodnak, de Brüsszel "lábbal tiporja" összeolvadási elképzeléseket

Kérlelhetetlennek tűnik az unió tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős biztosa, Teresa Ribera, aki a gyakorlatban közvetlenül felel azért, hogy milyen cégek léphetnek fúzióra anélkül, hogy monopolhelyzetek alakulnának ki. A versenyképességi témakör a védelem mellett egyértelműen az EU egyik fő prioritásává vált az utóbbi években, és sokan hiszik, hogy a kontinensméretű cégek lennének erre a legkézenfekvőbb válaszok, azonban Ribera szerint más út is van a lemaradás elkerülésére, így nem enged az összeolvadni vágyó telekommunikációs cégeknek – írja a Financial Times.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×