eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Concept photo of economic crisis, recession, financial reduction and failure.  (Note: The tiles are NOT Scrabble tiles. They are blank wooden tiles with Photoshopped generic letters. The Scrabble tiles font is different and have points at bottom right corner.)
Nyitókép: Getty Images/ Tuomas A. Lehtinen

Kétszeresére nőtt a kifizetetlen számlák aránya a magyar gazdaságban

A magyar vállalatok pesszimistábbak a régiós átlagnál az idei évvel kapcsolatban – derül ki egy, a fizetési szokásokról szóló elemzésből.

Az Atradius válaszadói szerint drámaian ronthatja a hazai gazdaság teljesítményét a világgazdaság lassulása, az energiaválság, a magas hazai infláció és az orosz-ukrán háború együttes hatása. A 200 megkérdezett hazai vállalat 40 százaléka azt tapasztalta, hogy nőtt a B2B számlák forgási sebessége, vagyis a vevőik később fizettek, mint egy évvel korábban. 2021-ben ez az arány 33 százalék volt.

Ugyanez a tendencia figyelhető meg a bedőlt követeléseknél is, ráadásul itt a növekedés kiugró. Amíg két évvel ezelőtt a számlák 2,3 százalékát kellett leírni, ez tavaly 5 százalékra nőtt.

Az agrár- és élelmiszeriparban a válaszadók 60 százaléka úgy nyilatkozott, hogy több vevőnek nyújtott hitelt a vásárláshoz, mint 2021-ben. Akkor az ügyletek 42 százaléka történt hitelre, az idén pedig 47 százalék. A szállítók ezt azzal indokolták, hogy így új ügyfeleket tudtak szerezni, illetve meg tudták őrizni a régi klienseket a versenytársak nyomása ellenére. Több vállalat a fizetési határidő meghosszabbítását is vállalta.

Tavaly 43 nap volt a fizetési határidő a két ágazatban, ez öt nappal több a 2021-es adatnál.

A hitelre történő eladás előre tört a tartós fogyasztási cikkek esetében is (53-ról 61 százalékra). Az ágazatban az átlag fizetési határidő 51-ről 49 napra csökkent.

Az acéliparban a vállalatok több mint fele (54 százalék) nem változtatott a hitelezési politikáján, 10 százalék viszont rövidebb időt adott az ügyfeleinek a számlák kifizetésére, mint 2021-ben. A fizetési határidő átlagosan 39 nap volt 2022-ben, szemben a 2021-es 35 nappal. Ezzel párhuzamosan a számlák forgási sebessége is nőtt az ágazatban, 47-ről 53 napra.

Az élelmiszeriparban a számlák 35 százalékát késve fizették ki a vevők 2022-ben, 6 százalékát pedig egyáltalán nem. A tartós fogyasztási cikkek esetében a késve fizetés aránya 33 százalék, a bedőlt követeléseké 5 százalék. Az acéliparban a vevők 31 százaléka fizette ki késve a szállítót, 4 százalék pedig egyáltalán nem fizetett – derül ki.

Az Atradius felmérése szerint a 200 magyar válaszadó 46 százaléka arra számít, hogy az idén csökken majd a vállalata teljesítménye. 49 százalék úgy véli, hogy tovább nő a számlák forgási sebessége, mert nem javul majd a vevőik likviditása.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×