eur:
410.73
usd:
394.02
bux:
0
2024. december 27. péntek János
An old fashioned Bank sign on a building exterior.
Nyitókép: georgeclerk/Getty Images

Seregdi László: a magyar bankok válságállók

A 2008-as válság után új eszközökkel és szabályozókkal készültek fel a pénzintézetek a kockázatok kivédésére, a hazai és az európai bankok válságállósága jelentősen javult ennek köszönhetően, az elmúlt 10 évben. Egyebek közt erről beszélt az InfoRádiónak a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tanácsadója.

A bankrendszer működésének szabályozását mindig a válságok fejlesztik - kezdte nyilatkozatát Seregdi László. Ez volt a helyzet tulajdonképpen 2008-ban is, amikor egy nagyon jelentős, globális válság rázta meg a pénzügyi szektorokat.

Ezt követően, a szabályozó hatóságok olyan változtatásokat vezettek be, melyekkel meggátolhatják, hogy a jövőben hasonló válságok alakuljanak ki - magyarázta az MNB tanácsadója. Példaként említette, hogy kialakították a makroprudenciális felügyelet kereteit és létre hoztak egy olyan felügyeleti hatóságot, amely rendszerszinten figyeli a kockázatokat és próbálja azokat elhárítani.

Seregdi László ehhez hasonlóan jelentős lépésnek nevezet azt is, hogy a bankrendszerben szigorították a szavatolótőke szabályokat, bevezették a tőkeáttételi rátát, illetve a rendszerkockázatú bankoknak magasabb tőkekövetelményeket írtak elő.

Az MNB felügyeleti tanácsadója szerint az is lényeges változás, hogy 2008 óta jelentősen szigorodtak a bankok likviditására vonatkozó szabályok. Ennek értelmében olyan mutatószámokat kell teljesíteni, amik garantálják, hogy a pénzintézet folyamatosan fizetőképes maradjon.

A bank szakember ugyancsak kiemelte az úgynevezett hatósági, szanálási eszköztár bevezetését. Ennek az a célja, hogyha egy pénzintézet bajba kerül, akkor olyan szanálási eszközöket lehessen alkalmazni, amelyek biztosítják a bank további működését - nyilatkozta Seregdi László, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti tanácsadója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×