Nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió többi országában is komoly nehézséget okoz az egyéni vállalkozóval kötött szerződéses viszony mögé bújtatott munkaviszony. Az utóbbi időben elterjedt mobilapplikációkon keresztül nyújtott szolgáltatás ráadásul még nehezebbé teszi ennek ellenőrzését, és a korábbi munkajogi szabályok nem alkalmazhatók a digitális megoldásokra, ezen a területen elterjedt gyakorlat az alvállalkozói, megbízásos viszony – írja a mno.hu.

A platformok üzemeltetői alkalmazottként kezelik a tényleges szolgáltatókat. A hagyományos főnök-beosztott viszonyt algoritmusok, automatikus ellenőrzési és feladatkiosztási megoldások látják el, amelyek működése egyfelől átláthatatlan, másfelől korlátozott az emberi beavatkozás lehetősége.

A káros folyamatoknak és a szabályozatlanságnak az Európai Bizottság kötelező érvényű irányelve szabhat gátat. Ennek lényege, hogy

világosan meghatározná azokat a feltételeket, amelyek részbeni teljesülése esetén kötelező lenne alkalmazottként foglalkoztatni az érintett munkavállalót.

Ezek közül a legalapvetőbbek közé tartozik a munkaidő, a munkavégzéssel kapcsolatos elvárások és a kontroll.

A gyakorlatban ez azt jelenti, ha egy katás vállalkozásként szerződő ételfutárnak a platform üzemeltetői meghatározzák például a munkaidő-beosztását, elvárják, hogy rendelkezésre álljon, utasítják, folyamatosan kontroll alatt tartják munkavégzését, vagy akár a platform arculatának megfelelő viseletet írnak elő, akkor gyakorlatilag alkalmazottként kezelik az érintett egyéni vállalkozót. Ebben az esetben pedig automatikusan munkaviszonnyá alakulna a szerződéses kapcsolat.

A szabályozás fontos eleme – írja a lap –, hogy a dolgozó ne legyen kiszolgáltatott az automatizációnak: a platformok működésének alapját jelentő algoritmusok átlátható működését, az emberi beavatkozás lehetőségét és az adatvédelemmel kapcsolatos visszaélések elkerülését is ösztönözné az EU-s irányelv.