Infostart.hu
eur:
386.64
usd:
331.93
bux:
119656.67
2026. január 14. szerda Bódog
A neckarwestheimi atomerőmű 2023. április 10-én. Németországban a tervezettnél később, áprilils 15-én leállítják a még működő három atomerőművet (Emsland, Isar 2, Neckarwestheim 2) is.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Litkei Máté: az atomerőmű-bezárás súlyos törést okozott Németországban

A múlt hét végén leállították az utolsó német atomerőműveit is. Az okokról az InfoRádió a Klímapolitikai Intézet igazgatóját kérdezte.

Az elmúlt években Németország mindinkább a megújuló energiák felé fordult, de mivel ezekből nem tudják fedezni a szükségleteket, ezért ha ez a trend folytatódik, akkor jelentős részben továbbra is importból, illetve a lignitfelhasználás növelésével lehet csak megoldani az ország áramellátását – mondta Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

2002-ben még Gerhard Schröder kormány döntött úgy, hogy húsz év alatt kivezetik az atomenergiát és a helyét megújuló forrásokkal töltik be - emlékeztetett Litkei Máté. Ám - mint mondta- valójában, ám a 2010-es évek elejéig mindössze három reaktort állítottak le. Aztán a fukusimai atomkatasztrófa újabb lökést adott ennek a folyamatnak és Angela Merkel kormánya úgy határozott, hogy fölgyorsítja a nukleáris energia kivezetését a német energiamixből.

Már csak azért is szükség volt erre, mert egyrészt

a német társadalomban is nagy volt az atomenergia elutasítottsága,

másrészt a sajtó is komoly nyomást gyakorolt a kormányra, hogy mielőbb zárja be a reaktorokat. Ez a folyamat zárult le év április 15-én, amikor az utolsó három atomreaktort is leállították.

A Klímapolitikai Intézet igazgatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már egyre kevesebb német ellenzi a nukleáris energiát. Míg 2016-ban a közvélemény több mint hatvan százaléka elutasította az atomerőműveket, addig ez az arány ma már alig húsz százalék. A közvélekedés megváltozása azonban egyáltalán nem elegendő az atomreaktorok újraindításához.

Egy ilyen erőmű ugyanis nagyon bonyolult üzem,

ha leállítják, akkor hosszadalmas eljárások sora kell ahhoz, hogy újból működhessen.

Ráadásul a korábban meghirdetett atomellenes politika miatt az erőművekben dolgozó szakemberek többsége is máshol keresett munkát. Így még ha meg is lenne a politikai akarat az atomerőművek újraindítására, akkor sem biztos, hogy találnának ehhez elegendő, képzett szakembert.

Ellenben Litkei Máté szerint máris vannak arra utaló jelek, hogy a német politikai vezetés újból az atomenergia felé fordul. Például Bajorország miniszterelnöke azt kérte: úgy módosítsák a szövetségi törvényt, hogy az egyes tartományok saját maguk dönthessenek az atomerőművek üzemeltetéséről. A német energiapolitikában törésvonalak rajzolódnak ki, amit az is jelez, hogy az atompártiak egyre hangosabbak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×