eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Close-up of unrecognizable man purchasing bananas at self-checkout kiosk in grocery store
Nyitókép: Grace Cary/Getty Images

Ötven éve találták ki, azóta minden bevásárlásnál használjuk

Több milliárd vonalkódot olvasnak le minden nap repterektől élelmiszerboltokig sokféle helyszínen.

A lézerolvasók és a vonalkódok közösen változtatták meg a kereskedelmet: leegyszerűsítették a termékek kezelését, visszaküldését, sőt, lehetőséget teremtettek arra, hogy ma önkiszolgáló kasszákat használhassunk – írja a CNN.

A vonalkód hatása forradalmi volt Neil Saunders, a GlobalData ügyvezető igazgatója szerint, mivel lehetővé tette a kiskereskedők számára a "hatékonyabb és költséghatékonyabb" működést, valamint rugalmasságot biztosított az árképzésben. Ma már alig van olyan termék, amely ne használna vonalkódot az azonosításhoz.

Eredete ugyanakkor némileg homályba vész, többen is magukénak tulajdonítják feltalálását. Az ugyanakkor tény, hogy ahhoz többek közt

az amerikaiak sorban állás kapcsán kialakult frusztrációja vezetett a második világháború után.

Már a negyvenes években dolgoztak olyan rendszeren, amely felgyorsítja a fizetést a boltokban: Bernard Silver és Norman Joseph Woodland, a philadelphiai Drexel Egyetem két végzős hallgatója 1952-ben szabadalmat kapott egy korai vonalkódrendszerre. Woodland később azt mondta, hogy a mintát a cserkészeknél tanult Morse-kód ihlette.

A kezdeti vonalkód ugyanakkor leginkább egy ökör szemére hasonlított, koncentrikus körökből állt és nehéz volt leolvasni. Hosszú időbe telt, mire megszületett a lézeres leolvasás módszere és a vonalkódok elég jól működtek ahhoz, hogy használatuk széles körben terjedhessen el.

Eközben ugyanakkora a Kroger, a Food Fair és a brit Sainsbury's szupermarketláncok – valamint az RCA és az IBM – szintén prototípusokon vagy projekteken dolgoztak, de meglepő ellenállásba ütköztek. Az élelmiszergyártók kezdetben ellenezték az univerzális rendszert, a konzervgyártók pedig gyűlölték a termékük megbélyegzésének ötletét és a potenciális többletköltséget is. A technológia gyorsasága és kényelme végül győzött.

A hatvanas években kezdték el igazán komolyan venni a vonalkódot: David J. Collins, a Sylvania Electrics laboratórium építőmérnöke a vonalkódok fényvillanásokkal történő beolvasásán dolgozott,

a rendszert kezdetben vasúti kocsik nyomon követésére használta,

különböző színű sávok mintáival jelölve azokat. Vannak, akik őt tekintik a vonalkód atyjának, mások azonban 1973 áprilisára teszik a vonalkód születését, amikor is az IBM változatát elfogadták használatra. A cég vezető mérnöke, George Laurer alkotta meg ezt a verziót.

A következő évben aztán egy ohiói szupermarketben először használták élesben a technológiát egy pénztárnál: egy csomag Wrigley's rágógumit tartalmazó pakkot húztak le elsőként. Akkor 1 dollár 39 centet kellett ezért fizetnie a vásárlónak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×