Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
309.85
bux:
131342.08
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
European flags in front of the European Commission headquarters in Brussels, Belgium. ( Motion Blurred on flags)
Nyitókép: iantfoto/Getty Images

Ellentmondó vélemények arról, hogy mikor érkezhetnek a visszatartott EU-s pénzek

A Költségvetési Tanács elnöke szerint már májustól megnyílhatnak a pénzcsapok, de egy fideszes képviselő szerint erre ősznél előbb nincs esély.

A Költségvetési Tanács elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, hogy akkor utalhat májusban nagyobb összeget Magyarországnak az Európai Bizottság, ha április végéig sikerül lezárni a a fennálló vitákat. Kovács Árpád egyúttal cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány nem tervezett az idei büdzsében a hamarosan megnyíló uniós pénzekkel. Szerinte több mint 2200 milliárd forint uniós forrással számolt a kormány.

Kovács Árpád azt is hangsúlyozta, hogy uniós források folyamatosan jönnek Magyarországra, és a felfüggesztés nem érinti az előző programozási ciklus kifizetéseit, április vége után pedig a zárolt összegekhez is hozzáférhetünk.

Ami az unióval fennálló vitát illeti,

a magyar fél elvileg már csak az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos vállalásával tartozik,

amelyet az idei év márciusára vállalt teljesíteni, Varga Judit igazságügyi miniszter erről tárgyalt a múlt héten vezető uniós tisztségviselőkkel, s utána kifejezetten pozitívan nyilatkozott. A legfontosabb kérdés továbbra is, hogy ténylegesen mikor oldja fel a zárolást az Európai Bizottság, amellyel azóta újabb nézeteltérésbe keveredett a magyar kormány az Erasmus-ügyben.

Talán ennek is tulajdonítható, hogy meglehetősen borús képet festett az uniós források jövőjéről Font Sándor, a kalocsai térség fideszes országgyűlési képviselője a helyi sajtó tudósítása szerint. Egy közmeghallgatáson azt mondta, legkorábban augusztus-szeptemberben jut forráshoz az ország.

Sőt, szerinte arra kell berendezkednünk, ha bármilyen okból ezek a források nem érkeznek meg,

„Magyarországnak akkor is működőképesnek kell maradnia, beleértve a teljes államigazgatást, oktatást, egészségügyet, az állam által működtetett infrastrukturális rendszereket”.

Font Sándor szerint a késedelem oka, hogy az unió a visszatartott pénzek kifizetése előtt azt is vizsgálni kívánja, hogy a már meghozott döntések például az Országos Bírói Hivatal, az Integrációs Hatóság esetében a gyakorlatban hogyan érvényesülnek, az uniós fejlesztési pénzek „tiszta” hasznosulása biztosítva van-e az országban.

Címlapról ajánljuk
Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

Kordonbontásba kezdett Magyar Péter a Karmelitánál, megnyitják a nagyközönség előtt

„Magyarországon nincs helye kordonoknak, főleg nem közintézmények körül, amelyeket magyar emberek pénzéből építettek” – jelentette ki a kormányfő a Karmelita előtt. Vitézy Dávid is részt vett a bontásban, elmondta, 500 és 1000 milliárd forint között lesz a vári költekezés vége, eközben a magyar gyermekvédelemre, közlekedésre, vasútra sosem volt pénz. Magyar Péter bejelentést tett az épületek, illetve a beruházások további sorsáról is. A Karmelita és a Miniszterelnöki Kabinetiroda látogatható lesz. Ennek módjáról is bejelentések jöttek.

Bauer Bence: rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyvek között választhat a német kancellár pártja

Egy évvel ezelőtt alakult meg az új szövetségi német kormány Friedrich Merz kancellár vezetésével. A hármas koalíció jövőjét és az előrehozott választások eshetőségét elemezte az InfoRádió Aréna című műsorában az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója. Bauer Bence szerint tartományi szinten az AfD további térnyerése erősen destabilizálná a szövetségi kormányzatot.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

Bővelkedünk benne, mégsem élünk az ország rejtett energiatartalékával

A magyar energiarendszer zöldítésében az elmúlt években a napenergia vitte a főszerepet, miközben egy másik, időjárástól független megújuló forrás – a geotermia – a lehetőségeihez képest jóval kisebb figyelmet kapott. Pedig a Kárpát-medence adottságai európai összevetésben is kedvezőek: a hő a föld mélyéből folyamatosan rendelkezésre áll, és megfelelő geológiai környezetben hőtermelésre, sőt bizonyos esetekben villamosenergia-termelésre is alkalmassá tehető. A mélygeotermia elterjedésének kulcsa ugyanakkor nem csak műszaki kérdés: a beruházói kockázatkezelés, a visszasajtolás gyakorlata, a fogyasztók közelsége és a kiszámítható szabályozási-támogatási háttér együtt döntik el, hogy az ígéretekből mennyi lesz tényleges kapacitás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×