A magyar bankrendszer stabil, erős tőkehelyzettel, és jelentős likviditási tartalékokkal érkezett a jelenlegi kihívásokkal teli időszakba. A szektor sokkellenálló-képessége megfelelő, likviditása és- tőkehelyzete így az aktuális előrejelzéseknél jóval súlyosabb válsághelyzetet feltételezve is robusztus – összegezte a jelentés bemutatásán a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

"Minden félévben minden stabilitási jelentésben teszteljük a hazai bankokat. A jelenleginél is súlyosabb válsághelyzetet feltételezve is mind a likviditás, mind a tőkehelyzet szempontjából elmondható, hogy a hazai bankszektor döntő része kiállja ezt a próbát." Dancsik Bálint szerint a turbulens gazdasági környezetben tovább nőttek a hitelkockázatok – kiemelten az energiaárakra érzékeny portfóliókban. Az emelkedő kamatkörnyezet, és a háború okozta bizonytalanság miatt

az MNB a háztartási és a vállalati hitelezésben egyaránt a hitelbővülés dinamikájának visszaesésére számít.

A vállalati hitelezést még fenntartja a Széchenyi Kártya Program, de a háztartási hitelezésben ősszel már elindult a csökkenés. Az MNB főosztályvezetője szerint egyértelműen látszódik 2022-ben a harmadik negyedéves visszaesés: a lakáshitelek harminc százalékkal estek vissza az előző év azonos negyedévéhez képest. Ha kifejezetten a szeptemberi adatokat nézzünk, ott már közel negyven százalékos a csökkenés mértéke.

Dancsik Bálint szerint a fogyasztási hitelek között az egyik legfontosabb terméket a babaváró hitelek jelentik, de itt is 27 százalékos a visszaesés. A fogyasztás- és egyéb hitelek esetében is csökkenést láttak, ennek mértéke 17 százalék volt.

A nem teljesítő hitelek aránya kismértékben elmozdult a történelmi mélypontjáról. A lakossági szegmensben 4,2 százalékot, a vállalati szektorban pedig 3,9 százalékot tett ki a félév végére. Az MNB a jelentésében azt is kiszámolta, hogy a lakossági rezsiköltségek megugrása milyen hatással lehet a Hitelintézeti szektor jelzáloghiteleire.

A hitelállományok tíz százalékában érintheti jelentősebben érinti a háztartásokat a "rezsisokk". Ezzel párhuzamosan a hazai hitellel rendelkező kkv-k bedőlési valószínűsége is 2,9-ről 4,7 százalékra növekedhetett a jegybank becslése szerint. Ez a 2022 őszéig megfigyelhető negatív hatások együttes eredményeként történt – összegezte a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője.

A Portfolio azt írja, a jegybank elemzése szerint az új kormányzati intézkedések idén mintegy

ötszázmilliárd forintot vesznek ki a bankok kasszájából,

ezek közül a csak idén 195 milliárdos terhet jelent a kamatstop. A portál szerint az extraprofitadó 226 milliárd forinttal, a kamatstop-intézkedések 195 milliárd forinttal, a tranzakciós illeték növelése pedig negyvenmilliárd forinttal rontja a jövedelmet.

A kamatstop intézkedés az MNB szerint csökkentheti az érintett adósok törlesztőterheit, de számos káros következménye is van: például gyengíti a monetáris transzmissziót, közvetlen veszteséget eredményez a bankok számára, negatívan hat a hazai pénzügyi kultúrára és indokolatlanul sok előnyt biztosít a magasabb kockázatot vállaló, változó kamatozású jelzáloghitelek tulajdonosainak.