Infostart.hu
eur:
361.73
usd:
309.96
bux:
151742.9
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Concept photo of economic crisis, recession, financial reduction and failure.  (Note: The tiles are NOT Scrabble tiles. They are blank wooden tiles with Photoshopped generic letters. The Scrabble tiles font is different and have points at bottom right corner.)
Nyitókép: Getty Images/ Tuomas A. Lehtinen

Kétszeresére nőtt a kifizetetlen számlák aránya a magyar gazdaságban

A magyar vállalatok pesszimistábbak a régiós átlagnál az idei évvel kapcsolatban – derül ki egy, a fizetési szokásokról szóló elemzésből.

Az Atradius válaszadói szerint drámaian ronthatja a hazai gazdaság teljesítményét a világgazdaság lassulása, az energiaválság, a magas hazai infláció és az orosz-ukrán háború együttes hatása. A 200 megkérdezett hazai vállalat 40 százaléka azt tapasztalta, hogy nőtt a B2B számlák forgási sebessége, vagyis a vevőik később fizettek, mint egy évvel korábban. 2021-ben ez az arány 33 százalék volt.

Ugyanez a tendencia figyelhető meg a bedőlt követeléseknél is, ráadásul itt a növekedés kiugró. Amíg két évvel ezelőtt a számlák 2,3 százalékát kellett leírni, ez tavaly 5 százalékra nőtt.

Az agrár- és élelmiszeriparban a válaszadók 60 százaléka úgy nyilatkozott, hogy több vevőnek nyújtott hitelt a vásárláshoz, mint 2021-ben. Akkor az ügyletek 42 százaléka történt hitelre, az idén pedig 47 százalék. A szállítók ezt azzal indokolták, hogy így új ügyfeleket tudtak szerezni, illetve meg tudták őrizni a régi klienseket a versenytársak nyomása ellenére. Több vállalat a fizetési határidő meghosszabbítását is vállalta.

Tavaly 43 nap volt a fizetési határidő a két ágazatban, ez öt nappal több a 2021-es adatnál.

A hitelre történő eladás előre tört a tartós fogyasztási cikkek esetében is (53-ról 61 százalékra). Az ágazatban az átlag fizetési határidő 51-ről 49 napra csökkent.

Az acéliparban a vállalatok több mint fele (54 százalék) nem változtatott a hitelezési politikáján, 10 százalék viszont rövidebb időt adott az ügyfeleinek a számlák kifizetésére, mint 2021-ben. A fizetési határidő átlagosan 39 nap volt 2022-ben, szemben a 2021-es 35 nappal. Ezzel párhuzamosan a számlák forgási sebessége is nőtt az ágazatban, 47-ről 53 napra.

Az élelmiszeriparban a számlák 35 százalékát késve fizették ki a vevők 2022-ben, 6 százalékát pedig egyáltalán nem. A tartós fogyasztási cikkek esetében a késve fizetés aránya 33 százalék, a bedőlt követeléseké 5 százalék. Az acéliparban a vevők 31 százaléka fizette ki késve a szállítót, 4 százalék pedig egyáltalán nem fizetett – derül ki.

Az Atradius felmérése szerint a 200 magyar válaszadó 46 százaléka arra számít, hogy az idén csökken majd a vállalata teljesítménye. 49 százalék úgy véli, hogy tovább nő a számlák forgási sebessége, mert nem javul majd a vevőik likviditása.

Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Tisza-kormány: Orbán Anita feljelentést tett a lélegeztetőgép-ügyben, Magyar Péter keményen üzent az előző rendszer haszonélvezőinek

Tisza-kormány: Orbán Anita feljelentést tett a lélegeztetőgép-ügyben, Magyar Péter keményen üzent az előző rendszer haszonélvezőinek

A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×