Infostart.hu
eur:
386.31
usd:
331.79
bux:
118863.12
2026. január 13. kedd Veronika
Close-up of unrecognizable man purchasing bananas at self-checkout kiosk in grocery store
Nyitókép: Grace Cary/Getty Images

Ötven éve találták ki, azóta minden bevásárlásnál használjuk

Több milliárd vonalkódot olvasnak le minden nap repterektől élelmiszerboltokig sokféle helyszínen.

A lézerolvasók és a vonalkódok közösen változtatták meg a kereskedelmet: leegyszerűsítették a termékek kezelését, visszaküldését, sőt, lehetőséget teremtettek arra, hogy ma önkiszolgáló kasszákat használhassunk – írja a CNN.

A vonalkód hatása forradalmi volt Neil Saunders, a GlobalData ügyvezető igazgatója szerint, mivel lehetővé tette a kiskereskedők számára a "hatékonyabb és költséghatékonyabb" működést, valamint rugalmasságot biztosított az árképzésben. Ma már alig van olyan termék, amely ne használna vonalkódot az azonosításhoz.

Eredete ugyanakkor némileg homályba vész, többen is magukénak tulajdonítják feltalálását. Az ugyanakkor tény, hogy ahhoz többek közt

az amerikaiak sorban állás kapcsán kialakult frusztrációja vezetett a második világháború után.

Már a negyvenes években dolgoztak olyan rendszeren, amely felgyorsítja a fizetést a boltokban: Bernard Silver és Norman Joseph Woodland, a philadelphiai Drexel Egyetem két végzős hallgatója 1952-ben szabadalmat kapott egy korai vonalkódrendszerre. Woodland később azt mondta, hogy a mintát a cserkészeknél tanult Morse-kód ihlette.

A kezdeti vonalkód ugyanakkor leginkább egy ökör szemére hasonlított, koncentrikus körökből állt és nehéz volt leolvasni. Hosszú időbe telt, mire megszületett a lézeres leolvasás módszere és a vonalkódok elég jól működtek ahhoz, hogy használatuk széles körben terjedhessen el.

Eközben ugyanakkora a Kroger, a Food Fair és a brit Sainsbury's szupermarketláncok – valamint az RCA és az IBM – szintén prototípusokon vagy projekteken dolgoztak, de meglepő ellenállásba ütköztek. Az élelmiszergyártók kezdetben ellenezték az univerzális rendszert, a konzervgyártók pedig gyűlölték a termékük megbélyegzésének ötletét és a potenciális többletköltséget is. A technológia gyorsasága és kényelme végül győzött.

A hatvanas években kezdték el igazán komolyan venni a vonalkódot: David J. Collins, a Sylvania Electrics laboratórium építőmérnöke a vonalkódok fényvillanásokkal történő beolvasásán dolgozott,

a rendszert kezdetben vasúti kocsik nyomon követésére használta,

különböző színű sávok mintáival jelölve azokat. Vannak, akik őt tekintik a vonalkód atyjának, mások azonban 1973 áprilisára teszik a vonalkód születését, amikor is az IBM változatát elfogadták használatra. A cég vezető mérnöke, George Laurer alkotta meg ezt a verziót.

A következő évben aztán egy ohiói szupermarketben először használták élesben a technológiát egy pénztárnál: egy csomag Wrigley's rágógumit tartalmazó pakkot húztak le elsőként. Akkor 1 dollár 39 centet kellett ezért fizetnie a vásárlónak.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Kaiser Ferenc Donald Trump gigantikus Aranyflottájáról: félelmetes fegyverzettel rendelkező hadihajók lesznek

Egyetlen csatahajó megépítése is rendkívül drága, mintegy 10 milliárd dollárba kerül, így a szakértő szerint az amerikaiak tervezett Aranyflottája leghamarabb a 2030-as években szállhatna vízre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta: „a hajóépítésben világbajnok” Kínának nagyobb gyártókapacitásai vannak, mint az USA-nak, de az ázsiai nagyhatalomnak még nincs sok tapasztalata grandiózus haditengerészeti rendszer üzemeltetésével.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Súlyos csapás érte Ukrajnát, személycserék kezdődtek az ukrán elitben - Háborús híreink kedden

Oroszország tegnap hozta nyilvánosságra, hogy a pénteki, Ukrajnát ért Oresnyik-támadás azt a lvivi repülőteret érte, ahol többek között amerikai gyártmányú F-16-os vadászbombázók is állomásoztak korábban. A hétfői nappal az orosz-ukrán háború hivatalosan is átlépte a 1418 napos lélektani határt, azaz azt az időtartamot, ameddig a Szovjetunió Németországgal harcolt a második világháború alatt. Németország zöld utat adott a hazánk által is használt Lynx lövészpáncélosok Ukrajnába szállítására. Hajnalban súlyos támadás érte Ukrajnát - Kijevben elment az áram. A nap folyamán személycserékről szavazott az ukrán parlament: új védelmi miniszter, energiaügyi miniszter, technológiai miniszter és hírszerzési vezető is kinevezésre kerül. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×