Infostart.hu
eur:
361.23
usd:
317.92
bux:
144337.55
2026. július 28. kedd Szabolcs
A neckarwestheimi atomerőmű 2023. április 10-én. Németországban a tervezettnél később, áprilils 15-én leállítják a még működő három atomerőművet (Emsland, Isar 2, Neckarwestheim 2) is.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Litkei Máté: az atomerőmű-bezárás súlyos törést okozott Németországban

A múlt hét végén leállították az utolsó német atomerőműveit is. Az okokról az InfoRádió a Klímapolitikai Intézet igazgatóját kérdezte.

Az elmúlt években Németország mindinkább a megújuló energiák felé fordult, de mivel ezekből nem tudják fedezni a szükségleteket, ezért ha ez a trend folytatódik, akkor jelentős részben továbbra is importból, illetve a lignitfelhasználás növelésével lehet csak megoldani az ország áramellátását – mondta Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója.

2002-ben még Gerhard Schröder kormány döntött úgy, hogy húsz év alatt kivezetik az atomenergiát és a helyét megújuló forrásokkal töltik be - emlékeztetett Litkei Máté. Ám - mint mondta- valójában, ám a 2010-es évek elejéig mindössze három reaktort állítottak le. Aztán a fukusimai atomkatasztrófa újabb lökést adott ennek a folyamatnak és Angela Merkel kormánya úgy határozott, hogy fölgyorsítja a nukleáris energia kivezetését a német energiamixből.

Már csak azért is szükség volt erre, mert egyrészt

a német társadalomban is nagy volt az atomenergia elutasítottsága,

másrészt a sajtó is komoly nyomást gyakorolt a kormányra, hogy mielőbb zárja be a reaktorokat. Ez a folyamat zárult le év április 15-én, amikor az utolsó három atomreaktort is leállították.

A Klímapolitikai Intézet igazgatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ma már egyre kevesebb német ellenzi a nukleáris energiát. Míg 2016-ban a közvélemény több mint hatvan százaléka elutasította az atomerőműveket, addig ez az arány ma már alig húsz százalék. A közvélekedés megváltozása azonban egyáltalán nem elegendő az atomreaktorok újraindításához.

Egy ilyen erőmű ugyanis nagyon bonyolult üzem,

ha leállítják, akkor hosszadalmas eljárások sora kell ahhoz, hogy újból működhessen.

Ráadásul a korábban meghirdetett atomellenes politika miatt az erőművekben dolgozó szakemberek többsége is máshol keresett munkát. Így még ha meg is lenne a politikai akarat az atomerőművek újraindítására, akkor sem biztos, hogy találnának ehhez elegendő, képzett szakembert.

Ellenben Litkei Máté szerint máris vannak arra utaló jelek, hogy a német politikai vezetés újból az atomenergia felé fordul. Például Bajorország miniszterelnöke azt kérte: úgy módosítsák a szövetségi törvényt, hogy az egyes tartományok saját maguk dönthessenek az atomerőművek üzemeltetéséről. A német energiapolitikában törésvonalak rajzolódnak ki, amit az is jelez, hogy az atompártiak egyre hangosabbak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Csizmadia Ervin az Arénában: mi lesz Orbán Viktor sorsa?

Jelenleg nincs személyi kihívója Orbán Viktornak a Fidesz élén, ám az is látszik, hogy a párt nem olyan egységes, mint amilyennek eddig mutatta magát – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki nem számít gyors döntésekre Orbán Viktor jövőjét illetően.

Közlekedési tarifák, menetrendek – szavazásdömping az Országgyűlésben

Miután az Országgyűlés megszavazta a vagyonvisszaszerzési hivatal felállítását, újabb kérdésekről is döntött az uniós pénzek hazahozatala kapcsán: például országos közlekedésszervező jön létre, amely dönt a tarifákról, menetrendekről, egy másik szervezet feladata pedig a járművek beszerzése lesz. Megkezdődött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat vitája. Benyújtották közben a szakképzési centrumokban a kancellári munkakört január 1-jével megszüntető törvénymódosítást is az Országgyűlésnek.
Megsúgta a dörzsölt befektető: ezekben a forró állampapírokban lát most óriási fantáziát

Megsúgta a dörzsölt befektető: ezekben a forró állampapírokban lát most óriási fantáziát

Az olasz Azimut Csoport egyik alapkezelője szerint a japán államkötvények kínálják jelenleg a globális kötvénypiac egyik legvonzóbb lehetőségét, még annak ellenére is, hogy sokan rendkívül kockázatosnak tartják azokat - írja a Bloomberg. Nicolo Bocchin, a 180 milliárd dolláros vagyont kezelő társaság dubaji székhelyű, kötvényekért felelős globális vezetője arra számít, hogy a japán jegybank nem fogja agresszíven emelni a kamatokat, mivel véleménye szerint a piac túlbecsüli a szigetország inflációs kilátásait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×