Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének konferenciáján az építőipar gazdasági helyzetéről beszélt. Szerinte az alapanyagiparral sokkal többet kellene foglalkozni, ezen a téren tett már lépéseket a kormány – írja a vg.hu.

Nagy Márton beszélt a gazdasági várakozásokról: eszerint idén 4–5 százalék között alakulhat a növekedés, egy jó harmadik negyedévre számít, viszont az utolsó negyedév és a jövő év eleje szerinte már nem lesz ilyen erős.

Mint mondta, a recesszió elkerülhető jövőre. Szerinte a lakossági építkezéseknél már látszik a lassulás, de ez a sors vár az ipari beruházásokra is. Hangsúlyozta, hogy a magánberuházásokat kell most támogatnia a kormánynak. Az állami építőipar esetén a koncesszió húzhatja a növekedést, összességében a beruházási stop miatt csökkenő aktivitásra számít a miniszter.

Az építőipar a nyolc százalékát foglalkoztatja a nemzetgazdaságban dolgozóknak, ez az egyik legnagyobb foglalkoztató a turizmus mellett. Az ágazatban egyszerre emelkedtek meg az energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, melynek mértéke sokkal magasabb, mint az infláció.

Az építőiparban szerinte 30 százalékos lesz az infláció. „Ez sokkal masszívabb sokk” – fogalmazott, és hozzátette, ebben döntően szerepet játszik az anyagköltség, és a munkaerőköltség. Példaként emelte ki a cement drágulását az alapanyagoknál, ami ráadásul energia intenzív termelést igényel, így nagyon nehéz tervezni. Ezek a szektorok 50 százalékos energiaintenzitással nem tudnak termelni, bizonyos ágazatok emiatt le is állhatnak – fogalmazott Nagy Márton, hozzátéve, hogy

nemcsak a kereslettel, az alapanyaghiánnyal is szembesülhet a jövőben az ágazat.

A finanszírozási oldalról elmondta, hogy két számjegyű kamatokra húsz éve nem volt példa. „Nincs olyan ember, aki ilyen körülmények között hitelért folyamodna” – mondta. Szerinte az átárazódó hitelköltségek is problémát fognak okozni. Ez megállítja az építőipart, a hitelpiacot teljesen kiszárítják a hitelkamatok. Az új szerződések állománya is már apad: 2017-es 2018-as szintre süllyedhet.

Az állami megrendelések értéke 2700 milliárd forintra csökkenhet. Nagy Márton szerint a beruházási stop miatt „két évig még nagyon nehéz lesz”, és a vállalkozások számát illetően túlságosan elaprózódott az ágazat. Az építőipar nem tudja elérni, hogy valamilyen rendet tegyen – mondta. Szerinte a piac ki fogja kényszeríteni az építőipar konszolidációját, nemcsak a mikro-, hanem a középvállalatoknál is. Emiatt koncentrálódni fog az építőipar, a középvállalatoknál ez mindenképpen bekövetkezik.

A lakáspolitikáról elmondta, hogy bár szeretne a kormány húszezer új lakást látni minden évben, ez nehezen jöhet össze. Korábban negyvenezer új lakás épült, ez lenne az ideális, azonban örülnek annak, ha jövőre tízezer új lakás épül – mondta. Szerinte

idén 17 ezer új lakás épülhet, de ez jövőre biztosan kevesebb lesz.

A megújulási rátáról elmondta, nagyon messze vagyunk tőle, egyedül 2020-ban sikerült elérni ezt a lakásszámot, akkor 27 ezer új lakást adtak át.

Jelenleg az emelkedő kamatkörnyezet tovább lassíthatja az építőipart. Hangsúlyozta, hogy új lakáspolitikára van szükség, a tervek nem csökkenhetnek évente 5-10 ezer lakás alá. A babaváró támogatásról azt mondta, szerinte betöltötte a szerepét, aki fel akarta venni, az már felvette.

Szerinte a pedagógusok és az orvosok életpályamodelljét kellene összekötni a lakásépítésekkel.

Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában korábban beszélt az energiaválságról, a háborús gazdaságról, a rezsiköltségekről és az áramszolgáltatásról.