Infostart.hu
eur:
389.26
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Felszíni berendezések a Baltic Pipe földgázvezetékre kapcsolása miatt kibővített goleniów-i kompresszorállomáson, az északnyugat-lengyelországi város közelében 2022. szeptember 27-én, a Baltic Pipe átadásának napján. A beruházás a lengyel-dán energiabiztonsági együttműködés keretében jött létre, amellyel a norvégiai földgázt a dániai hálózaton kereszül Lengyelországba juttatják a Balti-tenger alatt. Az új vezeték éves kapacitása 10 milliárd köbméter.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Bielecki

Váratlan nyilatkozat: Katar szerint visszatér Európába az orosz gáz

Egy hétvégi energiafórumon fejtette ki gondolatait a témában Saad Sherida al-Kaabi katari energiaminiszter, a QatarEnergy állami gázcég vezetője.

Katar az egyik olyan ország, amelyhez nagy reményekkel fordultak az európai államok, hogy segítségével pótolják a kieső orosz gázmennyiséget. Az Egyesült Államok mellett Katar holtversenyben az élen állt tavaly az LNG-exportőrök listáján. Több ország is kötött LNG-vásárlási szerződéseket a közel-keleti arab emírséggel.

"Az európaiak ma azt mondják, innen nincs visszaút, de képesek vagyunk felejteni és megbocsátani. Az idő megoldja a dolgokat... Európa talán tanul majd ebből és a jövőben talán sokszínűbb energiapalettát épít ki" - mondta Shaad Sherida al-Kaabi katari energiaminiszter a hétvégén a CNBC tudósítása szerint.

Európa régóta az orosz energia, főként a földgáz legnagyobb felvásárlója: az ukrán háború következményeként azonban számos európai ország drámai mértékben csökkentette az orosz gáz vásárlását.

A Gazprom 2022-es eladásai az EU és Svájc irányába 55 százalékkal estek vissza egy januári jelentés szerint. Ennek következtében drámai módon megnőtt az energia ára Európában, és sokan kezdtek alternatív energiaforrásokat keresni.

"Az orosz gáz véleményem szerint vissza fog térni Európába" - vélekedik al-Kaabi.

Európának az idei télen sikerült elkerülnie az energiakrízist, részben az enyhe időjárás, részben a felhalmozott tartalékok révén. 2023 végén azonban, amikor a korábbi tartalékok kifogynak, sokkal nehezebbé válhat a helyzet.

"Szerencséjükre Európában nincs nagy gázigény a meleg hónapokban, a valódi kérdés az, mihez kezdenek, ha a mostani évben újra fel akarják tölteni raktáraikat. Nem kerül sok új gáz a piacra, 2025-2027-ig: a helyzet nem lesz egyszerű" - vélekedett a katari energiaminiszter.

Claudio Descalzi, az olasz Eni energiacég vezérigazgatója ugyanakkor másképp vélekedik.

"A háború még mindig zajlik, és nehéz elfeledkezni arról, hogy valaki ártatlan embereket öl meg. A megbocsátásnál fontosabb megértenünk, mi az élet értelme.

Modern háború zajlik, és akkor, amikor meg kell oldanunk az energiahelyzetet, ezt is figyelembe kell venni"

- fogalmazott.

Olaszország is drasztikusan csökkentett orosz energiafüggőségén, többek közt Algériából vásárol inkább energiát, de egy új egyiptomi offshore gázmező felfedezését is bejelentették.

"Az energiabiztonság komoly gond, de őszintén, 2023-ban Ukrajna a prioritás. Én így gondolom. Oroszországról és a Kínával való kapcsolatról is szó van" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×