A bankrendszer működésének szabályozását mindig a válságok fejlesztik - kezdte nyilatkozatát Seregdi László. Ez volt a helyzet tulajdonképpen 2008-ban is, amikor egy nagyon jelentős, globális válság rázta meg a pénzügyi szektorokat.
Ezt követően, a szabályozó hatóságok olyan változtatásokat vezettek be, melyekkel meggátolhatják, hogy a jövőben hasonló válságok alakuljanak ki - magyarázta az MNB tanácsadója. Példaként említette, hogy kialakították a makroprudenciális felügyelet kereteit és létre hoztak egy olyan felügyeleti hatóságot, amely rendszerszinten figyeli a kockázatokat és próbálja azokat elhárítani.
Seregdi László ehhez hasonlóan jelentős lépésnek nevezet azt is, hogy a bankrendszerben szigorították a szavatolótőke szabályokat, bevezették a tőkeáttételi rátát, illetve a rendszerkockázatú bankoknak magasabb tőkekövetelményeket írtak elő.
Az MNB felügyeleti tanácsadója szerint az is lényeges változás, hogy 2008 óta jelentősen szigorodtak a bankok likviditására vonatkozó szabályok. Ennek értelmében olyan mutatószámokat kell teljesíteni, amik garantálják, hogy a pénzintézet folyamatosan fizetőképes maradjon.
A bank szakember ugyancsak kiemelte az úgynevezett hatósági, szanálási eszköztár bevezetését. Ennek az a célja, hogyha egy pénzintézet bajba kerül, akkor olyan szanálási eszközöket lehessen alkalmazni, amelyek biztosítják a bank további működését - nyilatkozta Seregdi László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tanácsadója.
