Pletser Tamás szerint a gáztárolók töltöttsége 60 és 70 százalék között lehet Európában, miközben az előírás szerint november 1-jére legalább 80 százalékos, illetve afölötti töltöttségre lenne szükség a zavartalan ellátásra a téli időszakban. Mint mondta, Németországban vagy Hollandiában 40-45 napnyi fogyasztásnak megfelelő mennyiség van betárolva, Magyarországon ennél kicsivel több, de akadnak olyan európai országok, mondjuk Ausztria, ahol 90 nap körüli az érték.
Az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője kiemelte: ahhoz, hogy Európa földgázellátása biztosított legyen a téli időszakra, egyszerre elengedhetetlen a folyamatos import, valamint a tárolók kitárolása. Előbbi különösen a tél vége fele, mert addigra a tárolókból származó mennyiség kevesebb, mint a fűtési szezon kezdetén, a maximális kitárolási sebesség ugyanis folyamatosan lassul a töltöttség csökkenésével – magyarázta a szakértő.
Pletser Tamás szerint nem kizárható, hogy több negatív történés együttes hatására – mondjuk ha hideg a tél és nem érkezik földgáz Oroszországból – sor kerüljön lakossági korlátozásra, de azért nem ez az alap-forgatókönyv. Erre kicsi az esély még mindig – tette hozzá. Azt viszont nagyon pozitív dolognak tartaná, ha a lakosság spórolna az alapanyaggal. Hangsúlyozta:
már egy fok is komoly fogyasztáscsökkenést eredményezne,
vagyis praktikus lenne a lakások és irodák 22-23 fokos hőmérsékletét levenni 20 fokra, vagy akár még lejjebb, mert ez összeurópai szinten 10-20-30 milliárd köbméteres földgázfogyasztás-megtakarítást jelenthetne. „Ha ezt mindenki megtenné, akkor már a Gazprom pozíciója lényegesen romlana” – jegyezte meg.
Kitettség
Az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az orosz földgáznak leginkább Németország és Olaszország van kitéve, illetve mindenki más az Európai Unióban, akik ettől a két országoktól keletre fekszenek, kivéve Romániát és Lengyelországot. Románia a felhasználásának 80 százalékát ugyanis önmaga képes megtermelni, és ha lesz a Fekete-tengerből is kitermelés, még exportra is futja majd pár éven belül. Lengyelország pedig pont az oroszfóbia miatt az utóbbi tíz évben nagyon komoly diverzifikációs folyamatot indított el, és kiépítette mind Norvégia felé az elérését, mind egy nagyon jelentős LNG-kapacitást – magyarázta a szakértő, arra is kitérve, hogy míg
Németországban 55 százalék a függés, hazánk esetében 75-80 százalék körül lehet, és Ausztriában és Szlovákiában sem jobb a helyzet.
Mindeközben például Hollandia kitettsége már lényegesen kisebb. Esetükben a szerencsés körülmény, hogy van egy nagyon jelentős forrásuk, bár például a korábban 50 milliárd köbméter fölött hozó groningeni mezőn jelentősen – gyakorlatilag nullára – csökkentették a kitermelést, arra hivatkozva, hogy ez jelentős földrengésveszéllyel jár együtt. Más nyelvek szerint a hollandok inkább a rossz időkre próbálnak tartalékolni – jegyezte meg Pletser Tamás. Mindemellett a rotterdami kikötő nemcsak kőolajban, hanem cseppfolyós földgázban is nagyon fontos fogadóállomás, így Hollandia kapacitásai – a Benelux-államokkal együtt – jelentősebbek arra, hogy cseppfolyós földgázt vásároljanak.
A norvég termeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: nem nagyon látszik, hogy ez tovább tudna növekedni, és már az is egy jó eredmény lesz, ha a következő egy évtizedben tartani tudják majd a most kitermelt mennyiséget.
Ahol nagyon sok földgáz van Európa körül – folytatta Pletser Tamás –, az a mediterrán medence. Többek között Románia és Bulgária is jelentős földgázvagyonnal bír, illetve Ciprus partjainál is található hatalmas mező;
becslések szerint itt ezer milliárd köbmétert meghaladó földgázvagyon van, ami akár két-három évre is biztosíthatná önmagában az európai ellátást.
Az elemző szerint ehhez valószínűleg Törökországgal kell majd megegyezni, ami szintén nem egyszerű feladat, azzal együtt, hogy Recep Tayyip Erdogan politikailag vállalhatóbb embernek tűnik, mint mondjuk Vlagyimir Putyin, ezért az európai politika várhatóan erre nyitni fog.
Hercehurca a vezetékek körül
Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy az oroszok rövid távon feltehetőleg manipulálni próbálják a földgázpiacot. Az Erste Bank elemzője szerint erre az idei télen és valószínűleg a jövő télen még lesz lehetőségük, utána azonban egyre kevésbé, ugyanis kiépülnek az alternatív források. Éppen ezért úgy gondolja, hogy vissza fogják állítani a kapacitást az Északi Áramlat-1-en, de nem teljesen, hogy szűk piacot tartsanak Európában, és emeljék az árakat. Teljesen viszont azért nem kapcsolják le, mert így marad valami zsarolási potenciáljuk – magyarázta Pletser Tamás.
Felidézte: 2021-ben Európa 155 milliárd köbméter orosz földgázt importált. Most az intézkedések hatására ez az orosz importigény olyan 80-90 milliárd köbméterre csökkent. Ennek egy része most már megérkezett Európába, de még mindig szükség lenne legalább 30-40 milliárdnyi köbméternyi orosz földgázra az év hátralevő részében. Ha ez nem jön meg, akkor ezt a
30-40 milliárd köbmétert valahogy meg kellene Európának spórolni, ami viszont nagyon húsba vágó
– ismételte meg.
A gond az, hogy például a német vegyipari cégek a napokban jelezték, ha az állam azt kívánja tőlük, hogy tovább vágják a gázkeresletüket, arra csak úgy van lehetőség, ha csökkentik a termelésüket, ami viszont nagyon mélyen érintené a német gazdaságot. Tehát, ha mondjuk az egyik legnagyobb vegyipari konglomerátum, a BASF leáll, megspórolva ezzel 4-5 milliárd köbméternyi földgázt, az akár fél-egymillió ember munkahelyének elvesztésével járhat – fejtette ki Pletser Tamás.
A szakember nagyon fontosnak tartaná, hogy július 21-ével elinduljon az Északi Áramlat-1-en a gázszállítás, hiszen az az orosz gáz szállítási útvonalának egyik legfontosabb eleme. Ismeretes, összesen négy úton érkezik orosz földgáz Európába, amiből a Jamal vezetéket gyakorlatilag már teljesen leállították. Ott van még a Török Áramlat, amin keresztül nagy mennyiséget kap Magyarország is, illetve az ukrán tranzitnak is fontos szerepe van, ami a háború ellenére továbbra is üzemel, de nagyon kockázatos útvonal. „Ezért is nagyon fontos, hogy az Északi Áramlat-1 működjön, hiszen ott ez a fajta háborús kockázat jóval kisebb” – fogalmazott.
Pletser Tamás úgy váli, hogy
az oroszok próbálnak arra is játszhatnak, hogy ha az Északi Áramlat-1 leáll, akkor a németek a kényszer hatására például az Északi Áramlat-2-t elindítsák.
Ez egy teljesen kész projekt, ami 12 milliárd eurójába került a Gazpromnak, és jelenleg is közel százmillió köbméternyi földgázt tartalmaz, arra várva, hogy egy gombnyomással elindítsák, amit egyébként épp a háború ürügyén a németek tagadtak meg. „Szóval lehet, hogy részben ez az Északi Áramlat-1 körüli hercehurca arról is szól, hogy hátha a németek a jólétük megvédése érdekében feladják ezt a koncepciót, és elindítják az Északi Áramlat-2-t” – magyarázta Pletser Tamás.
Az elemző szerint mindkét fél oldaláról vannak irracionális lépések: Oroszország egy nagyon erős, 60 éves pozíciót adott fel Európában, több hosszú távú szerződést megszegve, a nyugati részről pedig, – többek között Lengyelország – elszámolási és egyéb viták miatt a Jamal vezeték engedélyeit visszavonták. Vagyis a háború és az egymással való szembenállás következtében
irracionális lépéseket tesznek a felek,
ami veszélyes dolog – emelt ki Pletser Tamás.