Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Ukrán tüzérek önjáró löveggel lövik az orosz állásokat a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmutban 2022. november 10-én.
Nyitókép: MTI/AP/Roman Csop

Nehezítik Ukrajna felfegyverzését az Oroszország elleni szankciók

Oroszország a fegyveriparban használt nyersanyagok egyik fő beszállítója.

Tavaly sorban a hetedik éve nőttek a globális fegyvereladások, 2021-ben az emelkedés csaknem 2 százalékos volt – írja a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézetre (SIPRI) hivatkozva a vg.hu.

Az ukrajnai háború megnövelte a keresletet, de kínálati oldalon gondot okoz, hogy Oroszország a fegyveriparban használt nyersanyagok egyik fő beszállítója. Mindez gátolhatja az amerikai és európai erőfeszítéseket, hogy újratöltsék hadseregeik készleteit, miután több milliárd dollár összegben küldtek lőszereket és más felszerelést Ukrajnának. Gondok vannak a beszállítói láncban, máig érezhetők koronavírus-járvány nyomán keletkezett zavarok.

A SIPRI szerint

2021-ben a globális fegyvereladások 592 milliárd dollárt (csaknem 230 ezer milliárd forint) tettek ki,

és 1,9 százalékkal emelkedtek a megelőző évhez képest.

A világ vezető fegyvergyártó cégeit felsoroló listát továbbra is amerikai vállalatok uralják.

  • Negyven amerikai cég összesen 229 milliárd dollár forgalmat bonyolított tavaly, mindazonáltal az észak-amerikai térség volt az egyedüli, ahol 0,9 százalékos csökkenést lehetett megfigyelni a fegyverexportokban 2020-hoz képest.
  • A százas lajstromon 27 európai cég szerepel. A régió fegyverexportja 2020-hoz képest 2021-re összességében 4,2 százalékkal nőtt 123 milliárd dollárra. Csak Franciaország és Olaszország 15 százalékos emelkedést ért el.
  • Az ázsiai és csendes-óceáni térségben működő 21 vállalat 5,8 százalékos növekményt mutatott, s ezzel 136 milliárd dollár értékben exportált fegyvereket.
  • Oroszországot tekintve hat vállalat szerepel a listán, ezek 17,8 milliárd dollár értékben adtak el fegyvereket, ami 0,4 százalékos emelkedést jelent 2020-hoz viszonyítva. A SIPRI megjegyezte, hogy az ukrajnai orosz hadműveletet megelőzően széles körű stagnálás jeleit vélték észrevenni az orosz hadiiparban.
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×