A GKI konjunktúraindexe fél éve meglehetősen gyors ütemben esik. Érdekesség, hogy az elmúlt hónapokban jellemzően a fogyasztói várakozások voltak azok, amelyek egyre pesszimistábbak lettek, és már elérték a Covid-válság pánikhangulatát, sőt, a tíz évvel ezelőtti mélypontra süllyedtek – mondta az InfoRádióban Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese.
Ugyanakkor az októberi felmérésben az üzleti várakozások romlottak látványosan, az eddig egyedül viszonylag optimista ipari ágazatban is több lett a pesszimista cég, "minden egyes ágazatban erős a pesszimizmus".
A jövőjüket légborúlátóbban a kereskedelmi vállalatok látják.
Ez részben a fogyasztói, bizalmi index korábbi romlása miatt van, ami a kereslet visszafogását jelenti a kereskedelemben. A tényszámok, a magas infláció, a kiskereskedelmi forgalom lassulása – kivéve az üzemanyag-forgalmat –, a béremelkedés gyors üteme, de az év elejéhez képest enyhe lassulása, illetve az év eleji nagy kifizetések megismételhetetlensége mind problémát jelentenek. Ennek következtében a reálkeresetek az utolsó negyedévben csökkenni fognak, így szerinte "teljesen érthető, ha a kereskedelmi cégek pesszimisták".
Karsai Gábor szerint a fogyasztók "mindentől tartanak": rosszabbnak látják a pénzügyi helyzetüket, az infláció gyorsulásától félnek, illetve a munkanélküliség emelkedésétől. Pillanatnyi helyzetüket nem látják jónak abból a szempontból, hogy nagy értékű fogyasztási cikket vásároljanak. Ebben az esetben pici reménysugár, hogy egyéves távlatban kevésbé romlott a várakozásuk a nagy értékű fogyasztási cikk vásárlásra, tehát arra számítanak, hogy a folyamat véget ér.
A GKI vezérigazgató-helyettese szerint jellemző a konjunktúraindexre, hogy a választások időpontjára – főleg a fogyasztói bizalmi index – viszonylag magas szintet szokott elérni. Ez a különböző választási ígéretek következtében, a gazdaságpolitikának a jövedelemelosztó, keresletnövelő lépései következtében történik, ami idén is megfigyelhető volt. Ehhez képest volt egy erőteljes visszaesés, ami különösen a nyári hónapokban markánsan felgyorsult.
"Nem csoda az sem, hogy először a fogyasztók ijedtek meg, később az üzleti szféra" – mondta. Ez azért van így, mert az üzleti szféra részben tovább tudta hárítani a költségnövekedést. Az energia-áremelések azonban most már olyan mértékűek, aminek továbbhárítása sok helyen lehetetlen, és a fogyasztói kereslet is érezhetően csökken. A kormányzat az állami beruházásokat igyekszik visszafogni, függőben van az Európai Unióval való megállapodás. "Tehát mindez abba az irányba mutat, hogy a várakozások erőteljesen romboljanak" – összegzett a GKI vezérigazgató-helyettese.